Best WordPress Hosting
 

Már áprilisban meghaladtuk az egész évre tervezett hiánycélt

Április végéig 2597,5 milliárd forint a költségvetés hiánya – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. Az eredeti terv az volt, hogy az egész évre 2514,8 milliárd forint hiányunk lesz, vagyis ezt már most túlléptük 3,2 százalékkal és csak áprilisban 259,2 milliárd forinttal nőtt a hiány – hívta fel a figyelmet a hvg.hu.

Az április végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 1507,8 milliárd forintot tettek ki, 632,4 milliárd forinttal többet az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintve, hogy a Prémium Magyar Állampapír sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került – írta a Pénzügyminisztérium.

„A kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett, ezért folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását, ennek érdekében döntéseket is hozott: a kormány a 4,5 százalékos kitűzött hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi állami beruházást ütemezett át, miközben több ezermilliárd forintnyi fejlesztést még idén megvalósít” – írt a Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatójában.

A kormány még 2 évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát

2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) és családi házakat (300 négyzetméterig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli.

Az Orbán-kormány további két évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát – írta a pénzügyminiszter ma Facebook-oldalán. Varga Mihály kiemelte: ez jó hír a családoknak és az építőipari vállalkozásoknak, azt jelenti, hogy 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) és családi házakat (300 m2-ig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli.

A tárcavezető további könnyítésnek nevezte, hogy a kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént. A könnyítést a szakmai szervezetek, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is támogatta. Az adócsökkentéssel a kormány évente 200 milliárd forintot hagy az embereknél, miközben a magyar építőiparnak is jelentős segítséget nyújt – jelezte Varga Mihály.

Jól járhatnak a nyugdíjasok a kormány új számai szerint

A tavaly tavasszal bemutatott konvergenciaprogramban szereplő számokhoz képest minden csalódást keltően változott a prognózisban:

A gazdasági növekedés minden évben kisebb lesz Magyarországon, mint azt a kormány korábban várta.

A költségvetési hiány pedig lényegesen meghaladja az egy évvel ezelőtti tervekben szereplő számokat.

Helyettes államtitkárig ér az EU-s pénzek korrupciós hálózata

A Direkt36-hoz eljutott egy vádirat, amely szerint egy a Nemzetgazdasági Minisztériumban majd jogutódjában, a Pénzügyminisztériumban dolgozó referens és bűntársai az évek során több tucatnyi embert átfogó korrupciós hálózatot épített fel egy EU-s pályázatokat érintő csalássorozatban, amelyben kenőpénzért cserébe segítettek cégeknek EU-s pénzeket elnyerni. Hét év és több tízmilliárd forint elcsalása után végül egy vádalku és lehallgatások során megszerzett bizonyítékok buktatták le a hálózatot, de a tárgyalás még nem kezdődött el. A helyettes államtitkárig érő EU-s korrupciós hálózat működéséről Szabó Andrással és Galavits Patrikkal, a cikk szerzőivel beszélgetett Gólya Ágnes a Direkt36 e heti műsorában a Tilos Rádión.

The post Helyettes államtitkárig ér az EU-s pénzek korrupciós hálózata first appeared on Direkt36.

Varga Mihály meghallgatását kezdeményezi a DK a korrupciós botrány miatt

A Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezi, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága hallgassa meg Varga Mihály pénzügyminisztert – jelentette be kedden Arató Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese.

A párt a meghallgatást cikkünk nyomán kezdeményezi, amelyben arról írtunk, hogy 2022-ben 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre, akik a vádak szerint kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő EU-s  támogatások elnyerésében működtek közre.

Összesen 54 ember ellen emeltek vádat februárban és a 24.hu által megismert vádirat szerint az ügyészség pénzügyminisztériumi osztályvezetőket, főosztályvezető-helyetteseket, egy főosztályvezetőt és egy volt helyettes államtitkárt is börtönbe küldene. Arató Gergely szerint Varga Mihálynak el kell számolnia azzal, hogy „hogyan lophatták el az európai uniós pénzeket a saját beosztottjai”.

Kolbász helyett kétmillió forintot kért a kormánytisztviselő – itt a vádirat a minisztériumokig érő uniós pénzlopásról

A Direkt36-hoz is eljutott a vádirat, amely EU-s pályázatokat érintő csalássorozatot tár fel. A dokumentum szerint egy a Nemzetgazdasági Minisztériumban majd jogutódjában, a Pénzügyminisztériumban dolgozó referens, K. Tamás és bűntársai az évek során több tucatnyi embert átfogó korrupciós hálózatot épített fel. Az ügyészség szerint a csalások egy részében érintett a Palkovics László köréhez tartozó Barta-Eke Gyula és egy korábbi helyettes államtitkár, Karsai Tamás is.

The post Kolbász helyett kétmillió forintot kért a kormánytisztviselő – itt a vádirat a minisztériumokig érő uniós pénzlopásról first appeared on Direkt36.

Három hónap alatt teljesült az eredeti éves hiányterv több mint 92 százaléka

A kormány csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot – közölte az MTI-vel a Pénzügyminisztérium. A közlemény szerint március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2338,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt mutattak.

Tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben esedékes, a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak márciusban is. A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1241,3 milliárd forint volt, 604,0 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszakánál.

A Portfolio cikkében úgy fogalmaz, hogy a költségvetés elcsúszására jellemző, hogy

Negyed év alatt összehozta csaknem a teljes éves hiánycélt a kormány

A tervezett államháztartási deficit 92,3 százalékánál járunk, a Pénzügyminisztérium meg is mondta, a kormány szerint miért.

Mi történt? Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt– derült ki a gyorsjelentésből kedden, amelyet a Pénzügyminisztérium tett közzé. Ez elképesztően magas deficit, meghaladja például a tavalyi első negyedévest, ami 2089,66 milliárd forint volt. Mint azonban a 444 felhívja a figyelmet: ezzel mindössze három hónap alatt összejött csaknem az egész évre tervezett eredeti hiánycél.

Mit jelent ez? A költségvetési törvény szerint idén 2514,79 milliárd forint lett volna az államháztartási deficit. Annak most a 92,3 százalékánál járunk. Igaz, azóta már eldőlt, hogy a hiánycélt jócskán meg kell emelni, most éppen nagyjából 4000 milliárdos deficitet jósolnak előre – negyedév alatt már annak is majdnem 60 százalékánál járunk. A PM jelentése szerint az államháztartási deficit úgy jött össze, hogy a központi költségvetés 2338,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt értek el.

Varga Mihály volt helyettes államtitkárát, és Palkovics László bizalmasát is börtönbe zárná az ügyészség

Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amiben februárban emeltek vádat.

A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy fő ellen emelt vádat. Ez az az ügy, ami 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főkéntvissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.

Balogh Zoltán / MTI Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatója a Pénzügyminisztériumban 2024. január 4-én.

Fejre állt a költségvetés, a nyugdíjkasszát sejtik a rekordhiány mögött

A Varga Mihály vezette tárca közlése szerint február végéig az államháztartás központi alrendszere 1 704 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1 759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak – írja a portál.

Mint arra a portfolio.hu figyelmeztetett: soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélját és már 4,5 százalékos deficitről beszélnek a kormány tagjai.

A Pénzügyminisztérium a robosztus hiánnyal kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven az idei évben is kifizette a 13. havi nyugdíjat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szintén ezt nevezte meg az egyik kiemelt hiánynövelő tételként.

Költségvetés: nagy baj lenne, ha nem utal Brüsszel

Januárban általában jelentős, 100-200 milliárd forintos többlettel nyit a költségvetés, és általában ez az év utolsó hónapja, amikor nincs hiány. Így indult az idei év is. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint 54,4 milliárd forinttal haladták meg a bevételek a kiadásokat. Januárban folyik be büdzsébe decemberi, karácsonyi forgalom áfatöbblete, és a decemberben kifizetett jutalmak és a rendes bérek után dukáló szja is. A januárnak ezek miatt erős többlettel kellene zárnia. (Nem mindig van ez így. Tavaly brutális, 143 milliárdos hiánnyal kezdte az évet a kormány, el is úszott a 2023-as költségvetés.)

A közleményből nem derül ki, hogy miként alakultak az adóbevételek, viszont azt megemlíti a szaktárca, hogy az első hónapban 226 milliárd forint uniós támogatás utalt az Európai Bizottság, ami 191 milliárddal magasabb tavaly januári összegnél – olvasható a lapban.

Ha ez a pénz nem érkezett volna, jelentős hiánnyal kezdte volna az évet a kormány.

54 vádlottja van a minisztériumokon átívelő vesztegetési botránynak, mind a 12 hivatalos személyre letöltendőt kértek

Ötvennégy fő ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség a Pénzügyminisztériumot, és Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési ügyben. Ez az az ügy, ami 2022 áprilisában pattant ki, amikor a KNYF nyomozói több minisztériumi tisztviselőre csaptak le.

Az összehangolt bűnügyi akcióban csaknem 150 ügyész és rendőr vett részt. A nyomozók több tucat helyszínen tartottak házkutatást, a hivatalos személyektől több mint kétszázmillió forint készpénzt foglaltak le.

Az ügyészség közleménye szerint az igényelt támogatások összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. Az ügyben 100 ezer oldalt meghaladó nyomozati irat és mintegy 400 oldalas vádirat keletkezett

Megborult a magyar nyugdíjkassza, túl optimista volt a kormány

Tavaly a nyugdíjkiadás 5760 milliárd forint lett. 20323-ban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma meghaladta a 2,4 millió főt. Közülük 2 millióan kaptak öregségi (korbetöltött) nyugdíjat, a többiek pedig más típusú ellátásokban, például megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban vagy árvaellátásban részesültek. Az átlagos öregségi nyugdíj 2023 októberben 210 ezer forint volt, de a 3,1 százalékos novemberi nyugdíjkorrekció következtében év végére 217 ezer forint fölé emelkedett – olvasható a portálon.

A 2023-as költségvetési terv eredetileg 5546 milliárd forintot szánt a Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási célú kiadásaira. Azonban a gazdasági folyamatok közbeszóltak: az infláció lényegesen magasabb lett a vártnál, ezért a nyugdíjak értékének megőrzéséhez az államnak a tervezettnél nagyobb összeget kellett nyugdíjakra költenie. A Pénzügyminisztérium friss közzétételéből megtudtuk, hogy a nyugdíjkiadások 2023-ban végül 5760 milliárd forintban teljesültek –

ez a megelőző évhez képest 20,2 százalékos növekedést jelentett.

Nagy bukást úsztak meg Varga Mihályék, mentőöv jött az EU-tól

Az államháztartás hiánya tavaly 4593,4 milliárd forint volt – közölte kedden a Pénzügyminisztérium a részletes számokat, ez jelentősen meghaladja a kormány költségvetési céljait. A deficit végül az eredeti terv 195 százaléka, vagyis annak majdnem duplája lett, de még a módosított hiánycélt is 35 százalékkal elvétette a kormány – olvasható a lapban.

A tervezettnél lényegesen magasabb hiány oka, hogy a kormány egyáltalán nem számolt a gazdasági recesszióval, és mellette az unió legmagasabb inflációja miatt az összeomló lakossági fogyasztással.

Ez utóbbi következtében a tervezett fogyasztási adókból 1133 milliárd forint nem folyt be tavaly a költségvetésbe.

PM: az adóbevétel több mint 15 százalékkal nőtt tavaly

Az előző évhez viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,2 százalékkal magasabban teljesültek – derült ki a Pénzügyminisztérium MTIS-s közleményéből, amit a hiány kapcsán adtak ki.

A PM közlése alapján december végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak. A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint) – jegyezte meg a PM.

De mint a 444 rámutatott, a 4500 milliárdot meghaladó hiányt eredetileg a felére tervezték a még 2022 nyarán elfogadott költségvetésben. És bár a büdzsét többször módosították, legutóbb tavaly októberben (vagyis alig három hónapja), egyszer sem sikerült eltalálni azt, hogy végül mennyi lesz a deficit. Még az októberi módosításban is több mint 400 milliárd forinttal kedvezőbb előrejelzés szerepelt, mint amennyi végül a tényleges hiány lett – jegyzik meg.

Itt a beismerés: visszaesett a gazdaság, elszállt az államháztartási hiány

Szinte az utolsó pillanatban, december 30-án tette közzé legújabb makrogazdasági prognózisát a kormány. A középtávú (jelen esetben 2023-2027-es évre vonatkozó) prognózisát az év végéig kell közölnie a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumnak.

A hvg.hu szemléje szerint a dokumentumból kiderül, hogy

a magyar gazdaság 0,4 százalékkal eshetett vissza 2023-ban,

Kormányzati matek: úgy csökkentik a hiányt, hogy nő

A kormány a rendkívüli kiadások ellenére is csökkenti a hiányt és az államadósságot.

Ezzel a címmel adta ki a Pénzügyminisztérium (PM) MTI-s közleményét. A rendkívüli kiadások ellenére a kormány évről évre tovább csökkenti a hiányt és az államadósságot – hangsúlyozta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének november végi helyzetéről készült gyorstájékoztatójában a PM.

Számszerűen arról van szó, hogy november végéig

ÁKK-vezér: egészen új lakossági állampapírok érkeznek jövőre

Az idei költségvetésben a GDP 1,4 százalékának megfelelő összegben előfinanszíroztunk uniós programokat, emellett a büdzsé állja az ukrajnai menekültek ellátását és a migráció elleni küzdelem költségeit. Célunk az egyensúlyi mutatók további javítása, a parlament által elfogadott 2,9 százalékos hiánycél az iránytűnk a jövő évre – mondta a pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy az adósság szerkezetében sem készülnek jelentős változásokra, a devizaarány csökkentése és a lakosság minél aktívabb bevonása marad a cél.

Van egy parlament által elfogadott 2024-es költségvetés, a finanszírozási terv összeállításakor ebből kell kiindulnunk. A kormány továbbra is hiánycsökkentő pályán kíván maradni, nem kívánjuk a 2,9 százalékos hiánycélt módosítani – válaszolta a portál kérdésére Varga Mihály. Az uniós költségvetési szabályok szigorodása sem teszi ezt lehetővé, hiszen szembe kell néznünk azzal, hogy túlzott deficit-eljárás alá kerülünk, ha 3 százalék felett lesz a hiány.

Folyamatosan monitorozzuk a helyzetet, amennyiben szükséges, akkor hozzá fogunk nyúlni a költségvetéshez, de ezt most nem látjuk így – tette hozzá Varga.

Soha nem látott hiány októberben: két kézzel szórta a pénzt a kormány

Októberben tovább nőtt az államháztartás hiánya, a havi deficit 202,7 milliárd forint volt, így a tízhavi hiány  3487,6 milliárd forintra emelkedett, ami az egész évre engedélyezett összeg 102 százaléka.

Ez minden idők legmagasabb októberi hiánya.

Az Orbán-kormány szeptemberben az Európai Bizottságnak küldött előrejelzésében szerepelt, hogy az idei hiányt nem tudja tartani, ezért az év végére 4160 milliárd forintos hiányt vár. A Pénzügyminisztérium (PM) csütörtöki közleménye szerint a problémák oka a „brüsszeli szankciós politika és az elhúzódó háború által okozott energiaválság és kedvezőtlen világgazdasági környezet”. Még véletlenül sem a kabinet gazdaságpolitikája nyomán elszabaduló EU-rekorder infláció és a fogyasztás összeomlása. Pedig csak ez utóbbi miatt a tervezettnél 900-1000 milliárd forinttal alacsonyabb lesz az áfabevételekből származó összeg az idén jelentős tervezési hiba még egy 8000 milliárdos tételnél is – értékelnek a lapban.