Best WordPress Hosting
 

Textilgyűjtő konténereket telepít országszerte a MOHU

3 éven belül 4500 modern textilgyűjtő konténert telepít a MOHU országszerte, ezzel megnégyszereződhet a lakosság számára elérhető textilkonténerek száma. Az új, hazai gyártású, feltörésbiztos konténerek körülbelül 250 kilogramm textília összegyűjtésére alkalmasak. A bedobott textília, ruházati és lábbeli hulladék egy válogatóba (előkezelőbe) kerül, majd az állapotuktól függően újrahasznosítják vagy újrafelhasználják azokat.

Az Európai Unió felmérése szerint egy európai lakos évente átlagosan évi kb. 26 kilogramm textíliát vásárol, és 11 kilogrammot dob ki a szemétbe. A használt ruházati és textília hulladék legnagyobb részét, 87%-át elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el. Ennek eredményeként a nem szelektált, kommunális kukába dobott ruhák, textíliák nagy megterhelést jelentenek a környezetnek. 

Az EU felmérése szerint a használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra ruházati termékké, hiszen csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik ezt a hasznosítási irányt.

10 aggasztó statisztika a bolygógyilkos Fast Fashionról

A fast fashion iparág a globális szén-dioxid-kibocsátás csaknem 10 %-áért felel, rengeteg erőforrást pazarol, ráadásul a legyártott ruhaköltemények halmokban állva végzik a szeméttelepeken.

Manapság egyes ruhaüzletekbe belépve számos zöld megoldással találkozhatunk. Bizonyos százalékban elcsíphetünk újrahasznosított vagy környezetbarát textíliákból készített darabokat, a kasszánál megkérdezik tőlünk, kérünk-e zacskót, és ha igen, papírból készült verziót adnak számunkra. Sőt, szinte minden fast fashion bolt rendelkezik saját vászontáskákkal is, azonban talán ez mutatja meg a leginkább azt, hogy a fenntarthatóság álcája még mindig csak a további fogyasztásra ösztönzésről szól.

Az Earth.org most összegyűjtött tíz olyan sokkoló statisztikát , mely rámutat az iparág mai napig szennyező voltára.

Az űrből is látható az eldobott ruhákból létrejött szeméthegy

A fast fashion miatt kidobott – pontosabban el nem adott – ruhák elképesztő mennyisége gyűlt össze Chilében. A hulladéklerakóban lévő óriási ruhakupacokat már egy műhold képén is látni lehet az űrből. A lerakat nagy része olyan termékekből áll, melyeket a gyártók nem tudtak eladni Amerikában, Európában és Ázsiában, ezért ideszállították őket.

A France24.com még 2021-ben írt arról, hogy a fogyasztói társadalom hatása a ruhaiparban is megmutatja negatív hatását. Az alacsony bérekről és a gyerekmunkáról gyakran esik szó, de a környezeten érezhető következményekről ritkábban. Pedig Chile már régóta gyűjtőhelye a használt és el nem adott ruháknak, melyeket elsősorban Kínában vagy Bangladesben állítanak elő, Európában, Ázsiában vagy az Egyesült Államokban árulnak, végül pedig Chilében deponálnak.

Az ország északi részén található kikötőbe körülbelül 59 ezer tonnányi ruha érkezik évente. Ennek egy részét az 1800 kilométerre lévő fővárosból, Santiagóból vásárolják fel a kereskedők, míg a többit a környező területekre csempészik. A maradék 39 ezer tonnára azonban senki nem tart igényt, ezért ez a mennyiség a sivatagi szemétlerakókban köt ki. Az így felgyülemlett hulladék mostanra olyan kritikus tömeget ért el, hogy már egy nagyfelbontású műholdas fotón is jól látszik – írja a Business Insider.

Októbertől ingyenes lehet a gumiabroncs-hulladék leadása

Az elhasználódott gumiabroncsokat októbertől ingyenesen lehet majd leadni, emellett a használt sütőolaj és a textilhulladék elkülönített gyűjtését is biztosítja a MOHU MOL Zrt. – áll az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményében.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár ezt annak kapcsán mondta, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsájtotta az egyes termékáramokra vonatkozó kormányrendelet tervezetét.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy júliustól az egész országban új hulladékgazdálkodási rendszert vezetnek be, amelyben az állam helyett a MOHU MOL Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást. Az új rendszerrel együtt Brüsszel elvárásainak megfelelően elindul az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amelyben a környezetszennyező termékek gyártóinak “a szennyező fizet” elve alapján díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére.