Best WordPress Hosting
 

Tilos a fegyver, alkohol és Tiktok, Franciaország próbálja lenyomni a zavargásokat Új-Kaledóniában

A francia állam vasárnap hatalmas rendfenntartó műveletet indított a dél-csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetcsoportján, ahol a választási reform ellen kirobbant zavargásokban hatan meghaltak.

A több mint 600 csendőrrelnzajló művelet célja, hogy „teljes mértékben visszaszerezzék az ellenőrzést a Nouméa és a repülőtér közötti 60 kilométeres főútvonal felett” – jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter az X közösségi oldalon.

A légiközlekedést kedden felfüggesztették, a szigetcsoport kormánya becslése szerint 3200 ember rekedt a területen.

Egy kis gáton múlhat fél Nyugat-Európa áramellátása

Franciaország, Olaszország és Németország is aggódhat amiatt, hogy több, az energiatermelés szempontjából kritikusan fontos gát Svájc területén van. Az alpesi államra egyre nagyobb nyomás helyeződik, hogy a vízügyi döntéseibe vonja be a partnereit, de egyelőre nem adnának beleszólást a szomszédoknak. A helyzet miatt a térség atom- és vízerőművei is bajba kerülhetnek, ami diplomáciai háborúhoz vezethet Európában.

A Genfi-tó nyugati partján egy diplomáciai baklövés több száz év után kőbe vésődött, és egyszerre négy ország is most fizetheti meg a mulasztás árát: a tó vízszintjét szabályozó, három svájci kanton közötti 1884-es megállapodásban Franciaország nem vett részt, annak ellenére, hogy a tó mintegy 40 százaléka francia terület. A Seujet-gát, amely szabályozza a Rhône folyó lefolyását, stratégiai fontosságú Franciaország számára, de az országnak korlátozottan van rá ráhatása, pedig a klímaváltozás miatt az állam keleti területei vízhiánnyal, pusztító szárazsággal és a hőség hatásaitól küzdenek.

A párizsi kormány egyre inkább aggódik amiatt, hogy nem tudja befolyásolni a gát működését, ami kihathat fél Nyugat-Európa áramellátására, mivel a Rhône több atomerőmű hűtésében is kulcsfontosságú, és ezek nyáron nettó villamosenergia-exportőrök Németország felé – számolt be a Politico.

„Minden eszközt bevetnek” – hajtóvadászat a börtönőrök lemészárlásával kiszabadított francia bűnöző, A légy után

Kegyetlen rajtaütés rázta meg Franciaországot a hét elején, amikor május 14-én délelőtt egy csapat puskákkal felfegyverkezett gengszter kiszabadított egy 30 éves, Mohamed Amra nevű elítéltet egy normandiai autópálya-felhajtónál, miközben a bűnözőt – aki A Légy becenéven is ismert – a bíróságról vitték volna vissza a börtönbe.

A törvényekkel 15 éves kora óta rendszeresen összetűzésbe kerülő Amrát úgy szabadították ki, hogy a rabszállítóból és a mögötte haladó kocsiból álló konvojt a fizetőkapunál két autóval közrefogták mindkét oldalról, és a rajtaütés közben több tucat lövést adtak le a gengszter felügyeletét ellátó börtönőrökre. A térfigyelő kamerák által rögzített támadásban az őrök parancsnoka és egy másik őr is meghalt, és az Amrát kísérő csapat további három tagja is életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A feltételezések szerint a marseille-i drogkereskedelem egyik fontos szereplőjének számító gengsztert – akit kábítószerekkel kapcsolatos bűnügyek miatt sosem ítéltek el – azóta sem találták meg a hatóságok. Csak a szöktetéshez használt autókra bukkantak rá, két különböző helyen; a járművek fel voltak gyújtva – vagyis az elkövetők nem igazán hagytak nyomokat maguk után.

Fegyveresek szabadítottak ki egy rabot Franciaországban, két őrt megöltek

Legalább két börtönőrt megöltek, hármat pedig súlyosan megsebesítettek azok a fegyveresek, akik kedden támadtak rá egy rabszállítóra Franciaországban, hogy kiszabadítsák társukat – írja a Reuters.

A járműben egy szigorúan őrzött rabot szállítottak egy roueni bíróságról egy evreux-i börtönbe. A két mikrobusszal érkező támadók akkor csaptak le a rabomobilra, amikor az egy fizetőkapunál várakozott az autópályán. A Guardian cikke szerint egyelőre nem tudni, hányan voltak az erősen felfegyverzett támadók, akik fekete ruhát és símaszkot viseltek, majd a rajtaütés után a kiszabadított rabbal együtt elmenekültek a helyszínről. A rendőrség hajtóvadászatot indított ellenük.

Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter elmondta, hogy a sebesültek közül ketten különösen kritikus állapotban vannak, és hogy a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy megtalálják a támadókat.

Meghalt Laurent Cantet, Az osztály Arany Pálma-díjas rendezője

63 éves korában, pontosan meg nem nevezett betegség következtében elhunyt Laurent Cantet francia filmrendező. Leghíresebb filmje a cannes-i filmfesztiválon 2008-ban Arany Pálmát nyert Az osztály, amely egy etnikailag sokszínű francia középiskolában mutatja be, hogyan igyekeznek összecsiszolódni és együtt tanulni a különböző etnikai hátterű diákok. Cantet François Bégaudeau saját iskolai tapasztalatain alapuló regényét vitte filmre, és Bégaudeau-ra bízta a főhős tanár karakterét.

Az osztály nemcsak kritikai, hanem komoly közönségsikert is aratott Franciaországban. A Guardian felidézi, hogy Cantet-nak személyesen akart gratulálni az akkori köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy, a rendező viszont nem volt hajlandó elmenni a találkozóra, mert állítása szerint éppen Sarkozy nehezítette meg a bevándorlók életét Franciaországban.

Cantet ezután még öt nagyjátékfilmet fejezett be. Magyarországon is forgalmazták közülük a Havannai éjszakát, amelyben egy baráti társaság középkorú tagjai beszélgetnek az emigráció lehetőségéről és az otthoni életükről Kubában.

Újabb európai kisváros árul egy euróért házat, ezúttal nem Olaszországban

Az elmúlt években már-már hozzászokhattunk, hogy időről időre különböző olasz falvak kezdték el egy euróért árulni az ingatlanjaikat annak érdekében, hogy a település ne néptelenedjen el. Ezúttal egy francia kisváros próbálkozik hasonlóval, írja a CNBC.

Saint-Amand-Montrond önkormányzata egy 77 négyzetméteres, kétemeletes, két hálószobás ingatlant kínál egy euróért. A házhoz tartozik egy kertrész és egy garázs is, és a város központjában található.

A vásárló számára viszont kikötik feltételként, hogy az épületet fel kell újítani, azt ugyanis az elmúlt 12 évben senki nem lakta. A felújítás költségét az önkormányzat körülbelül 130 ezer euróra, átszámítva közel 48 millió forintra becslik. Ez ugyanakkor még így is olcsóbb, mintha valaki egy már felújított házat venne a településen.

Cigit kért halála előtt a guillotine utolsó áldozata

Nyilvánosan utoljára 1939-ben, Versailles-ben alkalmazták a guillotine-os kivégzést, ekkor Eugen Weidmann német gyilkost érte el a vég a szájtáti tömeg előtt, ám az esemény olyan jelentős visszatetszést keltett, hogy hamarosan a börtönök mélyére száműzték. Az utolsó nyaktilós kivégzésre azután 1977-ben került sor, ebben az évben ketten is így lelték halálukat, a második közülük Hamida Djandoubi tunéziai bevándorló volt, akit a marseille-i Baumettes börtönben, szeptember 10-én végezték ki.

A „nemzet borotvája” – ahogy gyakran nevezték – azért sújtott le a 27 éves elkövetőre, mert hét hónappal korábban elrabolta, megkínozta és meggyilkolta a 22 esztendős Élisabeth Bousquet-t (aki korábban feljelentette őt, amiért állítása szerint prostituálttá akarta tenni). Djandoubi kivégzése a nyugati világ utolsó, törvény által szentesített guillotine-os ítéletvégrehajtása volt (hiszen másutt, többek között Németországban is alkalmazták korábban a módszert), évekig tartó, heves viták után végül 1981-ben törölték el a halálbüntetést Franciaországban.

Az utolsó nyilvános kivégzés 1939-ben.

Az iráni támadás veszélye miatt elrendelték a francia diplomaták családjainak evakuálását

Franciaország elrendelte a diplomaták családjainak evakuálását Iránból, miután egyre erősebb a félelem attól, hogy Teherán a következő napokban támadást indíthat Izrael, és/vagy izraeli érdekeltségek ellen.

A brit Guardian szerint Franciaország, az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália figyelmeztetést adott ki állampolgárainak, hogy ne utazzanak Izraelbe, és az Egyesült Államok is korlátozta az amerikai diplomaták és családtagjaik Izraelbe utazását.

A német Lufthansa légitársaság szombatig felfüggesztette a teheráni és onnan induló járatokat.

Késes támadás történt Bordeaux-ban, az elkövetőt lelőtték

Egy embert megölt és legkevesebb még egyet súlyosan megsebesített egy férfi késsel a délnyugat-franciaországi Bordeaux központjában – jelentette a BFM TV szerdán rendőrségi forrásokra hivatkozva.

A BFM TV szerint a rendőrök a támadót lelőtték. A rendőrség egyelőre nem gondolja, hogy terrortámadás történt volna – jelentette a francia hírtelevízió.

Nem egészen négy hónappal az olimpiai játékok előtt Franciaországban a legmagasabb szintű biztonsági készültség van érvényben.

Ez a háború vetett véget a lovagi csatáknak

A középkor és a kora újkor határán a francia Valois-ház uralkodói és a Habsburgok hosszú, több szakaszra bontható, az állandóan átalakuló szövetségeken keresztül a kontinens szinte összes hatalmát valamilyen mértékben megmozgató háborúkat folytattak az Itália feletti befolyásért. Az első összecsapás 1494-ben kezdődött, majd váltakozó sikerekkel, hosszabb-rövidebb szünetekkel egészen 1559-ig dúltak a harcok.

Harc a dominanciáért

A csatákat, hadjáratokat, háborúkat, szövetségeket és békéket pusztán felsorolni is hosszú lenne, a történtek hátterében viszont mindvégig alapvetően két fő tényezőt lehet felismerni.

Eltiltották az állattartástól a 80 négyzetméteren 159 macskát tartó francia párt

Iszonyatos körülmények között élt együtt 159 macskával és 7 kutyával egy 80 négyzetméteres nizzai lakásban egy 68 éves nő és egy 52 éves férfi – írja a BBC.

A rendőrség tavaly egy veszekedés miatt vonult ki a párhoz, akkor vették észre, hogy a lakásban mindent állati ürülék borít. Az állatok mocsokban éltek, közülük sok volt alultáplált, kiszáradt és parazitákkal fertőzött. A fürdőszobában legalább két macska és két kutya tetemét is megtalálták.

A lakás tulajdonosa, a 68 éves nő a bíróságon azt mondta, imádja az állatokat, de elismeri, hogy elszúrta. Az egész 2018-ban kezdődött, amikor befogadta a szülei három kutyáját és három macskáját, majd nem sokkal később hazavitt még nagyjából 30 macskát, melyek egy közeli, elhagyatott épületben tanyáztak. Azóta az állatok szaporodtak, a nőnek pedig nem volt szíve egyetlen állatot sem kitenni vagy a sorsára hagyni.

Figyelmeztet a vezető francia lap: nehogy a média orbáni leuralása ragadós példa legyen!

A Le Monde című francia lap részletes elemzést közölt az Orbán-rendszer médiapolitikájáról, egyben rámutat, hogy a francia szélsőjobboldali-nacionalista erők is egészen hasonló technikákkal próbálkoznak a saját sajtójukban.

Gondnokság alá helyezték Jean-Marie Le Pent

Egészségi okok miatt bírói védelem alá helyezték Jean-Marie Le Pent, a volt francia Nemzeti Front (ma: Nemzeti Tömörülés) alapítóját és volt elnökét – közölte szerdán Louis Aliof, a Nemzeti Tömörülés alelnöke.

A gondnokságnak megfelelő polgári jogi intézkedést a 95 éves pártalapító családja kezdeményezte a bíróságon egy orvosi szakvélemény alapján, amely megállapította Jean-Marie Le Pen leépülését. A végzés alapján három lánya – Marie-Caroline, Yann és Marine Le Pen – mostantól a képviselője, ők járhatnak el apjuk nevében külön-külön vagy közösen. Az egykori pártelnök egészségi állapota az egy évvel ezelőtti szívrohama óta romlott meg jelentősen.

Jean-Marie Le Pen 1972 és 2011 között volt azelnöke az általa alapított Nemzeti Frontnak, amelyben sikerült egyesítenie a történelmi francia szélsőjobboldal különböző irányzatait, a francia Algéria támogatóitól kezdve egészen azokig, akik nosztalgiát éreznek a náci Németországgal kollaboráló Philippe Pétain irányította Vichy-kormányzat iránt. Verbális megnyilvánulásai miatt többször elítélték rasszizmus és antiszemitizmus miatt, de 2002-ben sikerült bejutnia a francia elnökválasztás második fordulójába, amelyet végül a jobbközép Jacques Chirac nyert meg.

Középkori várat rejtett egy hotel udvara

Megtalálták az északnyugat-franciaországi Vannes középkori várának maradványait a Château Lagorce, egy 18. századi, ma hotelként működő kúria területén – írja a Heritage Daily. A Francia Régészeti Kutatási Intézet (Inrap) munkatársai egy képzőművészeti múzeum kialakításának előkészítése során fedezték fel a romokat.

Az ásatások első szakaszának részeként a kutatók a kúria udvarát vizsgálták, ahol a vár védőfalának két szintjét és egy vizesárkot tártak fel, amely 4 méter mélyen az utcaszint alatt található. A várat 1380 körül építtette IV. János, aki 1345-től Bretagne hercege és Montfort grófja, 1372-től pedig Richmond 7. grófja volt. A Château de l’Hermine néven ismert várat azért emelték, hogy a herceg megerősítse hatalmát a hercegségben és Vannes városában.

Az Inrap szerint a fennmaradt struktúrák arra utalnak, hogy a vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik jó állapotban maradt fenn. A csapat többek között megmunkált köveket, valamint vízelvezető csöveket talált a helyszínen.

Biztonsági riasztást adott ki Franciaorszára az USA nagykövetsége

Biztonsági riasztást adott ki hétfőn az Egyesült Államok franciaországi nagykövetsége, amely fokozott óvatosságra és körültekintésre inti az oroszágban tartózkodó állampolgárait.

A külképviselet a honapján felidézte, hogy a pénteki moszkvai terrortámadást követően a francia kormány a legmagasabb szintre emelte a Vigipirate nemzetbiztonsági riasztórendszert.

Ennek eredményeképpen a lakosok és a látogatók Franciaország-szerte fokozott biztonsági intézkedésekkel találkozhatnak a közterületeken, így a repülőtereken, a tömegközlekedésen, a imahelyeken, a idegenforgalmi helyszíneken, az iskolákban, a nagyobb sportlétesítményekben és a nagy kereskedelmi központokban.

Atomcsapással is fenyegetik Párizst az oroszok, ha Macron katonákat küld az ukrán frontra

Fokozott kiképzés, gyakorlatozás, lövészárkok ásása, a felszerelés hiányosságainak ellenőrzése – hónapok óta ez a napirendje a Laporte kaszárnya lakóinak, a Brive-la-Gaillarde településére 1907-ben áthelyezett 126. gyalogsági ezrednek. A francia katonai egység az esetleges ukrajnai beavatkozásra készül – írja a Le Monde.

A megszokott napirendet aligha törte meg a lap szerint Emmanuel Macron bejelentése. A francia elnök arról beszélt február 26-án, miután húsz európai vezetővel találkozott: „nem kizárt” akár nyugati katonák bevetése sem Ukrajnában. Ám a Le Monde szerint a katonák mégiscsak gyakrabban gondolhatnak mostanában a keleti frontra. Sőt nemcsak a legénységet készítik fel a franciák: a páncélozott csapatszállító harcjárműveket 2021 óta folyamatosan cserélik le a 126. ezrednél. A párizsi lap szerint negyven vadonatúj páncélozott harcjármű várakozik most is a hangárokban.

A 126. ezred harcolt már oroszok ellen – a napóleoni háborúkban azt a hidat védte-fedezte a francia védelmi minisztérium szerint, amelyik a Berezina folyó fölött ívelt át. Ez az a folyó, amelynek a neve gyakorlatilag a katonai kudarccal vált egyenlővé a francia nyelvben és hadtörténelemben. Ugyanis itt szenvedte el a végső vereséget Napóleon visszavonuló serege az 1812-es, Oroszország elleni sikertelen hadjáratában.

A francia alsóház megszavazta a fast fashion korlátozását

A francia alsóház megszavazta, hogy pótdíjakkal sújtsák a fast fashion tömeggyártók termékeit, de a törvénytervezetet még a szenátusnak is el kell fogadnia. A törvénytervezet szerint a legfontosabb intézkedések közé tartozna, hogy a fast fashion termékeket nem lehetne reklámozni, és az olcsó ruhát gyártó cégeknek környezetvédelmi díjat is kellene fizetniük.A tegnapi szavazás Franciaország az első olyan ország a világon, amely „törvényt hozott az ultragyors divat túlzásainak korlátozására” – mondta Christophe Bechu, az ökológiai átmenetért felelős miniszter. Az intézkedésekről még szavazásra van szükség a szenátusban.  A legfontosabb intézkedések közé tartozik a legolcsóbb textíliák reklámozásának tilalma, valamint az alacsony költségű cikkek környezetvédelmi díja.

Mint Európa sok országát, úgy a francia ruhapiacot is elárasztották a nagyon olcsó importtermékek, ami miatt több hazai márka csődöt mondott. De az Emmanuel Macronnal szövetséges párt, a Horizons elsősorban környezetvédelmi okok miatt nyújtotta be a törvénytervezetet.

„A textilipar a leginkább szennyező iparág” – mondta Anne-Cecile Violland, a Horizons helyettese a Guardiannak hozzátéve, hogy az ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős, de a vizeket is jelentősen szennyezi. Példaként a kínai Sheint hozta fel, ami naponta 7200 új ruhadarabot gyárt.

A francia politika félig magyar rosszfiúja, Macron politikai keresztapja: Nicolas Sarkozy

Február közepén a párizsi fellebbviteli bíróság úgy döntött, Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnöknek fél évre börtönbe kell vonulnia (további hat hónap szabadságvesztést is kapott ezen felül, ám azt felfüggesztve). Az ítélet szerint a politikus illegális kampányfinanszírozást követett el még 2012-ben, egy pr-céget felhasználva rejtette el elnöki kampánya költségeinek valódi mértékét. A volt államfő ügyvédje azt nyilatkozta, hogy védence ártatlan, ezért fellebbez a legfelsőbb bírósághoz. Az eljárás évekig elhúzódhat, Sarkozy addig is szabadlábon védekezhet. A politikus az ítélethozatal után sietve távozott a bíróságról, és nem nyilatkozott a sajtónak.

Korábban már született jogerős ítélet is ellene. Azért ítélték három évre (abból egy év letöltendőre), mert illegális úton szerzett információkat egy bírótól különböző szívességekért cserébe. Ugyanakkor nem kellett börtönbe vonulnia, a büntetését otthonában, jeladóval a bokáján töltheti le. Sarkozy ellen nyomozás folyik több más ügyben is, ugyanis állítólag illegális pénzeket fogadott el Oroszországból és Moammer Kadhafi líbiai diktátortól is.

Közepes diákból a politika fenegyereke

Példátlan kibertámadás Franciaországban, válságstábot állítanak fel

Több francia kormányszervet is „példátlan intenzitású” kibertámadás ért, amelyet oroszbarát hackerek vállaltak magukra, értesült hétfő este az AFP francia hírügynökség.

A támadássorozatot több hackercsoport a Telegram közösségi oldalon vállalta magára, köztük az Oroszországot és az iszlamizmust támogató Anonymous Sudan.

Ezen hackerek szerint „a masszív kibertámadás” a gazdasági, a kulturális és az energetikai átállásért felelős minisztériumokat, valamint a miniszterelnöki hivatalt és a francia polgári légiközlekedési hatóságot érintették, írja az MTI.

A francia kormány legalizálná az asszisztált halált

Májusban az asszisztált halálról kerül törvényjavaslat a francia parlament elé, jelentette be Emmanuel Macron hétfőn.

A Guardian tudósítása szerint a francia elnök közölte, a jogszabály lehetővé tenné, hogy az orvosok halálos szert írjanak fel azoknak, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, fájdalmukat nem lehet csillapítani, de még képesek önálló döntést hozni.

Az asszisztált halál csak szigorú ellenőrzés mellett történhetne, kiskorúak és neurodegeneratív betegségben, például demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedők számára nem lenne elérhető.