Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: textilipar

A környezetgyilkos ultra fast fashion

Közzétette szerző

A fast fashion fogalma az új divattrendek gyors átfordulására és a tömegesen gyártott, olcsó ruházati cikkek keresletére utal. A blogon többször írtam már ennek káros környezetvédelmi, gazdasági és etikai vonatkozásairól, az ultra fast fashion berobbanásával azonban újra érdemes figyelmet szentelni a témának. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a termékek élettartamának rövidebb ciklusait hozta magával, hanem drasztikusan megnövelte az iparág (amúgy sem kicsi) ökológiai lábnyomát is.

Hosszasan taglalhatnám dömpingszerűen gyártott, silány minőségű ruhák és cipők káros hatásait, ahogy azt megtettem például ebben és ebben a blogposztban is. Ezeket a problémákat pedig csak tovább fokozza az elképesztő forgalmú ultra fast fashion megjelenése, amelyhez képest még az eddig ismert márkák kínálata is drágának és végesnek tűnik.

Az ultra fast fashion márkák esetében a ruhák tervezése, gyártása és disztribúciója még gyorsabban zajlik annak érdekében, hogy azonnal kiszolgálják a fogyasztói igényeket és napról napra változó trendeket. Ennek következtében a trendciklusok rövidülnek, és naponta akár 7-8000 új ruhát és cipőt is piacra dobnak a webáruházak, ami további nyomást gyakorol az erőforrásokra és a környezetre.

PostPin It!

Textilgyűjtő konténereket telepít országszerte a MOHU

Közzétette szerző

3 éven belül 4500 modern textilgyűjtő konténert telepít a MOHU országszerte, ezzel megnégyszereződhet a lakosság számára elérhető textilkonténerek száma. Az új, hazai gyártású, feltörésbiztos konténerek körülbelül 250 kilogramm textília összegyűjtésére alkalmasak. A bedobott textília, ruházati és lábbeli hulladék egy válogatóba (előkezelőbe) kerül, majd az állapotuktól függően újrahasznosítják vagy újrafelhasználják azokat.

Az Európai Unió felmérése szerint egy európai lakos évente átlagosan évi kb. 26 kilogramm textíliát vásárol, és 11 kilogrammot dob ki a szemétbe. A használt ruházati és textília hulladék legnagyobb részét, 87%-át elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el. Ennek eredményeként a nem szelektált, kommunális kukába dobott ruhák, textíliák nagy megterhelést jelentenek a környezetnek. 

Az EU felmérése szerint a használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra ruházati termékké, hiszen csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik ezt a hasznosítási irányt.

PostPin It!

Brutális környezetszennyezés a fast fashion valódi ára

Közzétette szerző

Az EU évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termel, aminek többségét elégetik, exportálják, vagy hulladéklerakón végzi. A globális üvegházgáz kibocsátás 2-10%-áért a ruhaipar felel, ugyanakkor azon ruhák aránya, amiket sosem adnak el, 10-40% között mozog. Ráadásul a textilipar számára víz és energia is szükséges, továbbá a gyapjú és pamut mellett a szintetikus szálak is megjelennek, ami a mikroműanyag-hulladék mennyiségét növeli. A gyártás a legtöbb esetben fejlődő országokban történik, ahol olcsó a munkaerő és nem mindig biztonságos a munkakörnyezet. Az elmúlt években az infláció ellenére sem tapasztalhattunk jelentős drágulást a ruhaneműk tekintetében, tehát továbbra sem a valódi árcímke szerepel ezeken a termékeken (hiszen a környezeti terhelés és az emberi kizsákmányolás nem jelenik meg az összegben). Szigorúbb szabályozásokra van szükség: a túltermelés visszafogására, a munkakörülmények javítására, az újrahasznosítás felskálázására. Ezek mellett pedig az is fontos, hogy mi, fogyasztók is tudatosak legyünk a ruhavásárlás során (is).

Az EU-ban évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termelünk, amelynek többségét elégetik, exportálják vagy hulladéklerakókra kerülnek. A ruházkodás és cipőviselet 5,2 millió tonnáért felel, ami 12 kg/fő/év hulladékkal egyenértékű. Ennek csupán 22%-át gyűjtötték külön, hogy újrahasznosításra/újrahasználatra kerüljenek. 2020-ban az EU-ban az egy főre jutó átlagos textilfogyasztás 400 m2 földet, 9 m3 vizet és 391 kg alapanyagot igényelt.

A 2050-ig tartó uniós körforgásos gazdaság megvalósítási tervének része a textilhulladék csökkentése, illetve a textilek élettartamának és újrahasznosításának növelése. 2024. február 14-én az EU Hulladék Keretirányelvének felülvizsgálatakor külön fókuszt kapott a textil- és az élelmiszerhulladék. Az Európai Bizottság eredeti javaslatának megerősítését 72-en támogatták (hárman pedig ellene szavaztak). A cél a felelős fogyasztási és termelési gyakorlatok támogatása, hogy mérsékelhessük a „fast fashion” riasztó környezetterhelő hatásait. Decemberig további szabályok várhatók, amelyek a „szennyező fizet” elv és a gyártók kiterjesztett felelősségén alapszik majd.

PostPin It!

A francia alsóház megszavazta a fast fashion korlátozását

Közzétette szerző

A francia alsóház megszavazta, hogy pótdíjakkal sújtsák a fast fashion tömeggyártók termékeit, de a törvénytervezetet még a szenátusnak is el kell fogadnia. A törvénytervezet szerint a legfontosabb intézkedések közé tartozna, hogy a fast fashion termékeket nem lehetne reklámozni, és az olcsó ruhát gyártó cégeknek környezetvédelmi díjat is kellene fizetniük.A tegnapi szavazás Franciaország az első olyan ország a világon, amely „törvényt hozott az ultragyors divat túlzásainak korlátozására” – mondta Christophe Bechu, az ökológiai átmenetért felelős miniszter. Az intézkedésekről még szavazásra van szükség a szenátusban.  A legfontosabb intézkedések közé tartozik a legolcsóbb textíliák reklámozásának tilalma, valamint az alacsony költségű cikkek környezetvédelmi díja.

Mint Európa sok országát, úgy a francia ruhapiacot is elárasztották a nagyon olcsó importtermékek, ami miatt több hazai márka csődöt mondott. De az Emmanuel Macronnal szövetséges párt, a Horizons elsősorban környezetvédelmi okok miatt nyújtotta be a törvénytervezetet.

„A textilipar a leginkább szennyező iparág” – mondta Anne-Cecile Violland, a Horizons helyettese a Guardiannak hozzátéve, hogy az ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős, de a vizeket is jelentősen szennyezi. Példaként a kínai Sheint hozta fel, ami naponta 7200 új ruhadarabot gyárt.

PostPin It!

Van pár indokunk, miért ne vedd meg a sokadik akciós kötött pulcsidat

Közzétette szerző

Ennie, laknia valahol és ruházkodnia mindenkinek kell, de a három közül a ruhákból lehet csak a szükségest sokszorosan meghaladó mértékben fogyasztani – amit meg is teszünk.

A téli leárazások közepén érdemes átgondolni, hogy megéri-e az egyik legszennyezőbb iparágat támogatni a vásárlásunkkal.

Fél évszázados felfutás

PostPin It!

10 aggasztó statisztika a bolygógyilkos Fast Fashionról

Közzétette szerző

A fast fashion iparág a globális szén-dioxid-kibocsátás csaknem 10 %-áért felel, rengeteg erőforrást pazarol, ráadásul a legyártott ruhaköltemények halmokban állva végzik a szeméttelepeken.

Manapság egyes ruhaüzletekbe belépve számos zöld megoldással találkozhatunk. Bizonyos százalékban elcsíphetünk újrahasznosított vagy környezetbarát textíliákból készített darabokat, a kasszánál megkérdezik tőlünk, kérünk-e zacskót, és ha igen, papírból készült verziót adnak számunkra. Sőt, szinte minden fast fashion bolt rendelkezik saját vászontáskákkal is, azonban talán ez mutatja meg a leginkább azt, hogy a fenntarthatóság álcája még mindig csak a további fogyasztásra ösztönzésről szól.

Az Earth.org most összegyűjtött tíz olyan sokkoló statisztikát , mely rámutat az iparág mai napig szennyező voltára.

PostPin It!

Növényi szűrővel a mikroműanyag szennyezése ellen

Közzétette szerző

A British Columbiai Egyetem kutatói egy növényekből kinyerhető anyaggal készítenének olyan szűrőt, amely gyakorlatilag az összes mikroműanyagot felfogja, ami a vízben található.

A ScienceDaily számolt be arról, hogy a British Columbiai Egyetem (UBC) Biotermék Intézményének kutatói olyan szűrőt hoztak létre, amely képes arra, hogy felfogja a vízben lévő mikroműanyagokat. A szűrő előállításához a tanninokat fűrészporral keverték össze. A tanninokat magyarul csersavaknak is hívjuk; ezek azok a természetes növényi anyagok, amelyek az éretlen gyümölcsökben előidézik azt a jellegzetes, fanyar ízt, ami összerántja a szánkat. Mivel a szűrő nem műanyagból, hanem megújuló és lebomló anyagokból készül, ezáltal nem is járul hozzá a további szennyezéshez.

A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb műanyagok, melyek közül becslések szerint 14 millió tonnányi gyülemlett fel az óceán fenekén – a mennyiség pedig minden évben csak nő. Az európai mikroműanyagok 8%-a szintetikus textilből ered, globális szinten pedig 16-35%-os ez az arány, így évente körülbelül 200-500 ezer tonnányi ilyen anyag kerül be a ruhákból a tengerekbe. A részecskék leggyakrabban az első mosások után válnak ki. A fast fashion nagymértékben hozzájárul a szennyezéshez, hiszen gyártmányaikat gyorsan cserélik, és rossz minőségük miatt mosáskor több mikroműanyagot engednek ki. A textileken túl egyéb fogyasztói termékek és az ipari hulladékok is hozzájárulnak a mikroműanyagok felgyülemléséhez.

PostPin It!

Június 5 a környezetvédelem világnapja

Közzétette szerző

Idén a műanyagszennyezés leküzdésére hívják fel a figyelmet e nap alkalmából. Több millió tonna műanyagot gyártanak évente, és ennek kb. harmada egyszer használatos. Ez nagy terhelést jelent a környezetünkre nézve, a mikroműanyagok pedig bekerülhetnek az ételeinkbe és az ivóvízbe is.

A műanyagok előállításához is fosszilis tüzelőanyagra van szükség, amely hozzájárul az éghajlatváltozás fokozásához. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint 80%-os csökkentést érhetünk el a műanyagszennyezés terén 2040-ig. Ehhez újrafelhasználásra, újrahasznosításra, illetve más anyagok használatára, körforgásos gazdaság kiépítésére lesz szükség – amely mindannyiunk érdeke.

A FÖLD EGY NAGY MŰANYAG BOLYGÓVÁ VÁLTOZIK.  

PostPin It!