Best WordPress Hosting
 

Horogkeresztes egyenruha volt már rajta, nadrág még nem – kilencven éves Donald kacsa

Kilencven évvel ezelőtt valószínűleg senki nem jósolta volna azt, hogy a csupa aranyos és szerethető figura mellett épp egy zsémbes kacsából lesz a Disney egyik legnépszerűbb karaktere. Mégis így lett: Donald kacsa állandó mérgelődése és bénázása beette magát a nézői szívekbe, és népszerűsége azóta is töretlen. Ebből fakadóan nem meglepő, hogy Mickey egérhez hasonlóan neki is van napja: június 9-én találjuk a naptárban a Donald kacsa napot, amely nem a karakter hivatalos születésnapja – azt a szerencsétlenségét predesztinálva egy márciusi péntek 13-ra datálják –, hanem az az alkalom, amikor először jelent meg a vásznon: 1934. június 9-én, azaz éppen kilencven éve.

Disney Junior / Getty Images

Ellensúlyozni kellett Mickey egér kedvességét

Nem Disney fejéből pattant ki Miki egér, egy gyerekjáték vagy a kor rajzolt sztárjai adhatták az ötletet

Miki egeret mindenki ismeri: a vörös nadrágjával, sárga cipőivel és fehér kesztyűjével a filmtörténet egyik legismertebb alakjává vált egér a Disney-birodalom legfontosabb, kilencvenöt éve született arca, múltjáról azonban alig beszélnek.

Az ötvenedik születésnapján a hollywoodi hírességek sétányán saját csillagot kiérdemlő figurát a legtöbb forrás szerint a producerként, rendezőként és forgatókönyvíróként is a 20. század egyik legfontosabb filmesének tartott Walt Disney (1901-1966), illetve a cég rajzolója, Ub Iwerks (1901-1971) hozta létre, így sokan teljes joggal arra gondolhatnak, hogy az a két alkotó saját ötleteiből, egy méretes fehér papírlapon, számos kisebb-nagyobb vázlat után jött létre.

A helyzet azonban nem egyszerű, így most bemutatjuk az eddig több mint százharminc filmben feltűnő, tíz Oscar-jelölésének egyikét díjra is váltó egér kevésszer emlegetett történetét, ami nem várt fordulatokat is tartogat.

A Walt Disney-t is belekeverték az amerikai kultúrharcba

„Az egész egy egérrel kezdődött” – mesélte Walt Disney az 1950-es években, egy egyszerű rajzfilmfigurát téve felelőssé a Walt Disney Studios kolosszális sikeréért: Mickey egeret, aki először az 1920-as évek végén került filmvászonra. Mielőtt megalkotta volna az egeret, ami mindent megváltoztatott, a fiatal Disney egy üzletember-gazdálkodó gyermekeként a Vöröskeresztnél dolgozott Franciaországban sofőrként, majd különböző animációs vállalatoknál próbált szerencsét az Egyesült Államok középnyugati részén. A sikerre éhes Disney segített beindítani a Laugh-O-Gram (Kacagráf) stúdiót Kansas Cityben 1922-ben, és 500 dollárt kapott egy fogászati rajzfilmért, a Timmy Tucker’s Tooth-ért. Emellett az Alice Comedies című, az élőszereplős filmet és a rajzfilmet ötvöző újszerű sorozaton is dolgozott. Amikor a stúdió végül csődbe jutott, a szintén a tönk szélére került, mégis lelkes Disney – aki ekkor még csak 21 éves volt – Kaliforniába indult, hogy új üzleti karriert építsen.

Mickey egér volt az ugródeszka

Walt 1923-ban fivérével, Roy-jal kis animációs céget alapított a Kingswell Avenue-n Los Angelesben: a Disney Brothers’ Studiót. Nem sokkal ezután a Universal stúdió részére elkészítette az Oswald, a szerencsés nyúl című animált rövidfilmsorozatot. Miután 1928-ban elveszítették az Oswald jogait, Disney és animátor társa, Ub Iwerks három fekete–fehér rajzfilmet készített, amelyeknek egy új figura, Mickey egér lett a főhőse. A Steamboat Willie (Willie gőzhajó 1928) az első hangos rajzfilm volt, amelyben a gőzhajón dolgozó Mickey egy féktelen, csúfondáros rágcsáló – és nagyon más, mint a későbbi, sokkal finomabb változatok. Néhány ravasz marketingötletnek köszönhetően berobbant az egér-őrület. Az 1970-es évekre még a japán császár, Hirohito is Mickey egeres órát viselt.

Fütyörésző egér, halott őz és a világ összes pénze – százéves a Disney

Karcsú, hosszúkás arcú, csöndesen elégedett és mosolygós fiatalember, ebben a hónapban tölti be a harmincat. (…) Nem csak arról van szó, hogy sok pénzt keresett (minden egyes filmje bevételének negyven–ötven százaléka profit), ami kivételes, hogy a várható jövedelme még nagyobb: övé a legjobb befektetés a filmvilágban, és a szakértők szerint a legnagyszerűbb sikerei még előtte állnak.

Gilbert Seldes, a harmincas évek fontos amerikai filmkritikusa jellemzi így Walt Disney-t a New Yorkerben közölt portréjában. Az 1931 decemberében megjelent cikk egy növekvő befolyású producerről és stúdióvezetőről szól – bár pontosabban fogalmazunk, ha stúdió helyett animációs műhelyről beszélünk. Ekkor még. Seldes iparági forrásokra alapozott jóslata ugyanis fényesen beigazolódott. Walt Disney a következő évtizedben Hollywood első számú független producerévé emelkedett: sikerei túlszárnyalták David O. Selznick, Walter Wanger és a többi, a stúdióktól eloldódó mogul eredményeit.

Walt Disney cége azonban igazán az alapító halála után nőtt hatalmasra.

Tényleg lefagyasztatta magát Walt Disney?

Bizonyára rengetegen hallottak már arról a pletykáról, hogy Walt Disney halála után lefagyasztatta magát, annak reményében, hogy egy nap majd kiolvasztják és újraélesztik. Az IFLScience annak járt utána, mi igaz a hírekből.

A krionikus lefagyasztással kapcsolatos pletykák évtizedekkel a legendás filmstúdió alapítójának halála után kerültek elő. A hírek nagyrészt két Disney-ről szóló könyvből származnak, amelyek sok pontatlanságot tartalmaznak, és valószínűleg inkább régi híresztelésekkel van tele, mint tényekkel.

Walt Disneyt a saját halandósága miatti növekvő aggodalom arra késztette, hogy beleássa magát a kriogenika tudományába. A férfi bátyjának is gyakran elmélkedett arról, hogy lefagyasztatja magát, amire rendre elnéző bólintásokat kapott válaszul

Belebukhat a politikai korrektségbe a Disney élőszereplős Hófehérke-filmje

Amióta világ a világ, a gyerekek szeretik a meséket, és amióta a Disney megalkotta az egész estés filmek műfaját, nemzedékek nőttek fel ezeken. A legtöbbször klasszikus történetekből adaptált rajzfilmek sorát a Hófehérke és a hét törpe nyitotta, ami egyben a hercegnős mesefilmek trendjét is megalapozta. Hófehérke, Hamupipőke és Csipkerózsika alkotják a klasszikus királylány-triót, pár évtizeddel később, a Disney-reneszánsz időszakában csatlakozott hozzájuk Ariel, Belle, Jázmin, Pocahontas és Mulan, majd az ezredforduló után Tiana, Rapunzel, Merida, Vaiana (eredetiben Moana) és a hivatalos Disney-kánon szerint Raya, a Raya és az utolsó sárkány című 2021-es animációs filmből.

Nem csoda, hogy amikor a Disney-birodalom pár éve úgy döntött, hogy új karakterek és történetszálak kitalálása helyett visszanyúlnak az alapokhoz és újabb bőrt húznak le a legnagyobb sikert hozó rajzfilmjeikből, elsősorban a hercegnőket vették újra elő a fiókból.

A siker receptje, újraírva?