Best WordPress Hosting
 

A hadseregnek a vezérkari főnök szerint már nem békefenntartásra, hanem konfliktusra kell felkészülni

A magyar hadseregnek fel kell arra készülnie, ami az alap rendeltetése: nem béketámogató műveletekre, nem katasztrófavédelemre, hanem konfliktusra, ami egész embert kíván – mondta Böröndi Gábor, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a Ludovika Fesztivál részeként megtartott Száznapos ünnepségen.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának rendezvényén elmondta, a magyar honvédség jelenleg történének legnagyobb átalakításán megy keresztül. A leendő tisztekre, vezetőkre vár az a feladat, hogy a 21. század magyar honvédséget vezessék – tette hozzá.

Határaink mellett háború dúl, a Nyugat-Balkán biztonsága kétséges, migránshullámok érhetik el Európát, Gázában hadműveletek folynak, az egész világ forrongásban, átalakulóban van. Azok a doktrínák, szabályzatok, amelyeket eddig hittünk, lehet, hogy már holnap nem érnek semmit – mondta.

Vezérkari főnök: Kiemelt hangsúlyt fektetünk a drónokra

A Magyar Honvédség az orosz-ukrán háború tapasztalatai alapján fejleszti a meglévő eszközeinek képességét, kiemelt hangsúlyt fektet a drónok alkalmazására, illetve a dróntámadások elhárítására, és vizsgálja a mélységi csapásmérő eszközrendszerek alkalmazását – mondta a Honvéd Vezérkar főnöke kedden az M1 aktuális csatorna műsorában az MTI tudósítása szerint.

Böröndi Gábor a Hajmáskéren hétfőn végrehajtott gyakorlat kapcsán hozzátette, a páncéltörő eszközök mellett a lőtéren bemutatták a Leopard harckocsi és az új helikopterek pusztító képességét, a Gripenek pedig bombát dobtak a célterületre a páncélosok mozgásának akadályozására.

A vezérezredes elmondta, a harckocsik még hosszú ideig a harcmezők szereplői lesznek, és míg tíz évvel ezelőtt, egy hasonló bemutatón 1,5–2 kilométerről tudtak csapást mérni a páncélozott erőkre, a mai Magyar Honvédség korszerű eszközökkel, 10–15 kilométeres mélységben képes azok pusztítására.

Vezérkari főnök: A leghatásosabb toborzás, ha a nagyszülők és a szülők elmondják a fiataloknak, hogy jó katonának lenni

Szeretnék, ha minél több fiatal érezné fontosnak a haza szolgálatát, és ebben számítanak a nyugállományú katonák segítségére, hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Debrecenben.

Gion Gábor a Bocskai István 11. páncélozott hajdúdandárnál a nyugállományú katonáknak az Obsitos Program keretében rendezett fórumán azt mondta,

önök kiváló segítők lehetnek, hiszen honvédségi múltjukkal hitelesen ösztönözhetik a fiatalokat.

Böröndi Gábor: A Magyar Honvédség tempót váltott, több kiképzésre és gyakorlatra van szükség

 A Magyar Honvédség tempót váltott, mert a megváltozott háborús környezet miatt még több kiképzésre, gyakorlatra van szükség, hogy még ütőképesebb legyen a Magyar Honvédség, együttműködve a NATO többi tagországával

– mondta Böröndi Gábor a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A vezérkari főnök beszélt a negyvenhét katonai szervezet és mintegy hatezer ember bevonásával lezajlott nemzetközi hadgyakorlatról is, ezzel kapcsolatban többek közt azt mondta: a belga és a spanyol vezérkari főnök értékelése szerint náluk elképzelhetetlen lenne egy olyan széles körű, a közigazgatást és az összes haderőnemet egyszerre bekapcsoló hadgyakorlat, mint amelyet nemrég zárt le a Magyar Honvédség.

Böröndi jelezte: ilyen hadgyakorlat csak a rendszerváltozás előtt volt, hasonló létszámú katonai erő pedig azóta csak a déli határzár megépítése idején mozdult meg.

Vezérkari főnök: A svéd hadsereg megfelelő állapotban van ahhoz, hogy NATO-tag legyen

A Magyar Honvédség vezérkari főnökével, Böröndi Gáborral interjúzott a Szabad Európa. Először az ukrán-orosz háború volt a téma, amiről általánosságban azt mondta a vezérkari főnök, hogy a „háború felélénkítette a nemzetközi fegyverpiacot, ezért a gyártási, beszerzési határidők hosszan kitolódtak az egész világon.”

A háborúval kapcsolatos nukleáris fenyegetettséggel kapcsolatban azt mondta Böröndi: egy

nukleáris fegyver bevetése egy viszonylag hosszú folyamat eredménye, megvan a maga eszkalációs spirálja. A NATO-nak van erre egy külön skálája. Ez alapján az elmúlt időszakban csekély mértékben nőtt egy atomfegyver bevetésének lehetősége, de – hangsúlyozom – ennek mértéke még mindig nagyon alacsony.

Böröndi Gábor: Évtizedek óta nem látott hadgyakorlat lesz Magyarországon

Évtizedek óta nem látott, komplex hadgyakorlat kezdődik Magyarország nyolc pontján novemberben – jelentette be Böröndi Gábor vezérkari főnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A honvédség parancsnokának szavaiból kiderül, hogy a hadgyakorlat annak a két korábbi gyakorlatnak a tanulságaira épül, amelyeken keresztül már megnézték „a törzsek, katonák felkészültségét, reagálóképességét”. Ennek tükrében – mint mondta – megtalálták azokat a pontokat, ahol „be kell avatkozni”. A novemberre tervezett hadgyakorlatot a vezérkari főnök volumenében a déli határkerítés megépítéséhez, valamint a határvédelmi feladatok átszervezése kapcsán végrehajtott művelethez mérte.

A tervezett gyakorlat során – mint elhangzott – nemcsak katonai manővereket fognak végrehajtani, hanem felmérik azt is, hogy a Magyar Honvédség és a civil közigazgatás miként tud együttműködni. Ennek részleteiről a parancsnok többet azonban nem árult el az interjúban.

Szó volt viszont többek között a toborzásról állománybővítésről, valamint a haderőfejlesztésről is. Böröndi azt mondta, hogy

Előléptették a vezérkari főnököt

Pár hónapja, április végén nevezték ki Böröndi Gábor altábornagyot a Magyar Honvédség vezérkari főnökének. Most Novák Katalin köztársasági elnök – Szalay-Bobrovniczky Kristóf javaslatára – vezérezredes rendfokozatba léptette elő – derült ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből.

The post Előléptették a vezérkari főnököt first appeared on 24.hu.

Megváltoztatták a vezérkari főnök megbízatásának idejét

A Honvéd Vezérkar főnöki kinevezés ezentúl határozatlan időre szól, és ez a nemrég hivatalba lépett jelenlegi vezérkari főnökre, Böröndi Gábor altábornagyra is vonatkozik, szúrta ki az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által elfogadott javaslatot a hvg.hu.

2012 óta a kinevezés öt évre szólt.

Az Országgyűlés a jövő héten szavaz a csütörtöki javaslatról.

A KNYF szerint nem követett el bűncselekményt Böröndi Gábor a honvédségi sofőrök ellen

Kivizsgálta a Központi Nyomozó Főügyészség Böröndi Gábornak, a  Magyar Honvédség vezérkari főnökének a magatartását kifogásoló feljelentés ügyében.

A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint szolgálati visszaélés bűntette és alárendelt megsértésének bűntette miatt tett feljelentést egy ismeretlen személy, amelyhez két hangfájlt is csatolt.

A feljelentő azt sérelmezte, hogy Böröndi május 5-én a szentendrei laktanyában tartott vezetői értekezleten a parancsnoki sofőrök olyan kiképzését rendelte el, amelynek célja – a feljelentés szerint – a fizikai és lelki bántalmazás volt, és amelyet szabálytalanul úgy hajtottak végre, hogy megsértették a katonák emberi jogait és méltóságát.

Az új vezérkari főnök egyik első intézkedése az volt, hogy kötelezővé tette a laktanyai fegyverviselést

Május 5-én nevezte ki Novák Katalin köztársasági elnök a Honvéd Vezérkar főnökévé Böröndi Gábort, akivel ennek apropóján készített interjút a honvedelem.hu. Böröndi elmondta, hogy kinevezése után fontosnak tartotta, hogy tiszta képet kapjon arról, milyen állapotban van a honvédség.

Ezt a katonák a legjobban a gyakorlótéren tudják bemutatni, éppen ezért rendelte el a „Kék Villám – 1” elnevezésű gyakorlatot. „Az úgynevezett gyors lefolyású gyakorlat célja az volt, hogy – a szárazföldi alakulatok dandár- és zászlóaljtörzseit aktiválva, az összes alakulatot érintve – megnézzük: milyen szintű, illetve egységes és elfogadható-e a törzsmunka. (…) Összességében több száz katonát vontunk be ebbe az intenzív gyakorlatba, amely a kiképzéstől a felderítésen át a logisztikáig számos további szakterületet is érintett” – mondta Böröndi, aki a tapasztalatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy:

jól láthatók lettek a tudásbéli különbségek az egyes alakulatok tisztjei és altisztjei között, de így legalább van egy világos képünk arról, hogy hova szeretnénk eljutni, mit kell fejleszteni. Mi az, amit meg kell tartani, és mi az, amit esetleg el kell felejteni és nem szabad tovább vinnünk az új gondolkodásmódú Magyar Honvédségben. A törzsgyakorlás eredményeképpen már világosan látjuk, hogy még milyen haderőfejlesztési célokat kell a már meglévő képességeink mellé rendelni, amelyek által még ütőképesebbé válik a honvédség. Gondolok itt például a drónképesség-fejlesztésre vagy éppen a mélységi tűzcsapások jelentőségére. Ezek fontosságát egyébként az orosz-ukrán háború is bizonyítja.

NATO-tagot is megtámadhat Oroszország – lengyel nagykövet a magyar politika tévedéséről

„A magyar politikai osztály úgy véli, hogy Oroszország soha nem támadna meg NATO-tagállamot. Ez a geopolitikai valóság hibás értelmezése” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Lengyelország budapesti nagykövete. Sebastian Kęciek az elmúlt hetekben számos, diplomatáktól szokatlan gesztussal vétette észre magát, a Honvédség vezérkari főnökének botrányos kijelentése után még a köztársasági elnök Twitterére is kénytelen volt kommentelni. A korábban a lengyel kormányfő tanácsadójaként dolgozó 32 éves nagykövet lapunknak elismeri: „valós remény” volt Varsóban, hogy a tavaly áprilisi választás után változik a magyar kormány háborúval kapcsolatos politikája, Lengyelország pedig, az ennek ellentmondó Orbán Viktor-i sugalmazással szemben, a béke szószólója – csakhogy arról nem elég beszélni. Komolyan vehető-e a lengyel–magyar barátság gondozásán munkálkodó Novák Katalin, ha közben Szijjártó Péter Moszkvába meg Minszkbe látogat? Mit mond el az ezeréves barátságról az, hogy 2023-ra háromszor annyi lengyel érez ellenszenvet a magyarokkal szemben, mint egy évvel ezelőtt? Halott-e Visegrád? Interjú.