Best WordPress Hosting
 

A gyikosság, ami majdnem visszalökte Amerikát a polgárháborúba

Abraham Lincoln meggyilkolása az amerikai történelem egyik legismertebb eseménye, és ugyan nem lett belőle emblematikus rejtély, mint egy évszázaddal később a Kennedy-merényletből – hiszen itt egyértelmű volt az elkövető személye –, teljesen érthető, miért akarnak a merényletről és következményeiről hétrészes sorozatot készíteni százhatvan évvel később.

Amit általában tudni szokás erről, az az, hogy Lincolnt egy színházi páholyban lőtte agyon a merénylő, egy John Wilkes Booth nevű színész. Ahhoz viszont már jobban otthon kell lenni az amerikai történelemben, hogy tisztában legyünk vele, milyen érzékeny időszakban történt a merénylet, és milyen veszélyeket hozott magával. Ezek ismeretében pedig már az is érthető, mi foghatta meg a készítőket a Booth utáni hajszában.

A sorozat James L. Swanson történész Manhunt: The 12-Day Chase for Lincoln’s Killer című sikerkönyve alapján készült, és a showrunner Monica Beletsky első saját sorozata, ő korábban csak egy-két epizódot írt a Fargóban és A hátrahagyottakban. Az egyik főszereplője természetesen Booth (őt Anthony Boyle játssza, aki egy másik friss Apple TV+ sorozatban, A levegő uraiban is látható), a másik pedig az üldözését vezető hadügyminiszter, Edward Stanton, aki Lincoln bizalmasa és jó barátja is volt egyben. Őt az a Tobias Menzies alakítja, akit korábban A koronában és az Outlanderben ismerhettek meg a nézők (nem beszélve a Trónok harcáról), de míg eddig általában nem feltétlenül pozitív szerepekben láthattuk, itt most ő a sorozat lelke, akinek nemcsak el kell kapnia az elnök gyilkosát, de arra is vigyáznia kell, nehogy újra fellobbanjon a polgárháború szikrája.

Széfként használta Lincoln a cilinderét

Abraham Lincolnt igen éles elmével áldotta meg a sors – de az irodája mindig kaotikus volt. A cilindere ebbe a káoszba vitt egy kis rendet, hiszen biztos helynek számított a fontos iratok, különösen azon dokumentumok számára, amelyeknek mindig kéznél kellett lenniük.

Kalapcsere esetén viszont előfordult, hogy egyes levelek napokra „eltűntek”.

A sajátos széfhez még ifjúkorában, kezdő jogászként szokott hozzá Lincoln Illinois-ban, de még később, elnöksége (1861–1865) idején is – amikor már személyi titkár segítette kezelni az ügyeit – tovább folytatta azt a gyakorlatot, hogy iratokat dug a fejfedője bélésébe.

Alkohol helyett görögdinnyelével keresztelt meg egy újszülött várost Abraham Lincoln

Százhetven évvel ezelőtt, 1853. augusztus 27-én egy apró Illinois állambeli település névadó ünnepségére gyűltek össze a környéken telket vásárló családok: az eseményen a republikánus párt egyik legfontosabb arca, az ügyvédként és kongresszusi képviselőként egyaránt aktív későbbi elnök, Abraham Lincoln is feltűnt, hiszen a várostervezők korábban őt kérték fel a szükséges adásvételi szerződések megírásával, illetve a szükséges papírmunkák elvégzésével.

Az akkor negyvenes évei közepe felé tartó politikus nem csupán csak azért jelent meg az eseményen, hanem azért is, mert

a városkának előtte tisztelegve a Lincoln nevet akarták adni, a hagyományosan egy üveg ital széttörésével járó keresztelőt pedig épp ezért neki kellett elvégeznie.

Abraham Lincoln egy eddig ismeretlen, a polgárháború hajnalán kelt levele került elő, tízmilliókat érhet

Az 1865-ben, kora egyik legsikeresebb amerikai színésze által meggyilkolt Abraham Lincoln egy korábban nem publikált, rövid, kézírásos üzenetét találták meg Pennsylvaniában – számolt be róla szerdán a The Guardian.

A polgárháború hajnalán írt levél címzettje Charles Ellet Jr., az uniós hadsereg későbbi ezredese volt, aki az elnöktől kért tanácsot egy jól működő polgári mérnöki alakulat megszervezéséhez, ami Washington megerősítésében segíthetne a konföderációs fenyegetés miatt. Lincoln válasza rávilágít a vezető stratégiai gondolkodására a polgárháború első évében.

Az 1861. augusztus 19-én kelt levél több mint száz évig egy magángyűjteményben pihent, és onnan csupán idén került elő, hogy árverésre kerüljön, ahol