Best WordPress Hosting
 

Magyarország megdöbbentő cinizmusról és alkotmányos tudatlanságról tett tanúbizonyságot

Az uniós természetvédelmi törvény végleges elfogadása bizonytalan. Az nem meglepő számomra, hogy Ausztria, Finnország, Lengyelország és Svédország – néhány további ország mellett – ellenzi a természetvédelmi helyreállítási törvényt, mert a hazai erdészeti, vagy inkább intenzív fakitermelő, iparuk nyomására korábban is a törvény ellen érveltek, különösen az erdei élőhelyek új jogszabályba való beemelése ellen. Ami az ENVI Tanács legutóbbi ülésén felháborodást keltett, az az, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi támogató álláspontját.

A korábbi megállapodás a háromoldalú egyeztetési folyamatban az volt, hogy amennyiben az Európai Parlament elfogadja az uniós természetvédelmi törvényt, akkor a Miniszterek Tanácsa – ahol a szükséges többség korábban megvolt – szintén elfogadja azt. Az EP pozitív döntése ellenére a Tanács Magyarország álláspontjának változása miatt visszavonta korábbi támogatását.

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban 

15. alkalommal rendezik meg az Európai Hulladékcsökkentési Hetet

A túlcsomagolás elkerülése és a szelektív hulladékgyűjtés jelentősen csökkentheti az illegális hulladékelhagyást, valamint növelheti az újrahasznosított anyagok mennyiségét és minőségét, ezért idén is támogatjuk és csatlakozásra biztatjuk az önkénteseket az Európai Hulladékcsökkentési Héthez, amelynek  fókuszában a csomagolás áll – mondta Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.

A 2009 óta megrendezett kezdeményezés célja, hogy önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára. Tavaly Magyarországon több mint 280 tervvel neveztek az önkéntes szervezetek, magánszemélyek az akcióra, ezzel hazánk az ötödik helyen végzett az országok között.

Raisz Anikó felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban a teljes műanyag-felhasználás 40 százaléka, a papírfelhasználás 50 százaléka csomagolási célokat szolgál és ezeknek 36 százaléka települési szilárd hulladékként végzi. Annak érdekében, hogy a kárba vesző mennyiséget az élettartamuk meghosszabbításával csökkenteni lehessen, az uniós szabályozás szerint 2030-ig minden csomagolóanyagnak újrahasznosíthatónak kell lennie. Emiatt az idei rendezvény kiemelt témája a csomagolás, vagyis elsősorban olyan akcióötleteket várnak az önkéntesektől, amelyek középpontjában a csomagolóanyagok újrahasznosítása, újrahasználata, a csomagolóanyag-felhasználás csökkentése és a csomagolásból adódó hulladék keletkezésének megelőzése, valamint mérséklése áll. Emellett minden egyéb, a hulladékcsökkentéshez kapcsolódó önkéntes kezdeményezést is várnak a szervezők.

Vigyél vissza! 50 Ft – Itt a kötelező visszaváltásról szóló rendelet

A Magyar Közlönyben megjelent az új, a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló új rendelet. Eszerint a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek után 50 forint visszaváltási díj fizetendő, az ilyeneket ennyivel drágábban kell árulni, kivéve, „ha a fogyasztónak történő értékesítés esetén az italtermékkel együtt annak csomagolása nem kerül átadásra a fogyasztó részére”.

A Magyar Közlöny tegnapi számában közzétették a kormányrendeletet „a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól”.

A jogszabályból kiderül, hogy a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után darabonként ötven forint visszaváltási díjat fizetnek. A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék darabonként fizetendő visszaváltási díját a gyártó határozza meg. A visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni.

Mától ingyen leadhatók a gumiabroncsok, amelyeket a forgalmazók is kötelesek átvenni

Október elsejétől kötelező külön gyűjteni a hulladékká vált gumiabroncsokat, amiket a hulladékgazdálkodásért felelős MOHU MOL Zrt. és alvállalkozói, valamint a gumiabroncs forgalmazók térítésmentesen átvesznek – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.A Mohu Mol Zrt. külön telephelyeket jelölt ki, és az uniós elvárásoknak megfelelő intézkedéstől az illegális hulladéklerakók csökkenését várják.

A Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár ismertetése szerint a júliustól indult új országos hulladékgazdálkodási rendszer elemeként a hulladékká vált gumiabroncsot októbertől külön kell gyűjteni, és a Mohu Mol, valamint alvállalkozóinak az erre kijelölt telephelyein vagy a forgalmazóknak kell leadni, akik ingyenesen átveszik.

Az uniós elvárásoknak megfelelő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével együtt azt remélik, hogy a lépéssel hozzájárulnak a hulladékokból előállított másodnyersanyagok kínálatának növekedéséhez és az illegális hulladéklerakás csökkenéséhez. Továbbá a környezetszennyező termékek gyártóinak „a szennyező fizet” elve alapján díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezeléséért.

Megnyílt a második országos azbesztmentesítési pályázat

A kormány támogatja a lakosság körében képződött, hulladékká vált azbeszt tartalmú építőanyag ártalmatlanítását. A  Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) országos azbesztmentesítési pályázatára 2023 július 14-étől lehet jelentkezni – jelentette be Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazottak szerint olyan intézkedéseket tesz, amelyek hozzájárulnak a hulladékképződés csökkentéséhez, az illegális hulladéklerakás megelőzéséhez és a hulladékból érték teremtéséhez. Az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében létrehozott Tisztítsuk meg az országot! projekt keretében eddig több százezer tonna jogellenesen elhagyott hulladékot számoltak fel főként közterületeken, az erdőkben, a folyók, valamint vasúti és közúti létesítmények mellett. Az illegális szemétlerakatok helyszínének beazonosítását a Hulladékradar applikáció is segíti, melyet már több mint 28 ezer felhasználó töltött le.

Magyarországon a korábban tetőfedésre, burkolásra és szigetelésre alkalmazott azbesztet az egészségkárosító hatása miatt 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban és az épületek bontásakor jogszabály írja elő az azbesztmentesítést. Az először 2022-ben meghirdetett országos azbesztmentesítési pályázatot nagy érdeklődés övezte, ennek keretében eddig közel 1500 lakossági ügyféltől szállították el ártalmatlanításra az azbesztet tartalmazó építőanyag hulladékot.

A korábbihoz hasonlóan a mostani felhíváson elnyerhető egyszeri, nem pénzbeli támogatás ingatlanonként maximum 300 m2 mennyiségű azbeszthulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanításra történő átadásra vonatkozik. Csakis a hulladékjegyzék szerinti 17 06 05 azonosító kódú, azbeszttartalmú hulladék adható le, amely jellemzően tetőn, kerítésen, homlokzaton, válaszfalaknál, régi gáztűzhelyeken fordul elő, illetve épületen belüli ivóvíz vagy szennyvíz csövek, bekötővezetékek készülhettek belőle.

Októbertől ingyenes lehet a gumiabroncs-hulladék leadása

Az elhasználódott gumiabroncsokat októbertől ingyenesen lehet majd leadni, emellett a használt sütőolaj és a textilhulladék elkülönített gyűjtését is biztosítja a MOHU MOL Zrt. – áll az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményében.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár ezt annak kapcsán mondta, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsájtotta az egyes termékáramokra vonatkozó kormányrendelet tervezetét.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy júliustól az egész országban új hulladékgazdálkodási rendszert vezetnek be, amelyben az állam helyett a MOHU MOL Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást. Az új rendszerrel együtt Brüsszel elvárásainak megfelelően elindul az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amelyben a környezetszennyező termékek gyártóinak “a szennyező fizet” elve alapján díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére.

Újabb részletek az átalakuló hulladékgazdálkodási rendszerről

Júliustól átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer. A Magyar Közlönyben megjelent környezetszennyező termékek gyártói által fizetendő díjat megállapító rendelet szerint a szennyező többet fog fizetni a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár szerint az intézkedés célja, hogy a gyártókat arra ösztönözzék, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak, mindezt a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében. Ennek érdekében július 1-jétől átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer, amelyben az állam helyett egy koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást. Ezzel egyidejűleg az Európai Unió irányelveinek és elvárásainak megfelelően létrejön az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amiben a gyártóknak a „szennyező fizet” elve alapján jobban hozzá kell járulniuk az általuk gyártott termékek után keletkező hulladék kezeléséhez.

Az intézkedés a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint a fabútorokat érinti. A  kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség kollektív teljesítéssel, a koncessziós társaság útján, vagy meghatározott esetekben egyénileg is teljesíthető.