Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: várostörténet

Ungváry: Ezer év közös történelme ellenére csak román nyelvű a kolozsvári Történelmi Múzeum tárlata

Közzétette szerző

Meglepő posztot tett közzé a Facebookon kedden Ungváry Krisztián: a történész rövid írásában megjegyzi, hogy Kolozsváron járva betért a Történelmi Múzeumba, ahol meglepve tapasztalta, hogy a város történetét bemutató kiállítást igen kevés magyar turista fogja érteni.

A problémát az okozza, hogy a feliratok egyedül román nyelven olvashatók:

Nem értem ezt a kicsinyességet. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen gyönyörű városban eleve alap kellene hogy legyen legalább az angol feliratozás, ha már a magyar gondot okoz.

PostPin It!

Sokáig egy erkélyen rejtőzött, de most újra köztérre került a vízivárosi Fazekasfertály korongozó férfiszobra

Közzétette szerző

Közel két évvel ezelőtt furcsa szoborra hívta fel figyelmünket olvasónk, a nemcsak íróként és költőként, de muzeológusként is elismert Képes Gábor, aki Víziváros nevű Facebook-oldalán közzétett posztjában tette közzé a hírt: előkerült az egykori vízivárosi Fazekasfertály egyik házát hosszú időn át díszítő férfiszobor, ami a neki otthont adó épület lebontása óta egy barátja, Lentz Mátyás erkélyén várta a sorsa jobbra fordulását.

A műre Képes rövidesen a II. kerületi Önkormányzat figyelmét is felhívta, Lentz ugyanis úgy gondolta, hogy az alaknak némi restaurálás után újra köztéren van a helye. Ez a terv végül mostanra ért révbe, hiszen a már említett erkélyről 2022 júniusában elszállított – ennél a műveletnél lapunk is jelen volt –, élőben meglepően aprónak ható szobrot a lehetőségekhez mérten helyreállították, majd a Fazekas, a Horvát, illetve a Kacsa utca találkozásánál, egy eddig kihasználatlan területen helyezték el.

Gyülvészi András / II. kerületi Önkormányzat

PostPin It!

Faliújságként élte túl az elmúlt hetvenöt évet egy budapesti fakereskedő cégtáblája

Közzétette szerző

A mai MÉH, azaz a Melléktermék és Hulladékfeldolgozó Válalat elődje 1950-ben, a tömeges államosítások időszakának derekán való létrejötte távolról sem jelentette azt, hogy Magyarországon korábban nem volt divat az újrahasznosítás: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a cégtáblák, illetve egyéb tárgyak építőanyaggá, pinceajtóvá, vagy épp az anyaguk beolvasztásával születő, egészen más dolgokká való átlényegülése.

A gyakorlat élő példáival ma is országszerte találkozunk, kevés azonban annyira szuper, mint az egyik legfantasztikusabb magyar nyelvű Facebook-csoport, a nevével ellentétben az egész ország tipográfiai állapotát bemutató TIPO Budapest egyik bejegyzése, amihez feltöltője a következő mondatot fűzte:

Tiszta Hungária, rendes körút! Fali-ujság!

PostPin It!

Ötven évig napirenden volt a budapesti Állatkert elköltöztetése

Közzétette szerző

1866 augusztusában ötszáz állattal nyitotta meg a kapuit a Pesti Állatkert, ami nemcsak a századfordulós beépítési lázat, de a második világháborút, illetve mély válságok egész sorát is túlélte, ma pedig évente egymilliónál is több látogatót fogadva mutatja be az egzotikus, illetve hazai fajok mellett a századfordulós építészet kiemelkedő példáit.

A ma Fővárosi Állat- és Növénykert néven működő intézmény terjeszkedésének születésekor mindössze egyetlen gátja volt:

az ország az állatok otthonától mindössze néhány méterre futó, 1846 óta használt első vasútvonala,

PostPin It!