Archívum címkék: Uniós források

Az Európai Parlament tagjai azonnali bírságok kiszabását sürgetik az Európai Bizottságtól, válaszul a magyar kormány olyan intézkedéseire, amelyek véleményük szerint sértik az uniós jogot és a külföldi vállalatok kiszorítását célozzák. Érvelésük szerint ugyanis a kormány aláássa a tisztességes versenyt és az egységes piac alapelveit – szemlézte a RTL a német Spiegel cikkét.

Magyarország több kihívással küzd az oktatás, a szociális védelem és a munkaerőpiac területén. Sokakat fenyeget a társadalmi perifériára szorulás veszélye, a gyereket nevelőket túl kevéssé támogatja az állam, és a munkavállalók nagy részének digitális készségei még mindig hiányoznak – derül ki az Európai Bizottság friss szociális konvergenciáról szóló országelemzéséből. A jelentés kiemeli, hogy bár a kormány tett néhány lépést e kihívások kezelésére, úgy látják, további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy javuljon az emberek életminősége, csökkenjen a társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek száma, valamint kevesebben éljenek a szegénységi küszöbön.

Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki, hogy Kína egy új szövetségi tengelyt akar létrehozni többek között Magyarország, Szerbia és Oroszország vezetőivel. Washington akkor küldött figyelmeztetést az Európai Uniónak, amikor Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútján találkozott Alekszandar Vucsics szerb elnökkel és három napos magyar találkozója alatt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is egyeztet. Továbbá a kínai vezető május 15-re Vlagyimir Putyin orosz államfővel tervezett találkozót – számolt be az EUobserver.

A 27 tagállam uniós nagykövetei szerdán találkoznak, hogy megvitassák az Oroszország elleni új szankciócsomagot, amellyel leginkább Moszkva cseppfolyósított földgáz (LNG) iparából származó nyereségét vennék célba. Az Európai Bizottság meg akarja akadályozni, hogy az uniós országok az orosz cseppfolyósított földgáz átvétele után újraexportálják azt, ami az első alkalom lenne, hogy Brüsszel az ukrajnai invázióra válaszul lépne fel Oroszország hatalmas gázágazata ellen. Emellett a héliumimportot, orosz pártokat és médiaszereplőket sújthatnak szankciókkal.

Az Európai Unió egyre több vezetője szorgalmazza, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a 422 milliárd eurós vészhelyzeti mentőalap lépjen túl eredeti szerepén, a bajba jutott gazdaságok megmentésén, és inkább védelmi ipari beruházásokra vagy az orosz agresszióra való szélesebb körű reagálásra szánt olcsó hitelek elosztását tűzzék ki feladatául – értesült a Politico.

Az Európai Bizottság hétfőn elindítja azt a folyamatot, amelynek célja, hogy hivatalosan is lezárja a Lengyelországgal a jogállamiság hiányosságokról szóló évek óta tartó vitát – közölte három, a tervet ismerő személy a Financial Times-szal. A tavalyi választásokat követően a Donald Tusk vezette EU-párti lengyel kormány februárban tervet terjesztett elő az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, amelyet még a Jog és Igazságosság Párt által vezetett párt terjesztett elő.

Az adó- és hasonló hatóságok merev jogértelmezésével és a kockázatoknak az adózókra terhelésével szemben hozott ítéletekkel februárban már foglalkoztunk. Azóta egy, a cikkben már szereplő, és két hasonló ügyben hozott nemrég ítéletet az Európai Bíróság. Mai cikkemben ezeket járom körbe.

Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Political Studies, CEPS) új menetrendet javasolt az EU bővítésére, amelynek célja, hogy a kontinens előtt álló geopolitikai, irányítási és politikai kihívásokra megoldást kínáljon. Az Európai Bizottság elé terjesztett terv az államszövetség újabb jelentős keleti bővítését terelné új mederbe, hogy Ukrajna csatlakozása mellett az elhalt, főleg balkáni országokkal folytatott tárgyalásokat is kimozdítsák tetszhalott állapotukból. Az intézményi reform részeként a Magyarország kapcsán gyakran előkerülő vétójogot is elvennék.

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.

Az Európai Bizottság hat hónappal meghosszabbítja azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az uniós tagországok kormányai számára, hogy állami támogatást fizessenek a piaci zavarok által érintett mezőgazdasági és halászati termelőknek – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított 20 meg nem nevezett légitársasággal szemben, mivel azok potenciálisan félrevezető zöldmosási gyakorlatot folytatnak, többek között azt állítják, hogy környezetbarát módon működnek.

Úgy ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság az adórendszerek teljes átalakítására. A javaslatok többek között magukban foglalják a rendszeres ingatlanadók bevezetését vagy a már meglévők növelését és a munkaadói terhek csökkentését, különösen az alacsony jövedelemű adófizetők esetében. Az ajánlások célja a zöld átmenet elősegítése, a Covid19-világjárvány gazdasági hatásainak enyhítése, a gazdasági felépülés fenntartása, valamint a magas energiaárak hatásainak kezelése volt.

Húsz év után még mindig sikertörténetnek látszik az Európai Unió nagy, 2004-es bővítése, azonban már felszínre jöttek problémák a tagállamok felzárkózásánál. Sok ország már a magas hozzáadott értékű ipari beruházások felé fordult, de ebben Magyarország egyelőre a kivételek között szerepel. Az EU-ban már reformot sürgetnek a kohéziós politika átalakítására.

“Jelenlétünk az EU-ban lengyel államérdek, de a szabad nemzetek, a hazák Európája mellett állunk ki” – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel államfő a lengyel EU-tagság 20. évfordulója alkalmából kedd este a lengyel közszolgálati televízióban is sugárzott beszédében.

Az európai befektetéskezelési ágazat támogatja a francia javaslatot, amely az EU-tagállamok egy kis országcsoportokra érvényes tőkepiaci uniójának létrehozására irányul. Sandro Pierri, az Európai Alap- és Vagyonkezelési Szövetség (EFAMA) elnöke arra figyelmeztetett, hogy a reformmal kapcsolatos további késedelmek és EU-n belüli felesleges viták azt eredményezhetik, hogy még több vállalat és befektetés vándorol át az Egyesült Államokba.

Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók közelgő, 14. fordulója várhatóan megtiltja a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát a tagállamoknak, és a Moszkvát a meglévő olajembargó kijátszásában segítő „árnyék” hajózási cégek ellen irányul majd. Nagyon sietne az Európai Bizottság, hogy még az Orbán Viktor vezette magyar kormány EU-elnöksége elfogadja a csomagot – írja az EU Observer.

A Fideszben sokszor élénk viták folynak, de Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány feje dönt végül, és ők végrehajtják a döntéseit. A magyar kormány ügyesen védi a nemzeti szuverenitást, és tudatos és jó Európa-politikát folytat. A tárcavezető jó jelöltnek tartja Szentkirályi Alexandrát a főpolgármester-választáson, továbbá bízik abban, hogy a 2021-2027-es ciklus EU-s forrásait is teljes egészében le tudják hívni – fejtette ki Navracsics Tibor, a magyar kormány területfejlesztési minisztere az Indexnek adott interjújában.