Best WordPress Hosting
 

„A kígyókkal voltam a legelégedettebb, a többi állattal sokkal küzdelmesebb volt forgatni”

Az Árni a magyar filmtámogatási rendszeren kívül készült, a velencei filmfesztiválhoz kapcsolódó Biennale College támogatta 200 ezer euróval. Ez átszámítva kevesebb, mint amennyiből ma egy nagyjátékfilm készül az elsőfilmeseknek szóló Inkubátor Programban. Voltak olyan terveid, amelyekről ilyen feltételek mellett le kellett tenned?

Valamivel többől forgattunk, mert a költségvetést kiegészítette a magyarországi adó-visszatérítésből származó támogatás, és a filmet gyártó Proton Cinema is beszállt. Őszintén szólva csak tettem egyik lábam a másik után, semmint hogy minden ellentmondást egyből meg akarjak oldani. Máshogy nem is hiszem, hogy végig lehet ilyesmit csinálni. Volt egy tervünk, azt adtuk be, nem matekoztunk előre. Persze később húztunk le helyszíneket, szereplőt, állatot, sőt még forgatási napot is, szóval inkább menet közben próbáltunk alkalmazkodni, meg jó kompromisszumokat találni.

Eleve jelen időben játszódó, kevés szereplős történetben gondolkodtál?

Mennyire szeretethiányos, aki teljes bizalommal fekszik be az ötméteres pitonhoz?

Első pillanattól kezdve magával ragadott az Árni. Még ténylegesen el se kezdődött a film: megszólal az első néhány hang, aztán feltűnnek az éjszakában egy oszlop piros fényei, majd autók, lakókocsik menetjelzői. A lámpák belevilágítanak a szemünkbe, ahogy az autók kanyarodnak, aztán újra kiteljesedik a faluszéli sötétség és csend. Ekkor egy fiú kivezet egy pónit a konténerből. Pórázon visz két ügyetlen törpeuszkárt, az egyik fehér szőrű és tölcsér van a fején. Követjük, ahogy a fiú tesz-vesz szótlanul, ő Árni. Árni nem nagyon tud verbálisan kommunikálni, a rendező szavaival élve az övé egy „nagyon meditatív, ösztönös létezésforma”. Az egész filmet átszövi ez a némaság.

Sok minden benne van a csendben, de leginkább a végtelen magány, a szeretet hiánya és keresése. Árni egy családi utazócirkusz mindenese, kívülálló, nem kötődik senkihez és hozzá sem kötődnek. A vándorcirkusz családi vállalkozás, generációkról generációkra öröklődő élet, nem választás kérdése. Árnival csak megtörténnek a dolgok, abba nyerhetünk betekintést, ahogy a napok nyomasztó egymásutánjában eszik, etet, bolyong, néz és vár. Előrehajol egy lavorhoz, hogy megmosdjon, ebben a görnyedő pozícióban még törékenyebb a vékony madártest, gerincén kidomborodnak a csigolyák.

Körülötte mindenki ismerős, de mindenki elhasználódott. Csak túlél, csak vegetál, képtelen felmelegíteni a másikat.

Ingyen nézhető az intimgyantázásról szóló díjnyertes kisfilm

Ingyenesen lehet megnézni Vermes Dorka, az Árni rendezőjének ARTE-díjas kisfilmjét az európai kulturális csatorna oldalán, szúrta ki a Filmhu. Az Alba Vulva – mely február 23-ig látható az oldalon – a középkorú Edina (Homonnai Katalin) életének első intim gyantázását követi, amely azonban messze többnek bizonyul, mint holmi szépészeti eljárásnak: Edina saját magával, szakítása fájdalmas emlékeivel kényszerül szembenézni általa.

A film Nancy Jo Cullen Valerie’s Bush című novelláján alapul, Vermes Dorka a Freeszfe Egyesület hallgatójaként készítette a filmet, íróként és rendezőként is jegyezve azt. A film producerei Zachar Balázs, Berkes Juli és Osváth Gábor, az operatőr Papp Tamás, a vágó Kántor Dávid, Hommonai Katalin mellett Pálya Pompónia és Sipos Vera játszanak benne.

Az Alba Vulva magyar premierje a 10. Friss Húson volt, ahol különdíjas lett, a nemzetközi bemutatóját pedig a 28. Szarajevói Filmfesztiválon tartották. Tavaly októberben a müncheni Filmschoolfesten elnyerte az ARTE díját, akkor vette meg a csatorna a film jogait, most pedig hat nyelven feliratozva tette elérhetővé azt.

Rangos díjért versenyez Vermes Dorka első nagyjátékfilmje Velencében

Ahogy arról mi is írtunk korábban, Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje mellett Vermes Dorka első nagyjátékfilmje is a 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozik be, most azonban kiderült, hogy az utóbbi versenybe került a Queer Lion díjért is, mellyel minden évben a legjobb LMBTQ témájú filmet tünteti ki a velencei zsűri.

Az Árnit szeptember 2-án, a velencei Sala Giardinóban mutatják be. A film érzelmi sivárságról, intimitáskeresésről és a magány elől való menekülési kísérletekről mesél egy érzékeny, madáralkatú cirkuszi munkás történetén keresztül. A szinopszis szerint Árni egy vidéken turnézó, szakadt vándorcirkusz mindeneseként dolgozik, a társulatot egy család alkotja, ahol Árni az egyetlen kívülálló. A fiú monoton rutin szerint, szerzetesi egyszerűséggel éli a napjait: gondozza a cirkuszi állatokat és elvégzi a család által rábízott feladatokat. A cirkuszba egy nap új piton érkezik, amely felkelti Árni kíváncsiságát, és ahogy elkezdi megszelídíteni, a folyamat egyre erősebb hatással lesz rá.

A Biennale College Cinema támogatási programjában és a Proton Cinema gyártásában készült filmben kreatív producerként Tarr Béla is közreműködik. Az alkotás, melyet az első- vagy második filmes rendezőknek létrehozott Biennale College Cinema szekcióban vetítenek a fesztivál egyik rangos díjáért. a Queer Lionért is versenybe száll.

Vermes Dorka filmje is az idei Velencei Filmfesztiválon mutatkozik be a világ előtt

Néhány hete kiderült: Reisz Gábor legújabb munkája, a Magyarázat mindenre a Velencei Filmfesztivál hivatalos válogatásában, az Orizzonti, azaz a Horizontok nevű szekcióban mutatkozik majd be, most pedig egy újabb magyar résztvevőről érkezett hír – írja a Fidelio.

A lap szerint az idén augusztus 30. és szeptember 9. közt rendezendő szemlén Vermes Dorka a fesztivál támogatásával született filmje, az Árni is vászonra kerül.

A Biennale College Cinema válogatásában feltűnő alkotás