Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: tengerfenék

Új sétáló halat fedeztek fel a mélytengerben – és ezek máris veszélyben lehetnek

Közzétette szerző

Ez a faj csak egyike annak a több mint 100 új fajnak, amelyeket tengerbiológusok a Chile partjainál lévő tengerfenéken találtak a Schmidt Ocean Institute legutóbbi expedíciója alkalmával.

Óriás szivacsok, tengeri liliommezők, tengerfenéken élő polipok és 3 méter magas bambuszkorallok is voltak azok között az élőlények között, amelyeket egy víz alatti robot szúrt ki nagyjából 1,5 km mélyen egy hátságon- írta a National Geographic.

A nyitóképen látható gülüszemekkel néző “sétáló” hal egyfajta mélytengeri horgászhal, amely komor arckifejezéséről és az arca előtt lógó, izzó csalijáról híres, ami a zsákmány bevonzására szolgál (bár ennek az új fajnak nincs ilyenje). Tollszerű bőrét apró tűk alkotják, amelyek valószínűleg védelmet nyújtanak, illetve lyukakat az érzékszervek számára. Módosított uszonyai lehetővé teszik számára, hogy a tengerfenéken járjon – ez részben vadászati stratégia, részben pedig energiatakarékossabb megoldás, mint az úszás.

PostPin It!

Norvégia kormánya zöld utat adna a mélytengeri bányászatnak

Közzétette szerző

Ha a kormány javaslatát januárban jóváhagyják, Norvégia lesz az első nyugati ország, amely engedélyezi a feltárásokat annak megállapítására, hogy a bányászat nyereségesen és fenntarthatóan végezhető-e a tengerfenéken.

A norvég kormány el akarja kezdeni ritka fémek és ásványi anyagok kitermelését az óceán mélyén. A terv kritikusai azonban visszafordíthatatlan környezeti károktól tartanak – írja a Politico.

Az oslói kormány még az év elején tett javaslatot arra, hogy az ország felségvizeinek több mint 280 ezer négyzetkilométerét nyissák meg a mélytengeri bányászat előtt. A tervet mind a négy nagy párt, így az ellenzék is támogatja, így a január 9-i zárószavazáson várhatóan el is fogadják.

PostPin It!

Szellemszerű új alakok jelentek meg a Karib-tengerben

Közzétette szerző

Különleges élményben lehet része annak, aki lemerül a víz alá a karib-tengeri Grenada partjaihoz közel. Az azonos nevű öbölben 2004-ben nyílt meg a Moliniére szoborpark, amit a National Geographic a világ 25 új csodája közé sorolt. Jason deCaires Taylor brit művész-környezetvédőtől származik a tenger felszíne alatt 5-8 méterrel berendezett sajátos kiállítás ötlete és megvalósítása. A szoborparkot azt követően hozták létre, hogy a környéken hatalmas pusztítást végzett az Ivan hurrikán, és fel akarták hívni a figyelmet a klímaváltozás veszélyére. Az induláskor 75 szobrot, illetve installációt süllyesztettek a mélybe. Taylor PH-semleges cementtel dolgozott, hogy az alkotások afféle mesterséges korallként működjenek, s megtelepedjenek rajtuk a tengeri élőlények.

A grenadai Molinere-öböl víz alatti szoborpark Coral Carnival szoborsorozata. Jason deCaires Taylor. szoborból idővel korall élőhely

A szokatlan kiállítást búvárként lemerülve vagy üveg padlójú csónakokból tekintik meg.

PostPin It!

Brit moratórium a mélytengeri bányászatra

Közzétette szerző

Az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti a tengerfenékről történő fémkitermelésre vonatkozó kitermelési engedélyek támogatását vagy szponzorálását, amíg nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték az ökoszisztémákra gyakorolt hatások megértéséhez.

Ezt megelőzően a múlt hónapban tudósok tucatjai figyelmeztették Rishi Sunak miniszterelnököt, hogy a tengerfenék ipari méretű kitermelésének engedélyezése súlyos következményekkel járhat mind a tengeri élővilágra, mind az óceán szén-dioxid-elnyelő képességére nézve.

Az Egyesült Királyság eddig nem támogatta a mélytengeri bányászatra vonatkozó moratóriumot. A mostani szemléletváltással csatlakozott ahhoz a legalább 20 országhoz – ide tartozik többek között Brazília, Franciaország, Németország, Svédország és Kanada – amelyek a kitermelési engedélyek támogatásának szüneteltetését követelik, legalábbis addig, amíg a tengerfenék kitermelésének környezeti hatásait jobban meg nem ismerik.

PostPin It!

A bolygógyilkos mélytengeri bányászat

Közzétette szerző

A mélytenger a becslések szerint több milliárd tonna nikkelt, kobaltot, mangánt és más kritikus nyersanyagot rejt, főként burgonya méretű gumókban, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, részben a zöld gazdasági átmenet által hajtva. Ugyanakkor óriási problémát jelent, hogy semmiféle szabályozás nem áll rendelkezésre a bányászati gyakorlatra vonatkozóan, és a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság júliusi találkozóján sem sikerült erről megállapodni.

Mivel még mindig nagyon keveset tudunk a mélyóceánról és a bányászat tengeri környezetre gyakorolt káros hatásairól, a tudományos közösség elővigyázatosságra int, és a bányászati tevékenységek moratóriumát sürgeti, amíg a megfelelő ismeretek rendelkezésre nem állnak. Amit eddig tudunk, az aggasztó: a bányászati gépek és melléktermékek jelentősen károsíthatják az ökoszisztémákat, ami a klímaváltozás fokozódásához vezethet, veszélyeztetheti az élelmezés szempontjából kulcsfontosságú fajokat, sőt, még az asztalunkra kerülő halat is mérgező anyagokkal terhelheti. Sok faj pedig már azelőtt kihalna, hogy egyáltalán megismertük volna. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a mélytengeri élőhelyeket emberi időskálán helyre lehetne hozni a jelentősebb károk után, hisz a regenerálódás akár több millió évig is eltarthat. Az IRENA számításai szerint a szárazföldi ásványkészletek elegendőnek tűnnek a globális szükségletek kielégítésére, de azokat felelősségteljesen kellene bővíteni, és ideje volna az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság gyakorlatát is komolyan venni.

mélytengeri fémércek eloszlása. forrás: Nemzetközi Tengerfenék Hatóság, ISA

PostPin It!