Best WordPress Hosting
 

Miért szavaz másként város és vidék? Miért sziget Budapest, Pozsony és Varsó?

Az idén ősszel megrendezett lengyel választáson Varsó, Krakkó, Gdansk, Poznan, Wróclaw és Lódz is az Európa-párti, liberális-konzervatív és baloldali pártokat választotta, és a napokban miniszterelnökké megválasztott Donald Tusk Polgári Platformja által vezetett ellenzékre szavazott, hozzásegítve azt a győzelemhez, amíg vidéken, a kistelepüléseken a konzervatív-nacionalista kormánypárt, a Jaroslaw Kaczynski-féle PiS, azaz a Jog és Igazságosság Pártja győzött.

A nyugati oldal

A jelenség okait Mitrovits Miklós történész-polonista abban látja, hogy a lengyel vidéknek sokkal konzervatívabb életmódja, a katolikus egyház ott a mindennapokban is erős szerepet játszik, és persze a lakosság is vallásosabb. Ugyanakkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének főmunkatársa szerint vidéken sokkal inkább számított az „500 plusz” program, vagyis az egy gyerek után járó 500, kettő után 1000, három után 1500 zlotys családi pótlék. (1 lengyel zloty nagyjából 85 forintot ér.) Ezzel sok mélyszegénység küszöbén álló családot emeltek fel, ennek köszönhetően nőtt helyben a fogyasztás, visszatért az élet számos kis faluba, ami növelte a PiS népszerűségét. A falusias, kistelepülési környezetben ugyanilyen nagy szerepet játszott a 13. és a 14. havi nyugdíj beígérése.

Vége a szuverén nemzetállamokat tiszteletben tartó világnak?

The post Vége a szuverén nemzetállamokat tiszteletben tartó világnak? first appeared on 24.hu.

Két hetet kapott Fico a kormányalakításra

Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök a várakozásoknak megfelelően hétfő délután megbízta Robert Ficót, a szombati választáson győztes Smer (Irány) elnökét a kormányalakítással.

A Napunk.sk azt írja: Fico 15 percet tárgyalt az államfővel, és távozása előtt azt közölte, abban állapodtak meg, hogy 14 nap áll a rendelkezésére, hogy kormányt alakítson. „Nem fogok a sajtón keresztül üzenni, hogy kivel ülök le először, másodszor vagy harmadszor tárgyalni. Nem lesz egyszerű feladat, de mindent megteszünk azért, hogy kormányt tudjunk alakítani” – mondta a Smer elnöke, aki 2006 és 2010, illetve 2012 és 2018 között már volt miniszterelnök.

A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a baloldali populista Fico az ő pártjából kivált, Peter Pellegrini exkormányfő által vezetett, a választáson a harmadik helyet megszerző szociáldemokrata Hlas (Hang) és a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részvételével próbál koalíciót összehozni. Egyértelműen a miniszterelnöki székben Ficót váltó, de nála nyugatosabb elkötelezettségű Pellegrini a mérleg nyelve: a Hlas a másodikként végző szociálliberális Progesszív Szlovákia oldalán is kormányképes lehet, ez esetben a kereszténydemokratákkal és a liberális Szabadság és Szolidaritással együtt négypárti kormány alakulhatna, ha Ficónak nem sikerül összehoznia a többséget maga mögött.

Gyimesi György a szlovák választásokról: Magyar párt önállóan nem fog tudni többé bejutni a parlamentbe

Egy etnikai párt önállóan a parlamentbe már nem tud bejutni. Ez csak más pártokkal összefogva, esetleg egy választási listán indulva lehetséges. Azt gondolom, hogy öt vereség, öt kudarc után egy hatodik próbálkozástól már nem várhatunk semmilyen csodát

– értékelte a Napunknak a szombati, előrehozott szlovákiai választás eredményét Gyimesi György. A Szövetség 4,38 százalékos eredményt ért el, így nem jutott be a parlamentbe. A többi magyar formáció ennél is gyengébb eredményt ért el: a Kékekkel közösen induló Híd és a Magyar Fórum az egy százalékot sem érte el. Gyimesi a 2020-ban nyertes szlovák populista párttól, az OĽaNO-tól (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) igazolt a Szövetségbe, melynek a leginkább látható jelöltje lett. A hazai kormánykommunikációból ismerős panelekkel ostorozta az EU-t, a NATO-t, a Nyugatot, az Ukrajnának szánt katonai támogatást pedig leállította volna.

Gyimesi a választási kudarc utáni reggelen azt írta ki szlovákul a Facebookra, hogy az etnikai politizálásnak Szlovákiában véglegesen vége. A Napunknak elmondta: egyelőre nem látja, hogy melyik pártban találhatna szövetségest a szlovákiai magyarság, de szerinte a „százezer magyar szavazat mindenkinek jól jön, bármilyen választási pártról vagy választási listáról legyen szó”.

Fico nyert, de nem ő dönt arról, hogy kormányt alakíthat-e

Az előzetes várakozásokkal ellentétben egyértelmű győztese lett a szombati szlovákiai választásnak: Robert Fico volt miniszterelnök baloldali populista pártja, a Smer (Irány) nyert 23 százalékos szavazati aránnyal, 42 mandátumot szerezve a 150 tagú törvényhozásban.

Így baloldali populista, oroszbarát, időnként Amerika-ellenes nyilatkozatokat tevő, az ukrajnai fegyverszállítások leállítását ígérő Fico egy sikert máris elmondhatott vasárnap reggelre: megleckéztette a szombat esti exit pollok készítőit. Ezek a választás utáni közvélemény-kutatások ugyanis szoros versenyben, de az európai irányt vivő, szociálliberális, liberális és környezetvédő vonulatokat tömörítő Progresszív Szlovákiát (PS) hozták ki győztesnek. A valóságban azonban a parlamentbe 2017-es megalakulása óta először bejutó PS csak 32 mandátumot szerzett 18 százalékos eredményével, azaz körülbelül 25 százalékkal kevesebb képviselőt küldhet a parlamentbe, mint amire szombat este számítottak az elemzők. Ennek megfelelően a Smer is körülbelül negyedével több mandátumhoz jutott, mint a kutatások jósolták.

A PS vezetője, Michal Simecka joggal lehet csalódott. Erre utalt a választás éjszakáján potenciális szövetségese, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű liberális-populista párt vezetője, Richard Sulík is, aki beszélt a PS listavezetőjével, és hozzá hasonlóan állítólag jobb eredményt várt a pártjától. Az SaS egyébként 6 százalékkal került be a parlamentbe, noha a választás estéjén sokáig az ötszázalékos bejutási küszöb alatt vergődött, végül 11 mandátumot összeszedett. Nem lesz azonban képviselő a párt színeiben induló Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos.

Akkora a bizonytalanság, hogy akár maradhat is a magyar kormányfő Pozsonyban

Miközben a sajtó tele van olyan hírekkel, hogy Robert Fico a miniszterelnöki poszt visszaszerzésére készül 2006 és 2010 közötti és 2012-2018-as kormányzása után, és a baloldali populista politikus Smer (Irány) nevű pártja lehet a legerősebb az új pozsonyi törvényhozásban, addig Szlovákiában egészen meglepő folyamatok is zajlanak.

Az AP hírügynökség nemrégiben elkísérte Ficót egy kelet-szlovákiai kampányeseményre, és közben megszólaltatta a politikust, aki arról beszélt, hogy leállítaná az Ukrajnának adott szlovák katonai támogatást. Az amerikai hírügynökség jelentésében azt hangsúlyozta, hogy a NATO és az EU számára is kihívást jelenthet majd, ha Fico nyeri a választást, hiszen a szövetségi rendszerben eddig „csak Magyarországnak volt nyíltan oroszpárti kormánya”.

A cikk szerint Fico oroszbarát és Amerika-ellenes kijelentéseket tesz, ellenzi az Oroszországgal szembeni EU-szankciókat és megkérdőjelezi az ukrán hadsereg alkalmasságát arra, hogy kiszorítsa az orosz támadókat. Ha hatalomra kerülne, szeretné Szlovákia NATO-tagságát arra használni, hogy megakadályozza Ukrajna belépését a szervezetbe. Az AP szerint Fico visszatérése letérítené Szlovákiát arról a demokratikus útról, amelyen jelenleg jár, és „Orbán Viktor Magyarországát”, illetve „a Jog és Igazságosság Lengyelországát követné”.

Patthelyzet fenyeget a szlovák választáson, a magyar Szövetség nem jutna be a parlamentbe

Jövő szombaton tartják a szlovákiai választásokat, ami a felmérések szerint patthelyzettel fenyeget. Az Ipsos felmérése szerint, amint a napunk.sk ismertetett, 20,3 százalékkal Robert Fico pártja, a Smer vezet, második helyen a Progresszív Szlovákia (PS) áll 17,2 százalékkal. A harmadik továbbra is Peter Pellegrini volt kormányfő pártja, a Hlas áll, 13,1 százalékkal. A szélsőjobboldali Republikára 8,6, az OĽaNO vezette koalícióra 8,2 százaléknyi szavazó voksolt volna. A felmérés szerint még három párt jutna be a parlamentbe, ezek között viszont nincs a magyar pártok egyesüléséből létrejött Szövetség.

A kormányalakítás nehéz feladat lenne mindkét esélyes számára, csak két potenciális koalíciónak lenne többsége – állapította meg a napunk.sk. A Smer 36, a PS 31, a Hlas 23 mandátumhoz jutna a 150 fős szlovák törvényhozásban és szinte nincs olyan kombináció, amelyben valamelyik pártnak ne legyen fenntartása valamelyik potenciális koalíciós partnerrel szemben.

(A nyitóképen Peter Pellegrini (balra) és Robert Fico látható.)