Best WordPress Hosting
 

Budapestről küldhet hadüzenetet a kínai elnök a német autógyártóknak

Az AP által megszólaltatott Kína-szakértő szerint Matura Tamás szerint „a magyar kormány Kína utolsó igazi barátja az egész EU-ban” – mondta , a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki úgy véli, hogy „a kínaiak számára most nagyon fontos, hogy olyan országban telepedjenek le, amely az EU határain belül van és barátságos a kínai politikai rendszerrel” – idézi a jelentést az atv.hu.

Az EU-n belüli bázisok létesítésének egyik legnagyobb előnye Kína számára a magas vámok elkerülése. Az AP emlékeztet arra, hogy

az Európai Bizottság a kínai elektromos járművek behozatalára kivetett vámok emelését fontolgatja a jelenlegi 10 százalékról,

Még mindig nyomoznak az iváncsai akkugyári baleset ügyében

Még mindig zajlik a nyomozás annak a balesetnek az ügyében, amely tavaly történt az iváncsai akkumulátorgyárban – írja keddi cikkében a Népszava a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatására hivatkozva.

Amint arról a 24.hu beszámolt: több súlyos, sőt, halálos baleset történt dél-koreai SK On iváncsai akkumulátorgyárának építése során az elmúlt másfél évben. A Fejér Vármegyei Kormányhivatal közérdekű adatigénylésünkre tavaly adott válaszában négy balesetről számolt be, ezekből három volt halálos, a negyedikben pedig 14 ember került veszélybe. A munkavédelmi hatóság határozataiból súlyos hiányosságok körvonalazódnak.

A legutolsó baleset 2023 júniusában történt, méghozzá az E21 jelű elektródaépületben, ahol a tűzjelző telepítését végezték az alvállalkozók dolgozói. A kivitelezésért felelős SK ecoengineering Co. Ltd. alvállalkozói a Vilati Szerelő Zrt., az Electrical Power Kft., Bodenlosz György egyéni vállalkozó, a Boredo System Kft., valamint a Honeywell Kft. voltak. A munkavállalók közül 12-en rosszul lettek, feltételezhetően a nagy mennyiségű NCM-portól, ami rákkeltő anyag. Többen orvoshoz fordultak

Elképesztő összeg kerül az állami cégekhez, miközben a költségvetés összeomlik

A MÁK Közpénzügyi Portálja szerint a költségvetés terhére megítélt tíz legnagyobb támogatás kedvezményezettjéből nyolc, állami cég. A két kivétel az Építési és Közlekedési Minisztérium, amely 224,8 milliárd forintra számíthat, zömmel vasúti felújításokra, illetve Nyíregyháza önkormányzata, amely 132 milliárd forint extra pénzt kap a Nyíregyházi Ipari Park víziközmű hálózatának fejlesztésre.

Utóbbi esetben gyakorlatilag bújtatott beruházástámogatás történik, a közpénz ugyanis a szabolcsi megyeszékhelyen tervezett kínai akkumulátorgyár beruházáshoz köthető – olvasható a lapban.

Az MVM CEEnergy egyedi kormánydöntés alapján, csak idén, 348,6 milliárd forintot kapott a költségvetésből a rezsicsökkentés támogatására. Hogy ez valóban indokolt-e, kérdés, hisz 2023-ra gyakorlatilag normalizálódtak az európai energiaárak.

Jogerősen is nyolc évet kaphat a dél-koreai főnök, aki targoncával akart agyonnyomatni egy munkást a komáromi akkugyár építésén

Jogerősen is súlyos büntetésre számíthat az a dél-koreai férfi, aki zsákba kényszerített, majd targoncával akart agyonnyomatni egy munkást egy komáromi akkugyár építésén négy évvel ezelőtt. A takarító csak azért nem halt meg mert a targoncás meghallotta, hogy fájdalmában üvölt a zsákban. A megsérült munkás lebénult deréktól lefelé.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség most arra tett indítványt, hogy a bíróság hagyja helyben a kihallgatása után Dél-Koreába szökő férfi nyolc éves börtönbüntetését.

A fellebbviteli főügyészség tájékoztatása szerint a dél-koreai férfi csoportvezetőként, a mongol férfi takarítóként dolgozott a komáromi telephelyen.Az ominózus napon a főnöke arra utasította a takarítót, hogy másszon bele egy a szemét gyűjtésére szolgáló takarófóliába. A dolgozó nem akart a zsákba lépni, de a főnöke betolta őt, majd intett a csarnokban munkát végző targoncásnak, hogy  menjen oda a targoncával, és nyomja össze a körülbelül másfél méter magas fóliazsákot.

Menczer Tamás összefüggést talált a gödi akkugyár és a 13. havi nyugdíj között

Az LMP társelnöke Szijjártó Péter miniszterhez intézett kérdésében emlékeztetett rá, hogy tavaly december 14-én írták alá a szerződést, amely szerint a Samsung SDI Magyarország Zrt. 67,810 milliárd forintos beruházásához 13,867 milliárd forintos támogatást kap a kormánytól. Ungár Péter szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2023-as listája alapján a támogatást új gyártósorra nyújtja az állam, ezzel mintegy 25%-át megfinanszírozza a Samsung tervezett újabb beruházásának.

Az LMP politikusa szerint a Samsung SDI a támogatásért többletlétszám-vállalást sem tett, ami több kérdést is felvet.

Igazak azok a dél-koreai lapokban megjelent információk, hogy egy harmadik akkumulátorgyárat is építene a Samsung Gödön, az állami forrás a gödi gyár további kapacitásbővítését támogatja?

Szúrós szag terjengett, kiterelték a dolgozókat a komáromi akkumulátorgyárból

Szúrós szag terjedt és több dolgozó fejfájásra panaszkodott vasárnap este az SK komáromi akkumulátorgyárában, értesült a Telex. Úgy tudják, a dolgozókat, vagy legalábbis egy részüket kiterelték a gyárból. A Kiálltunk Ácsért civil szervezet a Telexnek azt írta, a gyárból „mentők viszik el az embereket sziréna nélkül, kivonult a rendőrség és a katasztrófavédelem, a dolgozókat kiterelték a gyár előtti parkolóba. A gyár körül szúrós szagú a levegő, irritálja a szemet és a torkot”.

A portál megkereste a dél-koreai SK-t és a Komárom-Esztergom vármegyei rendőrséget is, de cikkük megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Válaszolt viszont a megyei katasztrófavédelem.

2024. március 31-én érkezett bejelentés szerint egy komáromi üzemben szúrós szag érezhető, több dolgozó fejfájásra panaszkodott. A katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett az üzem területén, határérték feletti veszélyes anyag nem volt kimutatható. Tűzoltói beavatkozásra és lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség

Óriási kormánytámogatást kapott a gödi Samsung egy „titokzatos” fejlesztésre

Tavaly december 14-én a Samsung SDI Magyarország Zrt. egy 67,810 milliárd forintos volumenű beruházása kapcsán összesen 13,867 milliárd forintnyi kormánytámogatásról írt alá szerződést – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) frissített 2023-as listájából, amely az egyedi kormánydöntéssel (EKD) adott támogatásokat összegzi.

Az akkumulátoripari vállalat beruházásának tevékenységi köre a következő: „új gyártósor létrehozása, stack technológiával”, míg a beruházás pontos helyszíne nem derül ki a dokumentumból. A Samsung SDI többletlétszám-vállalást nem tett a támogatás fejében.

Ezzel az összeggel a dél-koreai multicég kapta tavaly a legmagasabb összegű EKD-támogatást, fej-fej mellett a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel, amely pontosan ugyanekkora mértékű állami hozzájárulást kapott „meglévő gyártó létesítmények további egységgel történő bővítése” jogcímen. A különbség annyi, hogy a Mercedes esetében jóval nagyobb, 92,450 milliárd forintos fejlesztésről van szó, s ennek kevesebb mint egyhetedét állta a kormányzat. Eközben a Samsung SDI esetében

A Samsung egy harmadik akkugyárat is épít Gödön

A Samsung SDI megerősítette, hogy döntés született a harmadik gödi gyár megépítéséről. A február 27-i bejelentés értelmében a cég a Hyundai-jal működik majd együtt a beruházás során, 2026 és 2032 között 500 ezer elektromos jármű akkumulátorát gyártanák le – számolt be a hírről egy koreai portál, amit az Átlátszó vett észre.  

Mint írják, a multicég gyárai közül Magyarországon zajlik leggyorsabban a beruházások kivitelezése. A koreai lap értesülései szerint a harmadik üzembe már a munkaerőt is toborozzák, várhatóan a Fülöp-szigetekről érkeznek majd vendégmunkások. Felhívják a figyelmet arra is, a Samsung egy másik autógyártóval is partnerségre léphet az üzletben, korábbi értesülések szerint ugyanis a BMW új, debreceni akkumulátor-összeszerelő üzeme számára gyártottak volna hengeres akkumulátorcellákat.

A harmadik blokk 2026-ban kezdheti meg működését. A második üzem építése már folyamatban van, várhatóan idén szeptemberre készül el.

Saját kézbe vehetik a kínaiak azt, amit az Orbán-kormány képtelen megoldani

Az értesülésre jól rímelt Orbán Viktor kormányfő minapi érvértékelőjének néhány mondata is. A forrás úgy tudja, hogy a kínai naperőművi beruházások mérete legalább 2,5 milliárd dollár, azaz

mostani árfolyamon legalább 900 milliárd forint lesz.

– olvasható a Portfolio.hu-n.

Szeged után Pécs környékére hozhatnak óriásberuházást Szijjártóék, ám a terv még titokzatos

Innentől kezdve a kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókuszát Dél-Magyarországra kell helyezni, miután a keleti és a nyugati országrészek tőkevonzó és beruházásvonzó képességét nagyjából egyensúlyba hoztuk – jelentette ki tavaly novemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A politikus szerint a kormány kiemelt fókuszt helyez majd a Szeged-Pécs-Békéscsaba sávra a következő időszakban.

Szegeden 2023 végén már nyélbe is ütöttek egy megállapodást: a kínai elektromosautó-gyártó BYD gigaberuházást hajt majd végre a város körzetében. Pécsett egyelőre nem köttetett konkrét ügylet egyetlen beruházóval sem, de megtörténtek az előkészületek, és a kormányzati szándék komolynak tűnik.

A pécsi önkormányzat már egy évvel ezelőtt közgyűlési határozatot fogadott el arról, hogy nem támogatja akkumulátor-ipari beruházás létesítését a baranyai megyeszékhelyen. A beszámolók szerint a pécsi városvezetéshez csak a tavalyi év derekáig 16 megkeresés érkezett akkuipari-üzem létesítése céljából. A kormány ugyanakkor nem helyezett nyomást a városra, ám tavaly júliusban egy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelölt ki Pécs közvetlen közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén. (Összehasonlításképp: a debreceni CATL-gyár mindössze 221 hektáros területen épül.) A kormányhatározatban nem nevesítették, milyen ipari beruházást terveznek a helyszínre hozni.

Előbb-utóbb hozzá kell nyúlni a lakossági vízdíjakhoz

Tavaly mintegy 150 milliárd forintnyi állami támogatásra volt szükségük a magyarországi víziközműcégeknek ahhoz, hogy működőképességüket fent tudják tartani. Mivel a rezsicsökkentés miatt befagyasztották a víz- és a csatornadíjakat, a szolgáltatók legutóbb 2012-ben tudtak árat emelni. 2013 óta a göngyölt inflációs hatás körülbelül 70 százalékos lehetett, miközben a cégek kénytelenek voltak változatlan, rögzített áron adni a vizet a lakosságnak és az intézményi szereplőknek. Ez a bevételi szerkezet kivéreztette a szolgáltatókat, többségük csődközeli helyzetbe került, jellemzően saját tőkéjét is elveszítette, továbbá minden tartalékát felélte az elmúlt évtizedben.

A magyarországi víziközmű-hálózat kimutathatóan óriási mértékben leromlott amiatt, hogy egyetlen szolgáltató sem tudta kitermelni a hálózati karbantartás költségeit – csak a legszükségesebb javításokra jutott forrás.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss adatai szerint a 95 ezer kilométernyi  ivóvízhálózat hálózati vesztesége átlagosan 25 százalékos, az ország bizonyos pontjain pedig 40–50 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a betáplált víz ekkora hányada elszivárog a talajba a vezetékrendszer pocsék minősége miatt.

Nem terveznek vendégmunkásokat alkalmazni a sóskúti akkugyárban, ami februárban még nem lesz üzemképes

Sajtótájékoztatót tartott a szlovén Andrada befektetési csoport sóskúti akkufeldolgozójának üzemvezetője, Szakács Géza, valamint Peter Tibaut, és részletesen beszéltek a tervezett sóskúti akkufeldolgozó üzemről.

A hvg.hu tudósítása szerint Szakács Géza a sajtótájékoztatón azt mondta, kizárólag a hatósági engedélyeik megszerzése után fog elindulni az akkufeldolgozó, amely így nem valószínű, hogy februárban megkezdi a működést, konkrét indulási dátumot azonban nem tudott mondani.  Egyelőre a hatósági engedélyek megszerzésének folyamatába vágtak bele.

Kiderült, hogy az üzemben nagyjából 160 ember fog majd dolgozni. Szakács Géza azt mondta, nem terveznek vendégmunkásokat alkalmazni, hanem „képzett, magyar munkaerőre” építenének.

Nem épül akkugyár Dél-Magyarországon a BYD szegedi autógyára miatt

Mégsem Magyarországon gyártják, hanem Kínából hozzák a BYD hamarosan épülő szegedi üzemébe az akkumulátorokat – ezt nevük elhallgatását kérő iparági források közölték a Népszavával.

A lap szerint egyikük úgy fogalmazott: a magas szállítási költségek ellenére „lefóliázott állapotban, rész­egy­ségen­ként” érkeznek majd az erőforrások. Az akkurészegységeket Szegeden illesztik össze, és rakják be az autókba. Ami a lényeg, s amitől mindenki fél: vegyipari tevékenység ott már nem történik.

Hogy a világ vezető elektro­mos­autó-­gyár­tója miért nem egy Szegedhez közeli városban gyártja az akkukat is, a válasz elég egyszerű: a felhasznált grafitot nagy tömegben mindenképpen ide kellene hozni Kínából, és alig van költségkülönbség aközött, hogy az alapanyagot vagy a részegységeket szállítják oda – jegyezte meg a cikk. Hozzátéve, hogy az sem elhanyagolható, hogy így nem kell felépíteni több száz millió euróból egy új gyárat.

Deréktól lefelé lebénult a takarító, akit targoncával akart agyonnyomatni a főnöke a komáromi akkugyár építésén

Nyolc év börtönre és 10 év Magyarország területéről való kutasításra ítélte a Tatabányai Törvényszék azt a dél-koreai férfit, aki targoncával akarta agyonnyomatni egy zsákba tuszkolt munkást egy komáromi akkugyár építésén 2020-ban. A takarító csak azért nem halt meg mert a targoncás meghallotta, hogy fájdalmában üvölt a zsákban. A megsérült munkás lebénult deréktól lefelé.

Stoller Katalin, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője lapunknak küldött közleményében azt írta, hogy a dél-koreai férfi és az áldozata 2020-ban együtt dolgoztak egy komáromi csarnok építési területén.

ugyeszseg.hu

„Lerabolnák a vízkészletet” – közmeghallgatás lesz az akkugyárak miatt Tatabányán

Egyre hangosabban fogalmazódnak meg a városban a karsztvíz-készlet lerablása miatti aggodalmak, de eddig hiába próbálta meg bárki felderíteni a helyzetet, nem lehetett tiszta információkhoz jutni – olvasható tatabányai polgármesteri hivatal közleményében. A közgyűlés fideszes és ellenzéki tagjai ezért, nagy többséggel, megszavazták, hogy legyen rendkívüli közgyűlés, mert az információ-hiány helyére könnyen betörhetnek a rémhírek, ami senkinek sem áll az érdekében. Márpedig, amit eddig tudni lehet, az könnyen okozhat súlyos zavarokat a fejekben.

A szakemberek arról nyilatkoznak, hogy a vízkiemelő aknák termelését a mostani, napi 28 ezer köbméteres szintről csaknem a triplájára, naponta csaknem 75 ezer köbméteres szintre kívánják emelni, de a távlati tervekben lehetőség lenne 105.000 m3/napos víztermelésre. Ennek a megemelt vízmennyiségnek a jelentős részét a frissen lerakott lefektetett csöveken vezetik például Komáromba, ahol a folyamatosan bővülő akkumulátorgyárak vízigényét a helyi, amúgy szintén jelentősen bővített úgynevezett parti szűrésű kutak, vízművek sem képesek ezek szerint kielégíteni. A környezetvédők azonban a globális felmelegedés hatásaival is számolnak Tata és Tatabánya környékén az elmúlt időszakban, egyrészt érzékelhetően csökkent a csapadék, másrészt, ha van is eső, akkor a többnyire hirtelen lezúduló nagy víztömegeknek a döntő része a felszínen elfolyik és nincs is ideje leszivárogni a nagy vízkészletek pótlására.

Vagyis, ha senki nem növelné a kitermelést, akkor is lenne miért aggódni

Megindokolta a salgótarjáni akkugyár, miért rúgták ki a dolgozókat

Szerda este közleményben reagált a dél-koreai tulajdonú Bumchun Precision Hungary ügyvezető igazgatója Kim Ho Youn, a 24.hu cikkére, melyben megírtuk: kirúgják a vendégmunkásokat betanító magyarokat a dél-koreai tulajdonú salgótarjáni üzemből, amely milliárdokat kapott munkahelyteremtésre.

A kiléptetett bérelt dolgozók között magyar, vietnámi, kirgiz, ukrán munkatárs egyaránt szerepel

– írta a cég a Facebook oldalán megjelent közleményében, melyet a 444 vett észre. Azt is hozzáteszik, hogy az év végén plusz létszámra volt szükségük, amit munkaerő-kölcsönző cégek munkatársainak bevonásával kezeltek a szükséges termelési volumen fenntartása érdekében, ez év elején azonban „az autóiparban tapasztalható megtorpanás” miatt „átmenetileg a decemberben bevont létszám csökkentésére” kényszerültek.

Vizsgálja a Salgótarjánban kirúgott magyar munkások ügyét a Nemzetgazdasági Minisztérium

Vizsgálatot ígért szerda délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), miután a 24.hu megírta, hogy kirúgják a vendégmunkásokat betanító magyarokat a dél-koreai tulajdonú Bumchun Precision Hungary salgótarjáni üzeméből, amely milliárdokat kapott munkahelyteremtésre.

A megjelent hírekkel kapcsolatosan a Nemzetgazdasági Minisztérium azonnal megkezdte az ügy kivizsgálását

– olvasható a tárca közleményében.

Kirúgják a vendégmunkásokat betanító magyarokat az akkuipari gyártótól, amely milliárdokat kapott munkahelyteremtésre

December óta mintegy 60, magyarországi illetőségű dolgozót bocsátottak el a dél-koreai tulajdonú Bumchun Precision Hungary Kft. salgótarjáni üzeméből. A társaság elektromos autók akkumulátoraihoz gyárt alkatrészeket, tényleges tevékenységet 2020 óta folytat Magyarországon. Az elküldött dolgozók gyártósor melletti, betanított jellegű munkát végeztek, és jellemzően nem a vállalat saját alkalmazottai voltak, hanem munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatták őket. A létszámleépítésre azután került sor, hogy a Bumchunhoz a múlt év végén jelentős számú vietnámi vendégmunkás érkezett, akiket a belépésük előtt az elbocsátott magyar dolgozók tanították be például a gépkezelői és a gépfeltöltői munkára. Jelenleg már az ázsiai munkások dolgoznak az állásukat veszített hazaiak helyén – értesült a 24.hu több forrásból.

Az ügyben vizsgálódni kezdett Berki Sándor, a Párbeszéd–Zöldek országgyűlési képviselője, aki felkereste a cég telephelyét, hogy a menedzsmenthez kérdéseket intézzen, de hosszabb várakoztatás után sem fogadták, csak egy e-mail címet kapott, ahol érdeklődhet. Így hivatalos megerősítést még egyetlen kérdésére sem kapott a cégtől sem az érkező vietnámiak, sem az elbocsátott magyarok számáról, mondta el lapunknak. Dolgozói beszámolók szerint a leépítésekben kisebb számban a cég saját alkalmazottai is érintettek voltak, azonban ezt az információt sem sikerült a képviselőnek megerősíttetnie. Hozzátette, az üzem egykori és jelenlegi dolgozói közül sokan megkeresték, és a hírek alapján január elején megint érkezett 30 vietnámi vendégmunkás, miközben az üzemben újabb, nagyjából ötvenfős létszámleépítést lengettek be.

A dél-koreai cég hivatalosan egy olyan értesítési címet adott meg, amely egy magánember lakásának a címe, és a hozzá tartozó telefonszám is itt csörög ki. Berki beszámolója szerint a lakás tulajdonosát sokan hívják, ám ő nem győzi hangsúlyozni, hogy a hívás téves, és neki nincs köze a Bumchunhoz. A telefonszámot a 24.hu is felhívta, de a fogadó fél rövid időn belül lecsapta a készüléket. A cég által megadott e-mail címre ugyanakkor elküldtük a kérdéseinket, amint válaszolnak, közöljük.

A nap legfontosabb hírei – 2023.12.12.

Megszavazta a Fidesz-KDNP: listás választás jön Budapesten újra

Elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, lényegében bárkit vizsgálhatnak a jövőben

Parlamenti szavazás: úgy módosították az Alaptörvényt, hogy betiltották a honvédelmi szakszervezetet

Kínos lett a Fidesznek az új akkugyár: leszavazták a beruházást Tatabányán

Október elején a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy rendkívül udvarias hangvételű levélben fordult Szücsné Posztovics Ilonához, Tatabánya független polgármesteréhez, hírt adva egy befektetői megkeresésről. A hivatal szerint a megkeresés egy (meg nem nevezett) akkumulátoripari vállalattól érkezett, amelynél lehetséges beruházási helyszínként egy Tatabánya közigazgatási területén elhelyezkedő csarnoképület fejlesztése is felvetődött. Megjegyezték, hogy a beruházás egyelőre még nem eldöntött, a projekt jelenleg csak a helyszínkiválasztás korai szakaszában jár.

A tájékoztatás szerint a beruházás elindításához minimum egy 35 ezer négyzetméter nagyságú csarnok szükséges, melyet később a

lehetőségekhez mérten bővíteni kívánnak. A vállalat