Szijjártó Péter a közmédiához tartozó MTI-n keresztül buktatta le a hirado.hu-t, hogy az fake newst terjesztett. A szokatlan eset érdekessége, hogy az MTI és a hirado.hu erős fideszes befolyásolás alatt áll.
Archívum címkék: Szijjártó Péter
Szijjártó Péter eligazítást tartott a Megafon „harcosainak”
A magyar külügyminiszter szerint a háborús pszichózist kizárólag internetes harcosokkal lehet legyőzni.
Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon
Még tavaly merült fel kormányzati körökben, hogy a franciákkal kezdjenek építeni egy harmadik erőművet, ami az oroszok által épített Paks II. elsorvadását is eredményezhette volna. A Direkt36 új részleteket tudott meg az Orbán-kormány nukleáris ügyekben folytatott nagyhatalmi játszmáiról.
The post Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon first appeared on Direkt36.
Balog Zoltán nagykövetsége külügyi tabunak tűnik
„A rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozása, illetve visszavonása a köztársasági elnök jogköre”. Ezt válaszolta először Magyar Levente államtitkár, amikor Csárdi Antal (LMP) arról kérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, elfogadhatónak tartja-e, hogy Balog Zoltán püspök továbbra is rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként képviselheti Magyarországot.
Ezt követően írtuk meg, hogy egy nagyköveti rang adományozása, visszavonása valóban Sulyok Tamás államfő jogköre, az államtitkár válaszában arra mégsem tért ki, hogy előterjesztéshez és ellenjegyzéshez kötött. A köztársasági elnök ugyanis csak így ment fel nagykövetetet, aminek oka, hogy a hasonló személyi döntésekért (kinevezés, kitüntetés, kegyelmezés, állampolgárság) nem ő viseli a politikai felelősséget.
A köztársasági elnök jogállását, feladat- és hatásköreit az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése határozza meg. Az egyértelműen elkülöníti az államfő ellenjegyzést nem igénylő döntéseit. A Sándor-palota honlapján is olvasható.
Harmincmilliárdért vett a kormány külföldön ingatlanokat
Az elmúlt években közel két tucat külföldi ingatlanért 30 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány – írja keddi cikkében az rtl.hu.
A portál csak azokat a vagyonelemeket vette számításba, amelyekben valamilyen hivatalos – jellemzően külképviseleti vagy kulturális – tevékenység zajlik, a diplomaták elszállásolására szolgáló ingatlanlista ugyanis titkos.
A rtl.hu listáján szereplő több mint 80 millió eurónyi összeget 23 épületre költötték. Közülük 19 darab 2017 után került az állam tulajdonába, ezek jó része a kelet-közép-európai régióban található.
„Oroszország a vihar, Kína a klímaváltozás” – Peking az EU-ra is alkalmazná a magyar modellt
Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdán Magyarországra látogat. Párizsi tárgyalásai jól mutatják az európai dilemmát: miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból: Hszi budapesti vizitje még egyértelműbbé teszi az iparban, államháztartás finanszírozásában, közlekedésben fokozódó kínai befolyást.
Szijjártó: A magyar elnökség legfontosabb célja a bővítés felgyorsítása lesz
Az Európai Unió (EU) bővítésének felgyorsítását nevezte a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb céljának a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán hétfő este.
Szijjártó Péter azt írta, úgy látják, hogy Moldova felkészülése kifejezetten jól halad, „ehhez mi is hozzájárulunk azzal, hogy 50 leendő moldovai EU-s szakértőt képzünk ki az elkövetkezendő hónapokban”.
A tárcavezető úgy fogalmazott, álláspontjuk egyértelmű, a csatlakozni kívánó országok teljesítményét egyenként és egyesével kell bírálni, így Moldova teljesítménye sem köthető össze más jelöltországéval.
Szijjártó szerint történelmi jelentőségű a kínai elnök látogatása
Történelmi jelentőségű a kínai elnök e heti magyarországi látogatása, amely nagyban hozzájárul hazánk megerősödéséhez, a gazdasági-kereskedelmi viszony fejlesztéséhez és remélhetőleg a béketörekvések sikeréhez is, közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az örmény kollégájával közös sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva „történelmi jelentőségűnek” nevezte a kínai elnök e heti magyarországi látogatását, és kiemelte, hogy Hszi Csin-ping delegációja élén mindössze két európai uniós tagállamot keres fel: hazánkat és Franciaországot.
Kiemelte, hogy a tárgyalások egyik legfőbb témája a gazdasági együttműködés további fejlesztése lesz, miután 2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Tudatta, hogy jelenleg is egyeztetések zajlanak nagy kínai vállalatokkal további beruházásokról, viszont álhírnek minősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kínai államfő magyarországi vizitje során Pécsre látogatna.
Paksi napló 2024 árcius
Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba. Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelését is elveszítheti.
Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”.
A paksi atomerőmű-építési beruházásért a kormányzati oldalról felelős tárcavezető – a minisztériuma közleménye szerint – mindezt az ismét Budapestre érkező Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtóértekezletén közölte ugyan, ám így is érdemes a történteken elgondolkodni. Azon, hogy a lap szerzője – akinek korábban az a bravúr is sikerült a magyar sajtóban, hogy egyszerre két újságba is exkluzív interjút készített a Roszatom vezetőjével – vajon honnan vette az értesüléseit? De az is hasonlóan “érdekes”, hogy a kormányközeli lapban egy ilyen szenzitív információ vajon hogyan kerülhetett publikálásra? Mert az újságíró részéről az például logikailag hibátlan érvelés, hogy mivel az OAH az utóbbi időben több olyan határozatot is kiadott a beruházó (Paks II. Zrt.) kérésére, melyben több projektelemre vonatkozóan is három évvel meghosszabbította a engedély hatályát, ez az adott munkaszakaszok további csúszását valószínűsíti – ami pedig végeredményben a beruházási céldátumokat írhatja felül.
„Két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány”
Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára
– nyilatkozta április 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Brüsszelben. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkári posztjára ugyanis pályázik Klaus Iohannis, Románia 2014 óta hivatalban lévő köztársasági elnöke is.
A dolog szépséghibája, hogy Iohannis meglepetésszerű bejelentkezése a NATO vezetői tisztségére, majd a magyar és a román kormány támogatásáról való biztosítása azután érkezett, hogy az USA, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetésével több mint 20 ország már Mark Rutte jelenlegi holland ügyvezető kormányfő mellett tette le a voksát.
Ők voltak a legnépszerűbb személyek 2023-ban a magyar interneten
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 hazai médiafelületet elemezve megvizsgálta, hogy a tavalyi évben kiket emlegettek legtöbbször a magyar nyelvű internetes médiában. A földrajzi nevek 2023-as népszerűségi listája is elkészült.
Ledobta az atomot a TV2, újraindul a Győzike a show
Miután Gáspár Győző 2022-ben hűségesküt tett a Fidesznek, 14 év idén ősztől, kihagyás után megint lesz Győzike show, csak most a kormányközeli TV2-n. Gáspár Bea is visszatér.
Hivatalos: Menczer Tamás úgy ment, hogy maradt
Egy hete vált hivatalossá, hogy Menczer Tamás államtitkár megbízatása a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, lemondására tekintettel, megszűnt. Noha az akkori Magyar Közlönnyel együtt is megjelent a Hivatalos Értesítő, az csak a mostaniból derült ki, hogy Szijjártó Péter miniszter továbbra is nagyon számít a Fidesz új kommunikációs igazgatójának munkájára.
Noha Menczer Tamás az elmúlt időszakban elsősorban Magyar Péterrel foglalkozott, az elmúlt egy hétben az is feladata volt, hogy a magyar–német társadalmi kapcsolatokat fejlessze. Szijjártó Péter ugyanis lemondása másnapjától, április 13-tól miniszteri biztossá nevezte ki. A kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb két évre – szól.
Miniszteri biztosként:
Kémjátszma: Orbán Viktor folytatja a kádercserét
A kormányfő – Szijjártó Péter javaslatára – mentette fel Bunford Zsolt Jánost a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárát. Orbán Viktor ezzel egyidejűleg Balajthy Henriettát – 2024. április 22-ei hatállyal – a tárca helyettes államtitkárává nevezte ki.
Indoklás nincs, így nem tudni, kap-e más fontos megbízatást a kormánytól Bunford Zsolt, akinek a neve nem ismeretlen a közélet iránt érdeklődőknek. Eddig a biztonságpolitikáért felelt a külügyminisztériumban. 2022-ig ő volt az Információs Hivatal (IH) főigazgatója. A hírszerzésnél 2008-tól dolgozott különböző vezetői beosztásokban.
A HVG szerint főigazgatói felmentésében szerepet játszott, hogy a hivatal átkerült Rogán Antal irányítása elá, illetve az is, hogy egy nappal a kitörése előtt is arról tájékoztatták Orbán Viktort, nem lesz orosz-ukrán háború. Bunford Zsolt másfél éve Szijjártó Péter javaslatára rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott Novák Katalin köztársasági elnöktől.
Szijjártó Péter: Ha az emberek többsége nem lenne elégedett, akkor leváltanák a kormányt
Büszkeségének adott hangot a demokrácia hazai helyzetével kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Koppenhágában, mondván, hogy amennyiben a magyar lakosság nem lenne elégedett a kormánnyal, akkor nem nyerték volna kétharmados többséggel az utóbbi négy választást.
A minisztérium közkése szerint a tárcavezető a dán kollégájával közösen tartott sajtóértekezletén újságírói kérdésekre válaszolva arról tájékoztatott először is a demokrácia magyarországi helyzetével kapcsolatos bírálatokra vonatkozóan, hogy a téma valóban felmerült a találkozón, de igen fontos, hogy Lars Lokke Rasmussen tiszteletteljes olyankor is, amikor különbözik a felek álláspontja bizonyos kérdésekben.
És ha megvan ez a tisztelet, akkor pedig a legnehezebb kérdéseket is meg lehet vitatni
Szijjártó Péter mégis nagyon kellene Balog Zoltán nagyköveti felmentéséhez
A 444.hu cikke szerint pénteken Magyar Levente külügyi államtitkár azt válaszolta Csárdi Antal (LMP) kérdésére, hogy Balog Zoltán nagyköveti kinevezését csak Sulyok Tamás államfő szüntetheti meg, Szijjártó Péter nem.
A rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozása, illetve visszavonása a köztársasági elnök jogköre.
Az államtitkár válaszában arra ugyanakkor nem tért ki, hogy a köztársasági elnök csak miniszteri előterjesztésre és ellenjegyzéssel nevez ki, ment fel nagykövetetet. Ennek oka, hogy a hasonló személyi döntésekért (kinevezés, kitüntetés, kegyelmezés, állampolgárság) nem ő viseli a politikai felelősséget.
Szijjártó Péter pártját fogta az orosz sportolóknak
Ki kell állni amellett, hogy a geopolitikának nem lehet köze a sporthoz, a versenyzők megbüntetése efféle okok miatt elfogadhatatlan, ahogy a felvetés is, hogy egy nemzet sportolóit ne engedjenek részt venni az olimpián
– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Sporttudomány és Innováció című szakmai konferencián először is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrajnai háború szele, a háborús pszichózis mára betört az élet azon területeire, ahova nem lenne szabad, a helyzet így még reménytelenebb.
A kormány stratégiai partnere lesz a kínai CATL magyar leányvállala
Szijjártó Péternek nem kell repülnie, a kormány a Debrecenben akkumulátorgyárat építő kínai cég magyarországi leányvállalatával köt megállapodást. A kormány döntése alapján a külgazdasági és külügyminiszternek, illetve az általa kijelölt személynek kell tető alá hoznia az Orbán-kormány és a Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. között megkötendő stratégiai együttműködési megállapodást.
A kínai CATL debreceni Déli Gazdasági Övezetben épülő akkumulátorüzemét már jóval korábban nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítették. Csaknem egy éve pedig az Orbán-kormány azt is lehetővé tette, hogy ne legyen többé botrányos közmeghallgatás. Idén a a debreceni önkormányzat már köz nélküli közmeghallgatást írt ki a CATL ügyében.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozat a megállapodás részleteit ezúttal sem ismerteti. A kormány egyébként az elmúlt években csaknem száz stratégiai partnerségi megállapodást kötött.
Magyar Péter átlépte a negyedmillió követőt – egyes mutatókban máris leveri Orbánt és a Megafon tagjait
Bár Magyar Péter csupán február második hetében lépett a nyilvánosság porondjára, máris 250 ezer követőt gyűjtött a Facebookon, többszörösen megelőzve ezzel minden jelentősebb jobboldali influenszert, akik ráadásul százmilliós nagyságrendű hirdetési pénzekkel támogatták meg az online jelenlétüket ugyanezen időszakban. Magyar Péter márciusban már több mint kétszer annyi interakciót tudhatott magáénak a Facebookon (körülbelül harmadannyi poszttal), mint Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külügyminiszter együttesen. A Megafonban pedig a hatalmas költések ellenére sem akad senki, akinek a követőszáma akár csak megközelítené Magyarét. Ha ez a trend folytatódik, hatalmas átrendeződésnek lehetünk szemtanúi a közösségi médiában.
Nagy fordulat a sikerágazatban, elkerülik Magyarországot az új befektetők
Az üzleti szolgáltató központok (SSC) szektorában 2021 és 2023 között a foglalkoztatotti létszám 43 százalékkal, 70 ezerről 101 ezerre nőtt, míg a hazánkban jelen lévő központok száma 156-ról 201-re bővült. Két év alatt a Magyarországon már letelepedett szolgáltatók 71 százaléka döntött úgy, hogy bővíti a tevékenységét, és a centerek átlagos munkavállalói létszáma 450-ről 509-re nőtt – derül ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség tanulmányából, amely a szektort összefogó szakmai szervezet, az ABSL Hungary és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) támogatásával készült.
A szolgáltatóközpontok szerepe a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős, az általuk előállított hozzáadott érték megközelítette a 6 százalékot a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva. A növekedés motorja elsősorban az volt, hogy az itt lévő központok növelték hatékonyságukat és átalakították meglévő operációjukat. Az ágazat egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozdul el. Magyarország még inkább képes nagyobb szaktudást igénylő tevékenységeket bevonzani, lecserélve a kisebb hozzáadott értékű munkafolyamatokat, amelyeket a vállalatok jellemzően alacsonyabb munkaerőköltségű országokba telepítenek át – részletezte lapunknak Lenk István, az ABSL Hungary elnöke.
Ez a gyakorlatban a következőképp történhet: a magyarországi központokban egyebek mellett a pénzügyi, számviteli és kontrolling tevékenység a legjelentősebb. Ezen a körön belül a vevői kintlévőségkezeléssel kapcsolatos területeket vagy kiszervezik, vagy az adott cég egy másik, például Indiában lévő centerébe viszik át. A korábbi helyett viszont „értékadó” tevékenységeknek nyitnak utat, így a nemzetközi adózás, a treasury, és a transzferárazás területén hoznak létre új munkahelyeket.