Best WordPress Hosting
 

Vezérkari főnök: Kiemelt hangsúlyt fektetünk a drónokra

A Magyar Honvédség az orosz-ukrán háború tapasztalatai alapján fejleszti a meglévő eszközeinek képességét, kiemelt hangsúlyt fektet a drónok alkalmazására, illetve a dróntámadások elhárítására, és vizsgálja a mélységi csapásmérő eszközrendszerek alkalmazását – mondta a Honvéd Vezérkar főnöke kedden az M1 aktuális csatorna műsorában az MTI tudósítása szerint.

Böröndi Gábor a Hajmáskéren hétfőn végrehajtott gyakorlat kapcsán hozzátette, a páncéltörő eszközök mellett a lőtéren bemutatták a Leopard harckocsi és az új helikopterek pusztító képességét, a Gripenek pedig bombát dobtak a célterületre a páncélosok mozgásának akadályozására.

A vezérezredes elmondta, a harckocsik még hosszú ideig a harcmezők szereplői lesznek, és míg tíz évvel ezelőtt, egy hasonló bemutatón 1,5–2 kilométerről tudtak csapást mérni a páncélozott erőkre, a mai Magyar Honvédség korszerű eszközökkel, 10–15 kilométeres mélységben képes azok pusztítására.

Előléptették a vezérkari főnököt

Pár hónapja, április végén nevezték ki Böröndi Gábor altábornagyot a Magyar Honvédség vezérkari főnökének. Most Novák Katalin köztársasági elnök – Szalay-Bobrovniczky Kristóf javaslatára – vezérezredes rendfokozatba léptette elő – derült ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből.

The post Előléptették a vezérkari főnököt first appeared on 24.hu.

HVG: Ruszin-Szendi Romulusz a honvédségtől is távozott

Ruszin-Szendi Romuluszt április végén váltotta le a honvédelmi miniszter a vezérkar éléről, június végén pedig a honvédségtől is távozott – tudta meg a hvg.hu. Mint írják, sokáig úgy tűnt, hogy az altábornagy diplomataként folytatja, és az ankarai magyar nagykövetség vezetését bízzák rá, végül „más döntés született”.

A portál információja szerint napra pontosan két hónappal azután, hogy április 26-án Ruszin-Szendit felmentették a honvéd vezérkar éléről, június 26-án az altábornagyot a honvédségtől is eltávolították, ezzel a hadsereg egykori legfiatalabb parancsnokának csaknem három évtizedes katonai pályája véget ért. Mint írják, az egykori vezérkari főnök – akiről nem tudni, hogy az elmúlt hónapokban milyen beosztásban volt – vélhetően a tömeges kirúgásokat lehetővé tevő „fiatalítás” áldozata lett.

A hvg.hu forrásai szerint Ruszin-Szendi Romulusz sorsa valójában már az év eleje táján eldőlt, a volt vezérkari főnök karriertervei pedig az elmúlt hónapokban többször is változtak. Kezdetben arra számított, hogy Washingtonban kap majd fontos megbízatást, de erről le kellett tennie, ami a portál információi szerint nem volt független a vezérkari főnöki poszton őt váltó utódja, Böröndi Gábor altábornagy érkezésétől. Május környékén úgy állt a helyzet, hogy egy afrikai ország magyar nagykövetségén láthat el diplomataként külszolgálatot, ám azóta ez is lekerült a napirendről. Ezután a hvg.hu értesülései szerint komolyan felmerült, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt Törökországba küldik, és az ankarai magyar külképviselet élére nevezik ki nagykövetnek.

Megváltoztatták a vezérkari főnök megbízatásának idejét

A Honvéd Vezérkar főnöki kinevezés ezentúl határozatlan időre szól, és ez a nemrég hivatalba lépett jelenlegi vezérkari főnökre, Böröndi Gábor altábornagyra is vonatkozik, szúrta ki az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által elfogadott javaslatot a hvg.hu.

2012 óta a kinevezés öt évre szólt.

Az Országgyűlés a jövő héten szavaz a csütörtöki javaslatról.

Az új vezérkari főnök egyik első intézkedése az volt, hogy kötelezővé tette a laktanyai fegyverviselést

Május 5-én nevezte ki Novák Katalin köztársasági elnök a Honvéd Vezérkar főnökévé Böröndi Gábort, akivel ennek apropóján készített interjút a honvedelem.hu. Böröndi elmondta, hogy kinevezése után fontosnak tartotta, hogy tiszta képet kapjon arról, milyen állapotban van a honvédség.

Ezt a katonák a legjobban a gyakorlótéren tudják bemutatni, éppen ezért rendelte el a „Kék Villám – 1” elnevezésű gyakorlatot. „Az úgynevezett gyors lefolyású gyakorlat célja az volt, hogy – a szárazföldi alakulatok dandár- és zászlóaljtörzseit aktiválva, az összes alakulatot érintve – megnézzük: milyen szintű, illetve egységes és elfogadható-e a törzsmunka. (…) Összességében több száz katonát vontunk be ebbe az intenzív gyakorlatba, amely a kiképzéstől a felderítésen át a logisztikáig számos további szakterületet is érintett” – mondta Böröndi, aki a tapasztalatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy:

jól láthatók lettek a tudásbéli különbségek az egyes alakulatok tisztjei és altisztjei között, de így legalább van egy világos képünk arról, hogy hova szeretnénk eljutni, mit kell fejleszteni. Mi az, amit meg kell tartani, és mi az, amit esetleg el kell felejteni és nem szabad tovább vinnünk az új gondolkodásmódú Magyar Honvédségben. A törzsgyakorlás eredményeképpen már világosan látjuk, hogy még milyen haderőfejlesztési célokat kell a már meglévő képességeink mellé rendelni, amelyek által még ütőképesebbé válik a honvédség. Gondolok itt például a drónképesség-fejlesztésre vagy éppen a mélységi tűzcsapások jelentőségére. Ezek fontosságát egyébként az orosz-ukrán háború is bizonyítja.