Best WordPress Hosting
 

A hadseregnek a vezérkari főnök szerint már nem békefenntartásra, hanem konfliktusra kell felkészülni

A magyar hadseregnek fel kell arra készülnie, ami az alap rendeltetése: nem béketámogató műveletekre, nem katasztrófavédelemre, hanem konfliktusra, ami egész embert kíván – mondta Böröndi Gábor, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a Ludovika Fesztivál részeként megtartott Száznapos ünnepségen.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának rendezvényén elmondta, a magyar honvédség jelenleg történének legnagyobb átalakításán megy keresztül. A leendő tisztekre, vezetőkre vár az a feladat, hogy a 21. század magyar honvédséget vezessék – tette hozzá.

Határaink mellett háború dúl, a Nyugat-Balkán biztonsága kétséges, migránshullámok érhetik el Európát, Gázában hadműveletek folynak, az egész világ forrongásban, átalakulóban van. Azok a doktrínák, szabályzatok, amelyeket eddig hittünk, lehet, hogy már holnap nem érnek semmit – mondta.

Vezérkari főnök: Kiemelt hangsúlyt fektetünk a drónokra

A Magyar Honvédség az orosz-ukrán háború tapasztalatai alapján fejleszti a meglévő eszközeinek képességét, kiemelt hangsúlyt fektet a drónok alkalmazására, illetve a dróntámadások elhárítására, és vizsgálja a mélységi csapásmérő eszközrendszerek alkalmazását – mondta a Honvéd Vezérkar főnöke kedden az M1 aktuális csatorna műsorában az MTI tudósítása szerint.

Böröndi Gábor a Hajmáskéren hétfőn végrehajtott gyakorlat kapcsán hozzátette, a páncéltörő eszközök mellett a lőtéren bemutatták a Leopard harckocsi és az új helikopterek pusztító képességét, a Gripenek pedig bombát dobtak a célterületre a páncélosok mozgásának akadályozására.

A vezérezredes elmondta, a harckocsik még hosszú ideig a harcmezők szereplői lesznek, és míg tíz évvel ezelőtt, egy hasonló bemutatón 1,5–2 kilométerről tudtak csapást mérni a páncélozott erőkre, a mai Magyar Honvédség korszerű eszközökkel, 10–15 kilométeres mélységben képes azok pusztítására.

Kombájnba szorult, veszélyes gránátot hatástalanítottak a honvédség tűzszerészei

Mezőgazdasági gépbe szorult világháborús gránátot hatástalanítottak a honvédség tűzszerészei. A Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezredének közösségi médiás bejegyzése szerint egy Szerencs külterületén fekvő szántóföldre riasztották az alakulat katonáit, egy mezőgazdasági kultivátorba ragadt feltételezett robbanóeszközhöz.

Bábel Attila zászlós, tűzszerész járőrparancsnok a helyszínre érve megállapította, hogy egy második világháborús eredetű, cseh gyártmányú, 10 cm-es repeszromboló gránát akadt be a tárcsák közé.

A robbanóeszköz kilőtt állapotú volt, így még gépbe szorult helyzetében távolították el élesített gyújtószerkezetét a katonák, a feladat biztonságos végrehajtásának érdekében

Kitüntették a bosznia-hercegovinai mentésben résztvevő magyar katonákat

Elismerő parancsnoki érmeket adott át Sticz László vezérőrnagy, az EUFOR Althea parancsnoka a szombati életmentő akcióban résztvevő katonáknak és a civil repülésirányítónak a Szarajevó melletti Butmir táborban – tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium hétfőn az MTI-t.

A mentésben közvetlenül 14 magyar, két-két holland és olasz katona, illetve egy osztrák civil vett részt. A két olasz katona később veszi át a parancsnoki elismerést. A történtek előzménye, hogy két német túrázó Bosznia-Hercegovinából tévedt át Montenegróba pénteken, majd hegyvidéki, hóval borított területről mentették ki őket szombaton hajnalban, 2388 méteres magasságban. Ez magassági rekordnak számít a magyar kutató-mentés történetében. A kötelező orvosi ellenőrzést a Butmir táborban elvégezték, majd az egyik szarajevói kórházba vitték további ellátásra a két német állampolgárt, azóta már mindkettőjüket hazaengedték.

A mentésben résztvevő Dobos Gábor százados elmondta, hogy nem hagyományos katonai mentést hajtottak végre, ez azt jelenti, hogy az első helikopter a felderítést végezte, a második pedig a mentést, mivel a helyszín nem volt alkalmas a leszállásra. Répási Dávid főhadnagy – aki szintén tagja volt a mentést végrehajtó csapatnak – elmondta, hogy extrém időjárási körülmények között úgynevezett páros csörgéssel, vagyis egyszerre emelték a helikopter fedezetére a turistákat. A MH legújabb könnyű, több célú helikopterével korábban még nem kellett ennyire összetett feladatot végrehajtani – tette hozzá a főhadnagy.

Magyar katonák mentettek életet az EUFOR-ban

Életet mentettek a magyar katonák az EUFOR-ban, közölte szombat délelőtt a Honvédelmi Minisztérium. Mint írták: szombat hajnalban a bosznia-hercegovinai Biztonsági Minisztérium két eltűnt turista megtalálásában kérte az EUFOR nemzetközi misszió segítségét.

Az EUFOR parancsnoka, Dr. Sticz László vezérőrnagy döntése alapján az EUFOR egyik H145M helikoptere magyar pilótákkal, valamint holland és olasz katonákkal a fedélzeten, hőkamerákkal felszerelve az eltűntek felkutatására indult.

A légi mentés sikeres volt, egy hegycsúcson megtalálták a turistákat.

„Az egy rossz verseny, ahol nem szidják az anyámat”

Játszd már el, hogy kultúrkutya vagy! Légy szíves!

– szól oda Spirithez a gazdája, miután az elméletileg már lefárasztott belga juhászkutya sokadszorra próbált iszonyatos lendülettel barátkozni minden két- és négylábúval.

Púza András, a Hard Dog Race alapítója eddig már sokezer kutya-gazda páros futását szervezte és vezényelte le – ráadásul nehezített terepen –, Spirittel azonban még neki is kihívás az élet. A malinois kutyát még szemmel is nehéz követni, őrült módjára száguld a Hajógyári-szigeten, és válogatás nélkül rohanna oda a gyanútlanokhoz, ha András nem fegyelmezné néha.

Operation Sámán: akciófilm készülhet a magyar katonák kabuli mentőakciójáról

2021 augusztusában a Magyar Honvédség 540 embert, köztük 180 gyereket mentett ki Afganisztánból, miközben épp zajlott a NATO-erők kaotikus kivonulása, melynek nyomán a tálibok villámgyorsan visszavették az irányítást a húsz évre megszállt közel-keleti ország fölött. Az Operation Sámán névre keresztelt hadműveletről akkor a Honvédség ki is adott egy pár perces imázsvideót, amelyben heroikus zenére mutatták be zanzásított verzióban, miként zajlott a mentés.

Most azonban úgy tűnik, játékfilm is megörökítheti az akciót, legalábbis erre utal, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) két ízben is támogatást ítélt meg egy Operation Sámán munkacímen készülő filmnek: eddig összesen 7,5 millió forintot adtak csak a forgatókönyv fejlesztésére. A pályázatot a Szupermodern Stúdió Kft. nyújtotta be, a vezető producere pedig az a Lajos Tamás, aki nemcsak az erőszakkal átalakított SZFE kuratóriumi tagja, de a jelenlegi filmtámogatási rendszer egyik legtöbb támogatást elnyerő producere (hogy csak párat említsünk: ő jegyezte a Post Mortemet, a Semmelweist és a rekordösszegből készült Hosszú Katinka-dokumentumfilmet is), egyben a Vajna utáni éra legbefolyásosabbnak tartott háttéralakja is (Herendi Gábor például pár éve azt nyilatkozta, hogy tudomása szerint Lajos Tamás tiltotta le a Filmintézetnél, annak ellenére, hogy hivatalos titulusa nincs az intézményben a producernek.)

Az NFI honlapjáról egyelőre nem derül ki, hogy az Operation Sámán esetében játékfilmről vagy dokumentumfilmről lenne szó, de szakmai körökből úgy értesültünk, hogy az utóbbi a helyzet. A téma alapján tehát adja magát a következtetés, hogy a cél egy látványos háborús akciófilm lehet, a magyar válasz A Sólyom végveszélybenre. Lajos Tamástól szerettünk volna megtudni többet a produkcióról, de írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt, telefonon pedig csak annyit mondott, hogy korai fejlesztési szakaszban járó filmes projektekről nem nyilatkozik. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, akiktől arra voltunk kíváncsiak, közreműködnek-e az Operation Sámán forgatásában, ahogy azt teszik például az épp forgatott, S.E.R.E.G. című katonai tévésorozattal, amelynek a 2022-es ElkXrtukat is jegyző Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya a producere, és amelyet TV2-n fogják bemutatni.

Folytatja a honvédség átalakítását a kormány

Szombaton került fel a kormány honlapjára a tervezet. Péntekig lehet véleményezni. A hivatalos cél, a honvédek jogállásával kapcsolatos jogszabályok aktualizálása. Ezért a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által vezetett Honvédelmi Minisztérium 37 darab törvény módosítására, illetve egy törvény hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot.

A jelek szerint a kormány a veszélyhelyzet esetleges lefújása után is szabadabb kezet adna magának, illetve a szaktárca vezetőjének a honvédségi ügyekben. A legtöbb módosítás ugyanis arról szól, hogy

a »honvédek jogállásáról szóló törvény« szövegrész helyébe a »honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet« szöveg lép.

Nagyon zajos vadászgépekre figyelmeztet a Honvédség több városnál is

A Magyar Honvédség pilótái kedden és szerdán kiképzési repüléseket végeznek – jelezte közösségi oldalán az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár, amit az index.hu szúrt ki. Ezen a két napon 12:00 és 19:30 között nagyobb zaj- és hanghatás várható:

Kecskemét,

Eger,

Visszamenőleges béremelést jelentett be a katonáknak Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Márciusban kapják meg az átlagosan 11 százalékkal megemelt illetményüket a katonák, a béremelés januárig visszamenőleges – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a tárca péntek délután kiadott közleménye szerint.

A miniszter ezt azzal indokolta, hogy az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus és az „Európát sújtó migrációs hullám” nyomán a magyar katonákra továbbra is fokozott mértékben hárulnak Magyarország és a magyar emberek megvédésének feladatai.

2024-ben a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásai is szükségessé teszik, hogy tovább növeljék a katonák megbecsülését

Arcvesztés helyett Gripen-beszerzés: mit tudnak a magyar légierő továbbfejlesztett vadászbombázói?

Hétfőn megszavazta a magyar parlament, hogy Svédország a NATO tagja lehessen. Magyarország az észak-atlanti védelmi szövetség tagjai közül utolsóként hagyta jóvá a skandináv állam csatlakozását. Jóllehet korábban – például tavaly februárban – a külügyminisztérium hangsúlyozta: nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció során. Összességében másfél évnél is tovább húztuk az időt, hiszen Svédország és Finnország 2022 tavaszán jelentette be, hogy a NATO tagja szeretne lenni. Finnország belépését tavaly jóváhagyta a török és a magyar parlament is, de a svédeket mostanáig várattuk.

Ami különösen furcsa annak fényében, hogy a magyar haderő egyik kulcsfontosságú ágazata, a légierő alapvetően a svéd vadászgépekre, a Gripenekre, a Saab cég JAS-39-es gyártmányaira alapozódik. A JAS egy rövidítés, amely utal a gép három alapvető funkciójára: Jakt (elfogó vadászgép), Attack (bombázás, illetve levegőből földi célpontok rakétával való támadása) és Spaning (felderítés).

Korábban a svéd NATO-csatlakozás halasztásának okaként a Fidesz-frakció megosztottságára hivatkoztak a kormányoldalon. Valójában csak egyetlen ember volt a képviselőcsoportban, akiről tudni lehetett, hogy nyíltan ellenzi a skandináv ország belépését a NATO-ba. Történetesen ez az ember

Trump hajmeresztő kijelentései a NATO-ról rövidtávon még jól is elsülhetnek, de hosszútávon kockázatosak

Kemény hangot ütött meg a NATO-tagországokkal kapcsolatban Donald Trump egykori amerikai elnök, aki a visszatérésre készül.

Mi történt: egy hétvégi, Dél-Karolinában tartott gyűlésen Donald Trump megosztott egy történetet a szimpatizánsaival, amely aztán komoly visszhangot keltett a védelmi szövetségen belül.

Trump felidézett egy állítólagos találkozót egy meg nem nevezett ország elnökével, aki megkérdezte Trumpot, vajon akkor is számíthatna-e az Egyesült Államok védelmére egy esetleges orosz támadás esetén, ha nem teljesíteni a NATO által elvárt, védelemre fordítandó kiadásokat.

Dübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?

A Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években a kormány egyik kiemelt projektjévé vált. Orbán Viktor miniszterelnök szlogenjévé vált, hogy Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége.

A nagy célokhoz a kormány az utóbbi években egyre nagyobb forrásokat rendelt. A védelmi kiadások értéke 2018 óta markánsan emelkedik, jelentős beszerzések indultak német és amerikai forrásból, és a kormány a magyarországi hadiipari termelés felfuttatását is felkarolta.

Tavaly hazánk a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlóvá vált (Ukrajna és Norvégia után), a nem végleges adatok szerint egymilliárd euró értékben importált német fegyvert. A stratégiai partnerként kezelt – és az európai fegyverkezési láz eddigi legnagyobb nyertesének számító – német Rheinmetal tavaly Zalaegerszegen nyitott üzemet, ahol Lynx típusú páncélozott harcjárműveket gyártanak majd, és a KF51 Panther új generációs harckocsi fejlesztésében is részt vesznek; Kaposváron török licenc alapján Gidrán nevű páncélozott járműveket építenek; Nyírteleken radargyártó üzem, Várpalotán lőszergyár készül. Emellett hazai vállalatok Kiskunfélegyházán kézi lőfegyvereket; Gyulán helikopter-alkatrészeket gyártanak az Airbusszal koprodukcióban.

Laktanyai kiképzésre „csábítják” a kormánytisztviselőket

Nem mindennapi lehetőség kínálkozik a munkájukba belefásult és a katonáskodásra fogékony kormánytisztviselők számára: az irodai munka helyett két hétre laktanyába vonulhatnak egy rapid katonai kiképzésre – derül ki egy szerkesztőségünkbe eljutott levélből. Az e-mailt Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke írta a munkatársainak január közepén, de nem csak az államkincstári dolgozók, hanem más államigazgatási tisztviselők is kaphattak hasonló levelet.

„A Miniszterelnöki Kormányiroda tájékoztatása szerint a 2023. év során felmerült, hogy a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott személyek számára szükséges megteremteni az önkéntes műveleti tartalékos kiképzésnél egyszerűbb gyakorlati honvédelmi alapismeretek és alapkészségek elsajátításának lehetőségét. A felkészítés eredményeként a résztvevők testületi szelleme megerősödik, számos új gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, amelyek a hétköznapok során is hasznosíthatnak” – olvasható a levélben.

A felkészítésre várhatóan április második felében kerülhet sor, „laktanyai körülmények között”. Ami csábító lehet az érintettek számára, hogy az nem a szabadságuk terhére megy, és a fizetésüket ugyanúgy megkapják, mintha a munkájukat végeznék.

Kiderült, hol szolgál Orbán Gáspár

Az Indexnek adott interjújában árulta el Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy hol szolgál Orbán Viktor miniszterelnök fia, a hivatásos katonaként dolgozó Orbán Gáspár.

Speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelve a csádi misszió előkészítésében vesz részt, más katonai és civil elöljárókkal együttműködve,

jelentette ki a honvédelmi miniszter hozzátéve, hogy Orbán Gáspár százados kiváló egészségnek örvend, megcáfolva ezzel a kormányfő fiának halálhíréről szóló, interneten terjedő rémhíreket.

Négyezer katona lépett be a honvédségbe

A Magyar Honvédség idén mintegy 4 ezer új katonát üdvözölhetett soraiban – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az MTI-vel a Honvédelmi Minisztérium (HM) szombati közleménye szerint.

Az év során megtett erőfeszítések és az országos toborzókampány kiemelkedő sikerei jelzik, hogy a katonai pálya iránti érdeklődés továbbra is erős és növekvő – fogalmazott a honvédelmi miniszter a közleményben.

Mint írták, az év elején indított országos toborzókampány, amely során számos platformon jelent meg a Magyar Honvédség, az online és offline médiában, valamint iskolai előadásokon keresztül is elérte a leendő katonák széles körét.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Fiatalos haderőt építünk

„Szembe kell néznünk vele, hogy a veszélyek korát éljük másokok rossz döntései miatt” – jelentette ki a honvédelmi miniszter a hivatalos Facebook oldalára feltöltött videónyilatkozatában szerdán. Szalay-Bobrovniczky Kristóf visszatekintése szerint 2023 Európának „háborúkat, migrációt, vele terrorveszélyt és robbanásközeli társadalmi feszültségeket hozott”. Szerinte „a háborúpárti politika, a vég nélküli fegyverszállítás, a “bátorított és finanszírozott migráció, a bevándorlással megjelenő társadalmi feszültségek, a biztonsági kockázat és a terrorveszély mind olyan rossz döntés, amely Magyarországot is érinti.

Nem veszünk részt a háborúban, de felkészülünk Magyarország és a magyar emberek védelmére

– hangsúlyozta, hozzátéve, a veszélyek korában nem tehetjük fel a kezünket.

Vezérkari főnök: A leghatásosabb toborzás, ha a nagyszülők és a szülők elmondják a fiataloknak, hogy jó katonának lenni

Szeretnék, ha minél több fiatal érezné fontosnak a haza szolgálatát, és ebben számítanak a nyugállományú katonák segítségére, hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Debrecenben.

Gion Gábor a Bocskai István 11. páncélozott hajdúdandárnál a nyugállományú katonáknak az Obsitos Program keretében rendezett fórumán azt mondta,

önök kiváló segítők lehetnek, hiszen honvédségi múltjukkal hitelesen ösztönözhetik a fiatalokat.

Megérkeztek Magyarországra a világ legmodernebb tankjai

A világ egyik legkorszerűbb harckocsijával bővül a Magyar Honvédség nehézdandárja a következő napokban. Az első magyar felségjelzésű Leopard 2A7-es szerdán érkezett meg Magyarországra, amely a NATO-nak felajánlott, de Magyarország biztonságát garantáló nehézdandár része lesz – adta hírül közleményében a Honvédelmi Minisztérium.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint az új harckocsival a Magyar Honvédség belép a XXI. századba, így ez újabb mérföldkő a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban.

A Magyar Honvédség az új Leopard 2 A7-ből 44 darabot rendelt, amelyek a tatai Magyar Honvédség Klapka György 1. Páncélosdandárhoz kerülnek majd. A Leopardok mellett Leguan hídvetők, műszaki mentő harcjárművek is érkeznek az országba. A teljes flottát 2025-re kapja meg a Magyar Honvédség. A Leopard 2 A7-ek kategóriájukban magas sebességgel és manőverezőképességgel rendelkeznek és rendkívül megbízhatók.

Böröndi Gábor: A Magyar Honvédség tempót váltott, több kiképzésre és gyakorlatra van szükség

 A Magyar Honvédség tempót váltott, mert a megváltozott háborús környezet miatt még több kiképzésre, gyakorlatra van szükség, hogy még ütőképesebb legyen a Magyar Honvédség, együttműködve a NATO többi tagországával

– mondta Böröndi Gábor a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A vezérkari főnök beszélt a negyvenhét katonai szervezet és mintegy hatezer ember bevonásával lezajlott nemzetközi hadgyakorlatról is, ezzel kapcsolatban többek közt azt mondta: a belga és a spanyol vezérkari főnök értékelése szerint náluk elképzelhetetlen lenne egy olyan széles körű, a közigazgatást és az összes haderőnemet egyszerre bekapcsoló hadgyakorlat, mint amelyet nemrég zárt le a Magyar Honvédség.

Böröndi jelezte: ilyen hadgyakorlat csak a rendszerváltozás előtt volt, hasonló létszámú katonai erő pedig azóta csak a déli határzár megépítése idején mozdult meg.