Best WordPress Hosting
 

Csak egy új tetkót akart csináltatni az új barátaival Marokkóban, de most mindenki rajta röhög a TikTokon

Kisebb közröhej tárgya lett a TikTokon egy svéd tartalomgyártó, aki hátizsákos turistaként, főként hostelekben megszállva járja be a világot.

Caitlin Delphine eddig 33 különböző országban járt, de annyira megkérdőjelezhető döntést talán még soha nem hozott az utazásai során, mint amit nemrég Marokkóban tett.

A fiatal nőt természetesen nem az utazási szokásai miatt állították pellengérre, hanem azért, mert Marrákesben kicsit talán túlságosan is belelkesedett attól, hogy az egyik hostelben új barátokat szerzett magának. A fiatal nő és két új barátja 10 nap ismeretség után úgy döntöttek, egyentetoválással állítanak emléket a marokkói kalandnak.

Arabul is kiírták a Börzsönyben, vadászat miatt veszélyes az erdő

Furcsa táblákkal találkozhatnak Börzsönyben kirándulók: a puskájával lövésre készülő vadászt ábrázoló táblán magyar felirat nincs, de öt különböző nyelven jelzik, hogy a területen intenzív vadászat zajlik és az erdőben veszélyes tartózkodni, köztük arabul is. Nem tudni, hogy ki helyezte ki a táblákat, a jelenségről beszámoló Telex megkérdezte a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, de ott sem tudták ezt megmondani.

Szeptemberben arról cikkezett a magyar sajtó, hogy Börzsönyben megjelentek az embercsempészek és az illegális bevándorlók, akik a szlovák határ felé tartanak, Diósjenő polgármestere pedig egyenesen arról írt, hogy migrációs főútvonallá vált a Börzsöny. Székely József most arról számolt be a Telexnek, hogy szeptember végére szinte teljesen megszűnt az idegenek mozgása a környező erdőkben, amit sokan összefüggésbe hoznak a szlovákiai választásokkal, ahol a kampányban a későbbi győztes Robert Fico migránsokkal riogathatta a szlovák választókat.

The post Arabul is kiírták a Börzsönyben, vadászat miatt veszélyes az erdő first appeared on 24.hu.

Belső villongások áshatják alá a kurd autonómiatörekvéseket

A több ország területén élő körülbelül negyvenmilliós kurd közösség múltját az elnyomás és a kisebbségi lét határozta meg. A 20. századi nemzetállamok létrejötte óta a népcsoport legtöbb tagja Törökországban, Irakban, Iránban és Szíriában él, kiszolgáltatva a nemzeti és nemzetközi politika viszontagságainak. A gyakran létbizonytalansággal szembenéző közösség történetében ugyanakkor az elmúlt évtizedekben több kisebb-nagyobb sikeres autonómia-törekvést is láthatunk. Kurd állam ugyan a mai napig nem létezik, de

az 1990-es években először Irak északi részén sikerült egy regionális kormányzatot létrehozni, majd 2014-től északkelet-szíriai területeken is létrejöhetett kurd autonómia.

Ez utóbbit ismerhette meg a világ Rozsava néven (hivatalosan Észak- és Kelet-Szíriai Autonóm Adminisztrációnak hívják), történetét pedig széleskörű szimpátiával követi a nemzetközi (főleg európai) közvélemény. A pozitív megítélésnek több oka is van: egyrészt a szíriai polgárháború egymással rivalizáló frakciói közül sok szempontból kiemelkedik az általa hirdetett demokratikus és zöld gondolatok miatt. Másrészt, Rozsava hatékonyan építette fel a nemzetközi imázsát – hirdetett feminizmusa, kapitalizmus- és nemzetállam kritikája, és szociális ökológiai nézetei nemcsak a baloldali körökben, de a nemzetközi közvélemény fősodrában is elismerést váltott ki.

Tanzániában elűzi lakóhelyükről a maszájokat a turizmus és az arab bérvadászat

1968-ban a Beatles gúnyosan énekelt „Bungalow Billről”, az emberről, aki imádta a meditációt és az indiai tigrisvadászatot. Örökösei most az Egyesült Arab Emírségekből érkeznek, és Kelet-Afrika völgyeiben és legelőin nagyvadakra vadásznak. A helyi törzsek kárára, akiket kitelepítésre kényszerítenek a hatóságok, míg ezeket a dúsgazdag ragadozókat a tenyerükön hordozzák.

Abel és közeli ismerősei hagyományos piros shukába öltözve, kezükben pásztorbottal üdvözölnek bennünket a bomájukban, azaz egy maszáj törpefalucskában, amely kerek kunyhókból és egy karámból áll, amelyet tüskés fákkal és csalánnal kerítenek körül: így tudják megvédeni jószágaikat az oroszlánoktól. Bár manapság az oroszlánok elsősorban a szavannán élő növényevő állatokat támadják meg. A Tanzánia északi részén fekvő Loliondo maszájok manapság pedig inkább a hatóságoktól félnek, mint a ragadozóktól: „Ne fényképezzék az arcunkat” – könyörög vendéglátónk, „se semmi mást, ami felismerhetővé tenné ezt a helyet”. Abel óvatos: ő és mintegy húsz másik maszáj nemrég öt hónapot töltött az arushai börtönben. „Hetvenen voltunk összezsúfolva rabok egy huszonöt főre tervezett cellában. Tekintélyes emberek, helyi törzsfőnökök, iskolázottak vagy olyanok, akik kapcsolatban állnak valamilyen nyugati egyesülettel”, olyannal, amely az őslakos népek jogait védi, mint például a Survival International (Egyesült Királyság) vagy az Oakland Institute (USA). „Mindent megtesznek, nehogy össze tudjunk szerveződni az OBC ellen” – következteti ki.

Az OBC, azaz az Otterlo Business Corporation egy emirátusi vadászatszervező társaság. Az Arusha régió 2022. június 6-án bejelentette, hogy a Loliondo területén (a Ngorongoro Vadrezervátumtól északra és a Serengeti Vadrezervátumtól keletre) kitelepíteni tervezi a lakosságot egy 1500 négyzetkilométeres területről, amelyet ezentúl kizárólag az OBC vállalat használhat. Majd több száz rendőr pár nap alatt több mint 400 fehér jelzőtáblát állított fel a szavannán, kijelölvén így a tiltott terület határait. „Behívott minket a loliondói körzeti megbízott, és azt mondta nekünk: „Ez a kizárás elnöki rendelet, engedelmeskedni kell, a részleteket majd később megbeszéljük – mondja Abel. Természetesen tiltakoztunk. Nemcsak a „részleteket” akartuk megtudni, hanem a leendő státuszunkat is ebben az országban, hogy vajon teljes jogú állampolgárok maradunk-e még. Egyre dühösebbek lettünk, a dolgok elfajultak, és aznap este már a rendőrségen aludtunk…”. Eközben a kijelölt terület körül a maszájok mobiltelefonon tartották a kapcsolatot a bomák között, és szembeszálltak a rendőrséggel.