Best WordPress Hosting
 

Ő tárja ki a kaput a szürke hétköznapokból a varázslatos Szellemországokba

Mijazaki Hajaó legújabb filmje, A fiú és a szürke gém spirituális élmény, ugyanakkor zsigeri tapasztalat. Káprázat és mese, mégis minden ízében valóságos. Beránt, elvarázsol, de közben dolgoztat, nyomaszt: a fantázia világa rémisztően valóságos. Mijazaki animéje minden érzékszervünkre hat: a lekváros kenyér fanyarsága, tapintható állaga, a köd illata, a pára súlya, egy szoba áporodott levegője – mindez felidézhető, mert a sajátunk, még a varázslat is evilági. Ez az ismerős mágikusság jelen van Mijazaki korábbi filmjeiben is, aki több animációs nagyjátékfilmet és kisfilmet is készített a Ghibli Stúdióval. Könnyen felismerhető, komplex képi világa és gazdag szimbólumrendszere mindig tud meglepetést és örömet okozni. Bár motívumai, témái a legtöbb művében ismétlődnek, mégis újra és újra képes megújulni.

Bár azt hittük, a 2013-as Szél támad lesz az utolsó filmje, úgy tűnik, a több mint nyolcvanéves Mijazakinak még akad mesélnivalója, esze ágában sincs felállni a rajzasztal mellől.

A fiú és a szürke gém készítéséről szóló dokumentumfilm (2399 days with Hayao Miyazaki) zárlatában a rendező visszatér egy korábbi projektjéhez, az 1984-es Nauszika – A szél harcosaihoz. Még nem lehet tudni, hogy valóban a Nauszika folytatása lesz-e a mester következő animációja, de a Ghibli vezérigazgatója megerősítette: Mijazaki már egy új filmen dolgozik, mi pedig reménykedhetünk, hogy el is készül vele.

Még egyszer, utoljára meggyógyítaná a világot a legbölcsebb rajzfilmes

Hová tűntek a bölcs öregek? Mintha a világ egyre kevésbé számíthatna az idősek tudására, vagy egyre kevésbé hallanánk meg a tanításukat. Igaz, a vezető szuperhatalom elnöki tisztéért idén is két, nyolcvanon túli, illetve ahhoz közeledő úr vetélkedik egymással, de egyetemi szemináriumra egyikükhöz sem szívesen jelentkeznénk. Az utóbbi hónapokban talán ezért is vártuk nagy reményekkel aggastyánok mozis szuperprodukcióit: a Megfojtott virágok, a Napóleon és a Ferrari rendezői együtt 247 évesek, mégis sokan éreztük úgy, az ő filmjeik fogják majd szórakoztatni, nevelni és gyönyörködtetni a négy másodperces videókra rácsavarodott nézőket.

Ők, és még valaki: a minap nyolcvanharmadik évét betöltött Mijazaki Hajaó, a japán rajzfilm mestere, aki a nyugdíjból tért vissza, hogy szelíd javaslatot tegyen az emberi élet kitöltésének szép és méltó formáira. Mijazaki több mint tíz éve egyszer már elbúcsúzott. A Szél támad fantasztikus világok helyett a világháborús valóságba vezetett, ahol egy kötelességeivel vívódó repülőmérnöknek kellett átsegítenie halálos beteg feleségét a másvilágra. Ha a meggondolatlan szülők véletlenül kisgyerekkel ültek be a filmre, nagyon hamar ki kellett vezetniük őt a moziteremből.

A fiú és a szürke gém az anime élő klasszikusának második, vélhetően az utolsó búcsúfilmje. Ott veszi fel a fonalat, ahol az előző letette: a második világháborúban, amelynek dicstelen lezárása egyéni és közösségi szinten is rettenetes traumát, nem múló sebeket okozott a japán embereknek. Igaz, a történet elején még nem Hirosimát és Nagaszakit, hanem Tokiót bombázzák az amerikai repülők, de a főhős, a tizenkét év körüli Mahito ekkor veszíti el az édesanyját. Szörnyű veszteségét gaz árulás tetézi: egy évvel a tragédia után az apja – repülőmérnök, természetesen – vidékre viszi őt, ahol már várja őket a férfi új felesége, várandósan (mikor is fogant az a gyerek?).

Beöltözött anime- és mangakarakterek lepték el az érdi művházat

Egy kisebb csapat megirigyelte a külföldi anime összejöveteleket, így született meg 2003 nyarán a Magyar Anime Társaság a salgótarjáni Országos Sci-Fi találkozón, ahol még a három éve elhunyt David Prowse (a Csillagok háborúja eredeti trilógiájának Darth Vadere) is részt vett. Az alapítók 16 különböző településről érkezettek, így az egyesület országosnak számít, a székhelye pedig úgy került Érdre, hogy ott volt közülük nagykorú – meséli Farkas Katalin, az AnimeCon egyik főszervezője. Más hazai japán tematikájú szervezetekkel is együttműködnek, hogy népszerűsítsék az anime- és mangakultúrát.

Először a város gimnáziumában béreltek ki pár termet a találkozónak, majd az évek során úgy megnőtt az érdeklődés a szubkultúra körül, hogy nagyobb helyszínt kellett keresgélniük, így korábban a Petőfi Csarnokot is meg tudták hódítani a rajongók. A november első szombatján megrendezett soron következő AnimeCont ezúttal az érdi művelődési házban tartották. Az esemény jelmezversenyén főleg fiatal felnőttek indultak el, a karakterhű kellékeket beszerezni, megvarrni vagy akár 3D nyomtatóval kinyomtatni nem olcsó mulatság. A zsűrizést tapasztalt cosplayerekre bízták a szervezők.