Ki lehetett-e hozni Jankovics Marcellt a sodrából? Lábujjhelyen kellett-e járni körülötte, amikor alkotott? Mi volt számára az igazi elismerés és hogyan pihent? Többek között erről, valamint azokról a történelem előtti időkről kérdeztük Rubovszky Évát, amelyekben még szóba állt egymással a fővárosi értelmiség, és ők minden szombaton szalont rendeztek a számukra. Az orientalisztikát végzett bölcsész, aki most három éve, 2021 májusában meghalt férje életművét katalogizálja, nem csak a gyerekek: a fiatal értelmiség előtt is megnyitná budai otthonuk ajtaját.
Archívum címkék: animáció
„A Petőfi-film, amit érdemeltünk volna”
Muszáj az alapokkal kezdenünk: hogy hívnak, hány éves vagy, mivel foglalkozol? Már amennyiben bármit el szeretnél árulni ezek közül.
Persze, nincs titkolnivalóm, szívesen mesélek magamról. Érdekes, mert amikor jött a megkeresés, azt gondoltam, micsoda hülyeség… Már bocsánat, minden tiszteletem, de van összesen egy videóm – most mit nyilatkozzak? De aztán rájöttem, hogy a videó már 125 ezer megtekintésnél jár. És kifigurázza például Tölgyessyt – tegyük hozzá: nem megalázza, kifigurázza. És ha én ezt a dolgot folytatom, azaz jönnek újabb videók, akkor nagyon sok embert ki fogok még figurázni. És azon gondolkoztam, hogy ha, mondjuk, Tölgyessy megnézi ezt a videót, és az ő fizimiskáját is használom egy vicchez, akkor neki is adjuk meg azt a szabadságot, hogy ha akarja, keressen rá a nevemre, ő is megnézheti a fizimiskámat, és ő is csinálhat egy ilyen videót az én arcommal.
Tényleg csapongóan indultunk: csak az nem derült ki, hogy hogy hívnak, hány éves vagy és mivel foglalkozol.
Az HBO Max és az Amazon animációin is dolgozhattak észak-koreai szakemberek a szankciók ellenére
Észak-koreai animátorok is közreműködhettek nagy nyugati stúdiók – köztük az Amazon és az HBO Max – animációs produkcióinak elkészítésén az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciók dacára – derült ki egy washingtoni székhelyű, Észak-Koreával foglalkozó elemzőcég hétfőn közzétett jelentéséből.
A 38 North kutatói egy észak-koreai internetszerveren fedeztek fel olyan fájlokat, amelyek animációkat, írásos utasításokat és megjegyzéseket tartalmaztak készülő külföldi produkciókkal kapcsolatban.
A felsorolt projektek között volt az Amazon Original Legyőzhetetlen című tévésorozata, amelyet a kaliforniai székhelyű Skybound Entertainment gyárt, továbbá az Iyanu, Child of Wonder című animációs sorozat, amely a marylandi YouNeek stúdióban készül, és az Egyesült Államokban januártól az HBO Max kínálatában szerepel.
„A MÁV-hoz türelem kell” – a nagy vonatjegy-hamisítás a kilencvenes évek közállapotait is tükrözte
Ez a film rendkívül hosszú ideig készült: 2011-ben készítették hozzá az első interjúkat. Maga a téma körüljárása tartott ennyi ideig, vagy a műfaj is megkívánja ezt, és nem is lehet egy ilyen filmet fél év alatt lezavarni?
Ez még hosszabb idő volt, hiszen mindennel együtt tizennyolc éve kezdődött a film története. 2006-ban jött Sipos Gábortól és Szentpáli Gábortól az ötlet, ezért szerepel a nevük a film elején. Hogy ilyen sokáig készült, annak elsősorban az volt az oka, hogy ez a film egy csomó ideig nem találta meg a formáját. Ennek különböző stációi voltak. Az első az volt, hogy élőszereplős játékfilm lesz, és anyagot gyűjtünk az érintettekkel ahhoz, hogy a forgatókönyvet meg tudjuk írni. Ebben a körben benne volt két író is, Garaczi László és Zoltán Gábor, de ezek a forgatókönyvek negyven oldal körül megálltak, és nem léptek tovább. Viszont, mivel készültek hangfelvételek és interjúk a történet szereplőivel, ezeket folyamatosan hallgattam, és rájöttem arra, hogy a hanganyagok sokkal érdekesebbek annál, minthogy ezt visszaírjuk és színészek szájába adjuk. Akkor fordult egyet a filmterv: 2011–12 környékén volt az, hogy inkább legyen ezekre a hanginterjúkra épülő animációs rövidfilm. Csináltunk is trailereket belőle, illetve elkezdtünk rövidfilmként pályázni. Miután azonban nem kaptunk háromszor rövidfilmként támogatást erre, az az ajtó is bezáródott.
Közben rájöttünk, hogy ebben a témában több van egy rövidfilmnél, és ekkor változott egész estés animációs dokumentumfilmre. És 2014-től kezdve már csak az volt a kérdés, hogy erre miként szerezzünk pénzt, majd 2019-ben bejött az Inkubátor 4.0 program, ami nekünk az utolsó szalmaszál volt.
A Walt Disney-t is belekeverték az amerikai kultúrharcba
„Az egész egy egérrel kezdődött” – mesélte Walt Disney az 1950-es években, egy egyszerű rajzfilmfigurát téve felelőssé a Walt Disney Studios kolosszális sikeréért: Mickey egeret, aki először az 1920-as évek végén került filmvászonra. Mielőtt megalkotta volna az egeret, ami mindent megváltoztatott, a fiatal Disney egy üzletember-gazdálkodó gyermekeként a Vöröskeresztnél dolgozott Franciaországban sofőrként, majd különböző animációs vállalatoknál próbált szerencsét az Egyesült Államok középnyugati részén. A sikerre éhes Disney segített beindítani a Laugh-O-Gram (Kacagráf) stúdiót Kansas Cityben 1922-ben, és 500 dollárt kapott egy fogászati rajzfilmért, a Timmy Tucker’s Tooth-ért. Emellett az Alice Comedies című, az élőszereplős filmet és a rajzfilmet ötvöző újszerű sorozaton is dolgozott. Amikor a stúdió végül csődbe jutott, a szintén a tönk szélére került, mégis lelkes Disney – aki ekkor még csak 21 éves volt – Kaliforniába indult, hogy új üzleti karriert építsen.
Mickey egér volt az ugródeszka
Walt 1923-ban fivérével, Roy-jal kis animációs céget alapított a Kingswell Avenue-n Los Angelesben: a Disney Brothers’ Studiót. Nem sokkal ezután a Universal stúdió részére elkészítette az Oswald, a szerencsés nyúl című animált rövidfilmsorozatot. Miután 1928-ban elveszítették az Oswald jogait, Disney és animátor társa, Ub Iwerks három fekete–fehér rajzfilmet készített, amelyeknek egy új figura, Mickey egér lett a főhőse. A Steamboat Willie (Willie gőzhajó 1928) az első hangos rajzfilm volt, amelyben a gőzhajón dolgozó Mickey egy féktelen, csúfondáros rágcsáló – és nagyon más, mint a későbbi, sokkal finomabb változatok. Néhány ravasz marketingötletnek köszönhetően berobbant az egér-őrület. Az 1970-es évekre még a japán császár, Hirohito is Mickey egeres órát viselt.
Ne higgyen a kritikusoknak: ha szereti a Disney-rajzfilmeket, a Kívánsággal sem lesz baja
Különös belegondolni, de ha egy filmstúdiót kellene kiválasztanom, ami a legnagyobb hatással volt rám, az biztosan a Disney lenne. Egyrészt, mert a többi nagy stúdiónál túl széles a felvonultatott alkotások skálája ahhoz, hogy a mögött kirajzolódjon egy bizonyos filmcsoport, míg a Disney, ugye, sokáig csak az animációkról szólt, és azóta sem tágult bekategorizálhatatlanul szélessé a skála. Másrészt pedig sokáig a Disney volt az a stúdió, amelynek a filmjei, ha késéssel is, de biztosan eljutottak hozzám még úgy is, hogy kábeltévénk sokáig nem volt, a tékás korszakban pedig a család felnőttjei maguknak főként olyan filmeket választottak, amelyek engem gyerekként mélyen hidegen hagytak, így nekem jött valami mese, többnyire a legutóbbi Disney. Ráadásul a stúdió animációit előbb-utóbb a tévé is leadta. Biztos vagyok benne, hogy a generációm rengeteg képviselője pont ugyanígy volt ezzel.
Arról nem beszélve, hogy egy bizonyos életkor alatt a legtöbb gyerek az élőszereplős filmek iránt még messze nem érdeklődik annyira, mint a rajzfilmek iránt – hisz a gyerekek szórakozása a mese, a film inkább a felnőtteké. Így aztán a stúdió tudatformáló hatása még a saját maga által elgondoltaknál is jóval nagyobb lett: a Disney mutatott szépségeszményt, életút- és párkapcsolatmintákat, világképet, kellett is némi „unlearning”, tényként kezelt dolgok tudatos elfelejtése utólag, sokunknál ez a folyamat máig tart. Ezzel együtt az tagadhatatlan, hogy a Disney varázslatos pillanatok milliárdjait szerezte gyerekek generációinak. Így aztán minden egyes alkalommal könnyekig hatódom, amikor lemegy a mozikban a stúdió 100. születésnapjára készült mini film, és nagyon vártam a centenáriumot ünneplő filmet, a Kívánságot is. És annak ellenére sem csalódtam, hogy látszólag minden kollégám lábrázást kapott a filmtől.
Forum Hungary
Rendkívüli filmmel ünnepli Budapest 150. születésnapját az Animatiqua
Kerek évfordulót ünnepel rövidesen a főváros: százötven éve egyesült ugyanis Buda, Pest és Óbuda, hogy létrejöhessen Budapest, aminek azóta nemcsak lakossága, de mérete is tovább nőtt.
A jeles születésnap alkalmából különleges technikával, több száz régi fényképből készült film kelti életre a főváros történelmét egy kis stúdió, az Animatiqua jóvoltából.
Az alkotók több mint egy éven át dolgoztak a Budapest születése címet kapott negyedórás rövidfilmen, amiből kiderül például, hogy milyen volt a régi Erzsébet híd, hogyan és miért is tűnt el a város rengeteg ékköve, de számos titokról, illetve érdekességről is lehull a lepel.
Pert indít az RTL a Médiatanács melegellenes határozata miatt
Az RTL Magyarország tavaly már megnyert egy közigazgatási pert egy hasonló eset miatt a Médiatanács ellen.
Csak éjjel adhatják le a tévék a Médiatanács döntése alapján a Budapest Pride beharangozóját
A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa úgy döntött, hogy a 28. Budapest Pride Közösségi Fesztivál hivatalos kampányfilmje nem minősül társadalmi célú reklámnak, ezért a műsorszám csak a hatóság szerint megállapított korhatári kategória szerint kerülhet adásba a televíziókban.
A Médiatanács Hollandiához fordult a Netflix és TLC egy-egy tartalma miatt
Mindkét szolgáltatót a nem megfelelő korhatár-besorolás miatt panaszolta be Hollandiában a magyar médiahatóság.
Halló, halló, feltűnt egy kis manó: új Pumukli-sorozat érkezik
A ma kezdődő müncheni filmfesztivál gyermekszekciójában visszatér egy retró gyerekhős: Pumukli egy tizenhárom részes új sorozatot kap. A Pumukli új kalandjai címet viselő sorozatban három évtized után tér vissza a vörös sörényű kobold.
Pumuklinak ebben a sorozatban Éder Mester helyett már annak unokaöccse, Flórián Éder lesz a bajtársa, aki a kobold barátsága mellett nagybátyja asztalosműhelyét is megörökölte. A kobold hangját jórészt Maximilian Schafroth német színész adja a hangját, ám a mesterséges intelligenciának köszönhetően néhány epizódban Pumukli az eredeti szinkronhangon, a 2005-ben elhunyt Hans Clarin hangján szólal majd meg. Az új epizódok készítésekor a sorozatot forgalmazó német RTL+ nézői szavazhattak is, hogy kinek a hangján szeretnék hallani Pumuklit.
Az eredeti sorozat Ellis Kaut könyvei alapján először 1982-ben hódította meg a gyerekszíveket. A nyugat-német-osztrák-magyar koprodukcióban létrejött sorozat főszerepében Gustl Bayrhammer látható, aki az asztalos Éder Mester szerepében kíséri szemmel az asztalosműhelyben rejtőzködő Pumukli csínytevéseit, s persze azonnal szívébe zárja az apró koboldot. Pumukli új kalandjainak német változatát a német RTL+-on, RTL-en és a Super RTL-en, év végétől lehet majd látni.
A Super Mario-film lehagyta a Jégvarázst
Anna és Elsa versenytársakra akadt, éspedig egy másik testvérpár személyében, ugyanis a Super Mario Bros.: A film a napokban átlépte az 1,3 milliárd dolláros bevételt, ezzel pedig megelőzte a Jégvarázst a legjövedelmezőbb animációs filmek dobogóján. Illetve annak csak a második fokán: ugyan Mario és Luigi valóban beelőzte Annáékat a második helyen, de az élen továbbra is az arendelle-i nővérek állnak, csak épp történetüknek nem az elejével, hanem a folytatásával: a Jégvarázs 2. ugyanis 1,45 milliárddal még mindig az első helyen áll.
Ennek ugyanakkor egyik oka egy adminisztratív döntés: a Disney 2019-es remake-je Az oroszlánkirályhoz 1,65 milliárdon áll, amivel abszolút első lenne, csak éppen a stúdió nem animációként, hanem élőszereplős filmként kategorizálta a filmet annak ellenére, hogy egy macskaszőrszálnyi igazi oroszlán sincs benne, minden CGI.
A Super Mario-film nemcsak az animációs mezőnyben erős: idén eddig ez az egyetlen film, amely átlépte az egymilliárd dolláros bevételi álomhatárt áprilisi premierje óta, ezzel minden idők legjövedelmezőbb videojáték-adaptációja is.