Innentől kezdve a kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókuszát Dél-Magyarországra kell helyezni, miután a keleti és a nyugati országrészek tőkevonzó és beruházásvonzó képességét nagyjából egyensúlyba hoztuk – jelentette ki tavaly novemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A politikus szerint a kormány kiemelt fókuszt helyez majd a Szeged-Pécs-Békéscsaba sávra a következő időszakban.
Szegeden 2023 végén már nyélbe is ütöttek egy megállapodást: a kínai elektromosautó-gyártó BYD gigaberuházást hajt majd végre a város körzetében. Pécsett egyelőre nem köttetett konkrét ügylet egyetlen beruházóval sem, de megtörténtek az előkészületek, és a kormányzati szándék komolynak tűnik.
A pécsi önkormányzat már egy évvel ezelőtt közgyűlési határozatot fogadott el arról, hogy nem támogatja akkumulátor-ipari beruházás létesítését a baranyai megyeszékhelyen. A beszámolók szerint a pécsi városvezetéshez csak a tavalyi év derekáig 16 megkeresés érkezett akkuipari-üzem létesítése céljából. A kormány ugyanakkor nem helyezett nyomást a városra, ám tavaly júliusban egy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelölt ki Pécs közvetlen közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén. (Összehasonlításképp: a debreceni CATL-gyár mindössze 221 hektáros területen épül.) A kormányhatározatban nem nevesítették, milyen ipari beruházást terveznek a helyszínre hozni.