Best WordPress Hosting
 

Második világháborús bunkereket találtak a föld alatt

Három második világháborús bunkert fedeztek fel Belgiumban – írja a Heritage Daily. Az építményekre egy természetvédő projekt közben bukkantak rá, amely során inváziós növényeket távolítottak el egy parkban.

A helyszín, ahol a bunkereket megtalálták közel fekszik Belgium tengerpartjához, így a háború alatt a németek Atlanti fal nevű óriási védvonala nyúlt rajta keresztül. Az Atlanti fal Norvégiától egészen Spanyolországig tartott Európa nyugati partvonala mentén, és mintegy 8119 bunkerből, valamint erődített őrházból állt. Ennek részét képezhette a most feltárt három építmény is.

A régészek úgy vélik, a bunkerek mintegy 10 katona befogadására voltak alkalmasak. Belülről hatszor hét méteresek, és egy méter vastag betonplafonnal rendelkeznek. Munkájuk során a kutatók több leletet is találtak köztük lőszereket, drótköteleket és vízcsöveket.

Sosem derül ki, kik nyugszanak a náci Németország egykori főhadiszállásánál talált sírban

Néhány nappal ezelőtt forgószélként járta be a hír a világsajtót, miszerint kéz- és láb nélküli csontvázak kerültek elő a Harmadik Birodalom egykori keleti fronti főhadiszállásánál, a ma Lengyelország területén lévő Farkasveremnél.

A Hermann Göring, a Luftwaffe egykori parancsnokának villájában amatőr régészek által felfedezett, három felnőtthöz, egy csecsemőhöz, illetve egy gyerekhez tartozó maradványok eredetére, illetve korára vonatkozóan ekkor még semmiféle információt nem tettek közzé, az ügyben a hatóságok azonban nyomozásba kezdtek, a törvényszéki szakértők pedig megkezdték a csontok vizsgálatát – írtuk.

A folyamat mostanra véget ért, de nem kedvező eredménnyel: az MTI által közölt hír szerint a csontok

Rejtélyes csontvázakat találtak Hitler egykori főhadiszállásánál

Kéz- és lábnélküli csontvázak kerültek elő Adolf Hitler egykori keleti fronti főhadiszállásánál, a Farkasveremnél, a mai Lengyelország területén – írja az MTI. A három felnőtt, egy csecsemő és egy gyerek maradványaira Hermann Göring, a Luftwaffe egykori parancsnokának villájában találtak rá.

A leleteket egy amatőr régészekből álló csoport fedezte fel, akik nem tudták megmagyarázni a maradványok eredetét, és szerintük az sem világos, hogy a csontvázak egyáltalán a második világháború idejéből származnak, vagy talán később temették őket oda.

Az ügyben a hatóságok nyomozást indítottak, a törvényszéki szakértők pedig rendőri felügyelet mellett megvizsgálták a maradványokat, hivatalos eredményt azonban még nem közöltek.

Így készült fel Hitler az öngyilkosságra

Adolf Hitler, a náci Németország vezére 79 éve, 1945. április 30-án végzett magával a berlini Führerbunkerban. A diktátor feltehetőleg pisztollyal vetett véget életének, a halálba felesége, Eva Braun is követte – írja a Rubicon.

Bunkerban töltött hónapok

Hitler 1945 januárjában kényszerült az Új Birodalmi Kancellária alatt található bunkerrendszerbe vonulni, amikor a szövetséges hatalmak erőteljes bombázásba kezdtek. Az ott töltött idő alatt a Führer mentális állapota – a háború megnyerésének esélyével együtt – folyamatosan romlott.

„Hitler kaput!” Így találkoztak a szovjet és amerikai katonák

Az 1944-es normandiai partraszállástól kezdve a Harmadik Birodalmat már nyugatról is keményen szorongatták, a harapófogó 1945 áprilisában kezdett végérvényesen összezárni: 25-én először találták magukat szemközt amerikai és szovjet katonák. Az első kapcsolatfelvétel aznap dél körül történt az Elba délebbi szakaszán, Strehla városa közelében. Albert Kotzebue amerikai főhadnagy háromfős felderítő csapatával átkelt a folyón, hogy felmérje a terepet, de már a nyugati partról látták, hogy a túloldalon az ellenség helyett az oroszok tartózkodnak. Jeleztek nekik, a túlparton pedig személyesen is találkoztak az Első Ukrán Front egyik előretolt ezredével, akit Alexander Gargyiev alezredes vezetett.

Ugyanezen a napon, néhány órával később William Robertson alhadnagy társaival  belebotlott az Alexander Szilvaskó hadnagy vezette őrjáratba a szászországi Torgau elpusztult Elba-hídjánál. Alekszej Gorlianszki visszaemlékezései szerint ő rálőtt a németeknek hitt amerikaiakra, akik azonban nem viszonozták a tüzet, helyette ezt kiáltották:

Muscovi-Washington. Hitler caput. Hurrá!

Így próbálta menteni családját Anne Frank apja

Anne Frank a holokauszt egyik legismertebb személye, tragikus történetét elmesélő naplója világszerte 65 nyelven jelent meg. Kevésbé ismert viszont a Frank-család bujkálását megelőző időszak, amikor Anne apja, Otto Frank keserves küzdelme, hogy vízumot szerezve kimenekítse családját a nácik karmaiból.

Otto már egészen korán felismerte, hogy Hitler Németországa végzetes lehet, ezért segítséget kért egy USA-ban tartózkodó barátjától. Levelezésükből kiderült, hogy már 1938-ban beadott egy bevándorlási kérelmet az Egyesült Államokba, az ügyintézők azonban még 1941-ben is így tanácsolták el:

A helyzetet nem látjuk kritikusnak, 6 hónap múlva kérvényezzék újra.

Ezért ölte meg magát Teleki Pál

Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke 83 éve, 1941. április 3-án lőtte magát főbe várnegyedbeli otthonában. Teleki érdemei tudósként elévülhetetlenek, politikusként azonban nem volt sikeres, és az ő miniszterelnökségeihez köthető a numerus clausus, illetve a második zsidótörvény elfogadása is – derül ki a Rubicon cikkéből.

Tudós és politikus

Széki gróf Teleki Pál János Ede 1879. november 1-jén született Budapesten egy nemes családba. Fiatalon jogot, államtudományt, valamint földrajzot tanult, az utóbbi tudományágban nagy sikereket ért el és 1913-ban az MTA levelező tagjának választották. Önkéntesként harcolt az első világháborúban, a párizsi békekonferencián pedig bemutatta az 1910-es népszámlálás eredményei alapján készített „vörös térképét”, amit Magyarország határainak igazságos kijelölése érdekében rajzolt meg.

Ötven évig napirenden volt a budapesti Állatkert elköltöztetése

1866 augusztusában ötszáz állattal nyitotta meg a kapuit a Pesti Állatkert, ami nemcsak a századfordulós beépítési lázat, de a második világháborút, illetve mély válságok egész sorát is túlélte, ma pedig évente egymilliónál is több látogatót fogadva mutatja be az egzotikus, illetve hazai fajok mellett a századfordulós építészet kiemelkedő példáit.

A ma Fővárosi Állat- és Növénykert néven működő intézmény terjeszkedésének születésekor mindössze egyetlen gátja volt:

az ország az állatok otthonától mindössze néhány méterre futó, 1846 óta használt első vasútvonala,

Maradéktalanul kiszolgálta a megszállókat Sztójay Döme

A Dimitrije Stojaković néven született Sztójay Döme katonai iskolákba járt, az első világháborúban őrnagyi rangig jutott, a nagy világégés után pedig belépett Horthy Miklós nemzeti hadseregébe. A hírszerzés-kémelhárítás egyik vezetője volt, majd az 1920-as évek második felében a berlini magyar nagykövetségen dolgozott, a nevét ekkortájt magyarosította – írja a Múlt-kor.hu.

Horthy másra számított tőle

1933-ban hazahívták, tábornokként két évig a Honvédelmi Minisztérium egyik osztályát vezette, majd altábornagyként nyugdíjazták, és Horthy rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter rangban a berlini külképviselet élére nevezte ki. Sztójay őszinte híve és csodálója volt a náci Harmadik Birodalomnak, mindent megtett azért, hogy Magyarországot a német-olasz tengely mellé állítsa. Élvezte a német vezető körök bizalmát, sokan vélekedtek úgy, hogy nem annyira a magyar, sokkal inkább a német birodalmi külügyminisztérium, a Wilhelmstrasse szócsöve volt.

Második világháborús repülő maradványára bukkantak egy mocsárban

Második világháborús repülőgép propellerét találták meg egy skót szigeten – írja a BBC. A légcsavarlapát egy mocsárból került elő, a lelet krumpliszsákokba volt csomagolva, ezért a megtaláló először attól félt, emberi maradványokra bukkant.

A szakértők szerint az alkatrész egy B–17 Flying Fortress típusú vagy egy B24 Liberator típusú nehézbombázóé lehetett, az azonban egyelőre rejtély, ki és mikor csomagolhatta zsákokba.

Derek Alexander régész elárulta, a háború során a szigeten több repülőgép is lezuhant, viszont a most felfedezett propellerlapát kívül esik mindegyik jármű becsapódási zónáján, így egyelőre azt sem tudják megállapítani, hogy melyikhez tartozott. Alexander úgy gondolja, lehet hogy az alkatrészt még az 1940-es években, közvetlenül a repülő lezuhanása után vitték el a helyszínről, de az is lehet, hogy már a ’80-as években történt az elmozdítás. Ugyanakkor kiemelte: még túl korai messzemenő következtetéseket levonni, de csapatával eltökéltek, hogy kiderítsék, pontosan mi történhetett.

Több száz éves, lopott kincseket találtak egy padláson

Rég elveszett kincsekre bukkanta az FBI egy massachusettsi padláson – írja a Hertiage Daily. Mint később kiderült, a tárgyak több száz évesek és feltehetőleg Japánból lopták őket a második világháború idején.

Az FBI egyik ügynökét, Geoffrey J. Kellyt még 2023-ban értesítették arról, hogy egy ingatlanban számos ázsiai műtárgyat fedeztek fel. A lakóhely egy második világháborús veteráné volt, akinek a gyermekei találtak rá az elrejtett kincsekre miután apjuk elhunyt.

Padlásán összesen 22 műkincset találtak, köztük hat 18-19. századi festett tekercset, egy 19. századi térképet, illetve számos kerámiát és agyagedényt.

Tíz hajó roncsát találták meg egy görög szigetnél

Elsüllyedt hajókat és számos más víz alatti tárgyat fedeztek fel a görögországi Kasos sziget közelében – írja a Heritage Daily. Az egyik kifejezetten érdekes lelet egy archaikus, kőből készült horgony volt.

A görög kulturális minisztérium közleménye szerint a kutatók összesen tíz roncsot fedeztek fel. Között van amelyik az ókori görögök és rómaiak korából származik, de még ennél ősibbet is találtak. A legrégibb jármű Krisztus előtt 3000 körül készülhetett, a legújabb pedig a második világháború idejében.

A roncsokra 20 és 47 méter közötti mélységekben bukkantak rá, közölük többön még rakomány – főleg agyagedények – is volt, amelyek Olaszországból, Spanyolországból, Afrikából és Anatóliából érkeztek.

Szörnyű kínok közt halt meg Esterházy János

Esterházy János politikus 123 éve, 1901. március 14-én született. Ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki nem szavazta meg zsidók deportálásáról szóló törvényt, Szlovákiában mégis sokan máig fasiszta háborús bűnösként tartják számon – írja a Rubicon.

Az üldözöttek képviselője

A mai Szlovákia területén, Nyitraújlakon látott napvilágot, már gyermekkorában megtanul szlovákul. Politikai pályára azután lépett, hogy a csehszlovák földreform miatt nehéz anyagi helyzetbe került családja. 1932-re már a magyar kisebbség egyik vezéralakjává vált, az 1935-ös parlamenti választásokon Kassán képviselői mandátumot szerzett a prágai nemzetgyűlésbe.

Ezektől a kommandósoktól rettegtek Hitler katonái

Sokakban él az a kép, hogy a brit SAS a könyörtelenségig hatékony különleges egység volt. Alátámasztják a kutatásai, hogy ez már a háború kezdetén is így volt?

Nehéz elképzelni, de az SAS kezdetben amatőr alakulat volt. Akciói időnként nagyon sikeresek voltak, máskor viszont látványosan rosszul sültek el. Első tagjai nem minden esetben voltak a nyers férfiasság mintaképei. Az SAS alapítója, David Stirling, ahogy a képekről is látszik, bár 195 centiméter magas volt, nem mondható túl robusztus alkatúnak. Mégis kitűnő vezetője lett annak a csapatnak, amely zseniális ötleteivel megváltoztatta a hadviselés módszereit. Remélem, a kutatásom új megvilágításba helyezi majd az ilyen jellegű katonai akciók megítélését. Volt egyfajta egészen egyedi mentális keménység az SAS alapítóiban. Bárhonnan is jöttek, rendelkeztek azzal a bizonyosfajta minőséggel, ami nem várható el mindenkitől. Valójában, ahogy az SAS egyik veteránja mondta, ők a magániskolák és börtönök söpredéke voltak. Olyan emberek, akik nem illettek a rendes katonai keretek közé, de rendkívüli bátorsággal rendelkeztek.

Guillem Lopez / NurPhoto / AFP Ben Macintyre történész

Az üres éggel harcoltak az amerikaiak

Japán 1941. december 7-én intézett támadást Pearl Harbor ellen, ezzel az Egyesült Államok belépett a II. világháborúba. Ettől kezdve a általánossá vált a vélekedés, miszerint küszöbön áll egy ellenséges támadás az ország szárazföldi területei ellen: szinte rendszeressé váltak a japán hadihajók vagy tengeralattjárók felbukkanásáról szóló hírek, amelyekről aztán mind kiderült, hogy csupán egy-egy halászhajóról vagy bálnáról van szó – írja a Múlt-kor.hu.

Ez a felfokozott hangulat ágyazott meg a világháború egyik legrejtélyesebb eseményének. A katonai hírszerzés 1942. február 24-én figyelmeztette a kaliforniai légvédelmet, hogy készüljön fel egy potenciális japán támadásra. Aztán 25-én, hajnali 2-kor elszabadult a pokol, amikor Los Angeles partjaitól 120 mérföldre egy radarjelzés nyomán ellenséges egységeket véltek felfedezni. Megszólaltak a légvédelmi szirénák, az egész várost elsötétítették, és az eget keresőfényekkel kezdték pásztázni. Egy órával később a partmenti Santa Monica településen a katonák géppuskatüzet nyitottak egy azonosítatlan repülő tárgyra, amihez rövidesen a többi egység is csatlakozott.

A tűz beszüntetésére csak reggel érkezett parancs, ekkor derült ki, hogy a légvédelem egész végig az üres égboltot lőtte.

A nácikkal szembeszálló berlini ellenállókról készült film, itt az előzetese

Szombaton, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon tartották az In Liebe, Eure Hilde című német film világpremierjét, aminek középpontjában egy csapatnyi, a nácikkal szembeszálló berlini fiatal áll – írja a Variety.

Az Andreas Dresen által rendezett kétórás filmben a kommunizmussal szimpatizáló csoport, a Die Rote Kappelle (A Vörös Zenekar) két tagját, Hilde és Hans Coppit követhetjük – őket a Babylon Berlin két fontos arca, Liv Lisa Fries és Johannes Hegemann játssza – nyomon, egészen addig, míg a nácik sorban nem csapnak le rájuk, és nem állítják őket hadbíróság elé.

A Vörös Zenekarnak 1942-1943 fordulóján több mint ötven tagját végezték ki a berlini Plötzensee börtönben, köztük Coppiékat is. Hilde röviddel halála előtt, a cellájában fiút szült: ő ma is él, sőt, a

A Titanic tragédiája eltörpül a leghalálosabb hajókatasztrófa mellett

A Titanic baleseténél is nagyobb hajókatasztrófa történt 79 éve a Balti-tengeren, amely során több mint 9 ezer ember vesztette életét. A Wilhelm Gustloff nevű német hajót 1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró, a jármű többségében második világháborús menekülteket szállított – írja a Múlt-kor.

Milliókat mentett meg a hatalmas hajó

Az 1937-ben vízre bocsátott, 208 méter hosszú, 24 méter széles, 26 ezer bruttó regisztertonnás hajót a svájci nácik vezetőjéről nevezték el. A négy, összességében 9500 lóerős motor hajtotta, kilenc emeletes hajó 15,5 csomós (29 kilométeres) óránkénti sebességre volt képes. Először üdülőhajóként szolgált, de a második világháború kitörése után kórházhajóvá alakították át.

Háborúkban elpusztult állatok emlékművét avatták fel Párizsban

Emlékművet avattak kedden Párizsban a háborúkban, mindenekelőtt az első világháborúban elpusztult állatok emlékére – írja az MTI.

A kék sziluettek

egy lovat, egy szamarat, egy kutyát és egy galambot a kezén tartó katonát formáznak a párizsi belvárosban lévő Boucicaut téren.

„A magyarság kárára válik” – orosz orientációtól óvott a száz éve született John Lukacs

Önmeghatározása szerint magyar lélekkel, európai szellemmel, angol nyelven, Amerikában írt az 1924. január 31-én született Lukács János, aki John Lukacs néven lett az alighanem legolvasottabb magyar történész. A második világháborúról, Hitlerről, Churchillről, Sztálinról szóló műveivel vált ismertté, Budapest 1900 című könyve pedig a művelt globális elitnek máig olyan, mint a liverpooli legénybúcsúsoknak a pesti romkocsma: bevezető egy titokzatos nép titokzatos kultúrájába. Noha Lukacs a hazai politikáról keveset írt, egyik utolsó közéleti cikkében a paksi bővítés kapcsán a magyarságot az orosz birodalomtól féltette, amelytől szerinte semmi jót sem várhatunk.

Második világháborús gránátok százaira bukkantak Németországban téli földmunkák során

A csaknem hétszáz darab harceszközt még pénteken találták meg a Lipcsétől északkeletre található Torgau településen – írja az MTI.

A gránátlövedékeket később tűzszerészek távolították el, hogy ártalmatlaníthassák őket.

A német hatóságok szerint