Csütörtökön ismét több járatot töröltek vagy átirányítottak a dubaji nemzetközi repülőtérről az újabb heves esőzések miatt. A hatóságok a helyieket felszólították, lehetőleg maradjanak otthon.
A légikikötő bejelentése szerint az éjszaka öt érkező járatot irányítottak át, kilenc másik érkező, valamint négy induló járatot pedig töröltek.
Giuseppe CACACE / AFP
Az Országgyűlés 134 igen szavazat, 43 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényt, amely általános gazdasági együttműködés mellett a vitatott Rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást tartalmazza.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat értelmében a területet a kormány értékesíteni fogja a beruházó számára, tehát a mini-Dubaj projekt végül nem állami területen valósul majd meg, az egész ingatlan magánkézbe kerül. Továbbá a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti a projektet.
„A vonatkozó magyar jogszabályok által megengedett mértékben és feltételek mellett, a projekthez kapcsolódó szerződések, programok és megállapodások egyik fél esetében sem, de különösen Magyarországon nem képezik közbeszerzési, pályázati, versenyeztetési eljárás vagy bármely más, a megállapodás ratifikációja időpontjában Magyarország vagy az Egyesült Arab Emírségek nemzeti jogszabályaiban meghatározott eljárás tárgyát” – írja a törvény.
Katonai és védelmi ipari együttműködési megállapodást írt alá Magyarország az Egyesült Arab Emírségekkel, jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A miniszter az Egyesült Arab Emírségekben Mohammad Fadhel Al Mazrouei védelmi ügyekért felelős államminiszterrel tárgyalt a lehetőségekről.
Szalay-Bobrovniczky szerint a megállapodás aláírásával hivatalosan is megkezdődhet a két ország közötti katonai együttműködés egyeztetése. A miniszter szerint fontos az országok közötti védelmi képességek megismerése, valamint a kutatás-fejlesztés és innovációs téren a közös területek azonosítása.
Az Egyesült Arab Emirátusok a világ legszárazabb országai közé tartozik: a hegyi régiók csapadékosabbak, ám az emírségek nagy részén az eső ritkaságszámba megy, területe egy igen meleg és rendkívül száraz szubtrópusi sivatag, ahol évente átlagosan csupán mintegy 140–200 milliméter hullik. Az országon belül is akadnak kiugróan száraz területek, ezek közé tartozik Dubaj, ahol az éves csapadék mennyisége a 100 millimétert sem éri el.
Időről időre ugyanakkor előfordulnak nagy, hirtelen esőzések, és éppen ez történt április közepén, amikor hatalmas vihar csapott le az Egyesült Arab Emírségekre és a szomszédos Ománra, megdöntve számos rekordot.
A Dubajtól mintegy 100 kilométerre fekvő El-Ajnban 24 óra alatt 256 milliméter csapadék esett, összességében pedig a mérések kezdete óta, 75 éve nem dokumentáltak ilyen esőzést az Emírségekben.
Kapcsolódó
Magyarország a közelgő európai uniós elnökségi féléve alatt azon is dolgozni fog, hogy a közösség még szorosabbra tudja fűzni a viszonyát az Egyesült Arab Emírségekkel – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az egyesült arab emírségekbeli kollégáját, Abdullah bin Zajed al-Nahjant üdvözölve arról számolt be, hogy hivatali partnere legutóbb nyolc éve, vagyis 2016-ban járt Magyarországon, a mostani látogatásnak pedig több szempontból is különös jelentősége van. Kiemelte, hogy a jelenlegi súlyos globális kihívások közepette nagy szükség van az olyan felelősségteljes országokra, mint az Egyesült Arab Emírségek, amelyek „stabilizáló szerepet játszanak saját térségükben”. Ennek kapcsán az ország szerepét méltatta az Ábrahám-megállapodások tető alá hozásában, reményét fejezve ki, hogy hamarosan visszatérhet a közel-keleti régió az egyezmény szelleméhez.
Szijjártó ezután elismerően szólt arról is, hogy Abu-Dzabi mostanra csatlakozott az atomenergiát használók klubjához, ami új horizontokat nyit a kétoldalú együttműködésben, egyebek mellett a képzés és a kutatás területén is, hiszen Magyarországon már több mint ötven éve üzemelnek nukleáris reaktorok. Kitért arra is, hogy Magyarország mindig is nagyra becsülte az Egyesült Arab Emírségek szerepét a terrorizmus elleni küzdelemben, ami igen fontos a térség és a világ biztonsága szempontjából egyaránt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtök este benyújtotta az Országgyűlés elé a rákosrendezői mini-Dubajról szóló törvénytervezetet – írja a Népszava. Ez a „Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről” nevet viseli. Ebben a felek többek közt kitérnek a rákosrendezői projekt részleteire.
Ennek értelmében a megvalósításhoz szükséges ingatlanokat a kormány eladja azoknak, akiket az arab állam erre a célra kijelöl. Mindezt közbeszerzés és pályáztatás nélkül, összhangban a nemzeti jogszabályokkal. Emellett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű lesz a beruházás, s a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket a kabinet biztosítja legalább 800 millió euró (304 milliárd forint) értékben.
Mindez gyalogos és közúti felüljáró létesítését, valamint a vasúti pálya befedését jelenti olyan módon, hogy ott egy park legyen kialakítható. Emellett kivezetnék idáig a kisföldalattit, s amennyiben létrejön a repülőtéri gyorsvasút, akkor közvetlen kapcsolat létesül a légikikötő és Rákosrendező közt. Kitérnek arra is, hogy az első tranzakció esetében öt százalékos áfával értékesíti a szükséges területeket.
Megállapodás született Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között a gazdasági együttműködésről, amelynek keretében ötmilliárd eurós óriásberuházással új városrész épülhet a Rákosrendező vasútállomás környékén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterével, Táni bin Ahmed al-Zejudival közösen tartott sajtóértekezletén a két ország közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás aláírását követően mindenekelőtt üdvözölte a kétoldalú kapcsolatok folyamatos fejlődését. Rámutatott, hogy a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti kereskedelmi forgalom értéke már meghaladta az évi egymilliárd dollárt, és a hazai cégek is egyre aktívabbak a közel-keleti országban az élelmiszeripar, az informatika és a digitális iparágak területén.
Lényeges alapnak nevezte, hogy a két ország a gazdaság kérdéseit nem ideológiai irányból közelíti meg, ugyanis erre építve adható új lendület az együttműködésnek a most aláírt megállapodással.
Az Egyesült Arab Emirátusok sosem szerepelt a bakancslistámon, mégis, amikor megtudtam, hogy február végén részt vettek egy helyi sajtóúton, elfogott az izgatottság. Dubaj vagy Abu-Dzabi nyüzsgő, beépített környezete kevéssé vonz, ám az úti cél a kevesebb ismert, néhol egészen vadregényes Rász el-Haima. A beszámolók szerint ebben az emírátusban még tetten érhető az évszázadokkal ezelőtti kultúra emlékei, az eredeti táj maradványai, ez pedig máris érdekesebbé tette a helyszínt.
1960-ban az Egyesült Arab Emírségek mai területén még kevesebb mint 140 ezer ember élt. 1990-re a népességszám 2, 2020-ra pedig 9,3 millióra duzzadt, leginkább a bevándorlás révén. Az idegen munkavállalókat az olaj miatt hirtelen fellendülő gazdaság, a gazdagság miatt kinyíló lehetőségeket csábították az országba.
Mintegy két emberöltő leforgása alatt a jórészt törzsi alapon létező, halászatból, vadászatból és mezőgazdaságból élő szegény régió a világ egyik legsokszínűbb, leggazdagabb és legbefolyásosabb államává vált.
Az Orbán-kormány felhatalmazta a külgazdasági és a külügyminisztert, az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megállapodás szövegének véglegesítésével – derült ki a keddi Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározatból, amit a Népszava vett észre. A „mini-Dubajként” megismert beruházásról szóló megállapodásról azt írták, hogy a kabinet kinyilvánította, hogy egyetért a a gazdasági megállapodás bemutatott szövegével és elrendeli a megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet benyújtását az Országgyűlésnek.
Ez pedig a lap szerint arról szól, az Orbán-kormány egy gyakorlatilag felmondhatatlan gazdasági együttműködési megállapodás aláírásához kér parlamenti jóváhagyást. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által korábban közzétett tervezet szerint az Egyesült Arab Emírségekkel (UAE) kötendő 15 évre szóló szerződést ugyan hat hónapos határidővel felmondhatják a felek, de a felmondás nem érinti a már megkezdett projekteket, az aláírt kötelezettségvállalásokat, megbízásokat, szerződéseket, de még a munkaterveket se az adott megállapodások lezárásáig. Kivéve persze, ha a felek erről másként döntenek. Így egy jelenlegitől eltérő összetételű kormány később hiába döntene úgy, hogy eláll a közös ingatlanfejlesztéstől, a jelen megállapodás nyomán indult beruházásokat befejezik – jegyzi meg a cikk.
Rákosrendező 130 hektáros területére álmodott „mini-Dubaj” városnegyedről szóló első megállapodás-tervezet szerint még 600 millió euró (228 milliárd forint) értékű közlekedési beruházás megvalósítását vállalta a magyar kormány. Ebben a Szegedi úti közúti és egy másik gyalogos felüljáró megépítése mellett a vasúti pálya fejlesztését, valamint az M1-es metró meghosszabbítását vállalták.
Megjelent a kormány oldalán annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezete, ami alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetők egy Dubaj-szerű negyedet építtetnének Rákosrendezőn egy 220-240 méter magas felhőkarcolóval. Magyarország kiárusítása folytatódik.
A tervezet alapján a magyar kormány közbeszerzés vagy versenyeztetés nélkül eladja a dubaji vállalkozónak a 130 hektáros területet. A beruházóval a kormány stratégiai megállapodást is köt, egyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti a projektet.
A kormány vállalja, hogy megvalósítja a projekt kivitelezéséhez szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút).
A Perzsa-öbölben 2003-ban kezdték meg a háromszáz mesterségesen létrehozott szigetből álló Világ-szigetek építését, melyek a kontinenseket hivatottak kicsiben leképezni.
A kivitelezést bonyolító Nakheel Projects a 2008-as világválság hatására leállította az építkezéseket, amikor még csak egyetlen sziget volt turisták által is látogatható – miközben már 2011-ben arról írtunk, hogy a területek 70 százalékát eladták, amik ráadásul folyamatosan süllyednek.
A fejlesztés következő fázisa a The Heart of Europe (vagyis Európa Szíve) projekt, és a Google Maps-en már jól látszik, a földdarabokat melyik európai ország után nevezték el (de Magyarországot egyelőre hiába kerestük a környéken). A szigetekre luxusszállodákat és magánvillákat építenek.
64 ország közül Magyarországot a 46. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2024), amelyet most hoztak nyilvánosságra Dubajban, az ENSZ 28. klímacsúcsán. A CCPI azt jelöli, hogy az elmúlt évben mennyi haladást értek el az egyes országok az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiák elterjesztése, az energiafogyasztás mérséklése és a hatékony éghajlatvédelmi stratégiák megalkotása terén.
A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI szerint egyetlen ország se érdemelte ki a kiváló helyezést. A legjobb három országnak Dánia, Észtország és a Fülöp-szigetek bizonyult, a legrosszabbnak pedig a COP28-at most rendező Egyesült Arab Emírségek, Irán és Szaúd-Arábia.
A CCPI szakértői szerint Magyarországon nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű csökkentése mellett, amely megfelelne az európai uniós célkitűzéseknek. Nincs érdemi program a lakóépületek energetikai korszerűsítésére. Az ezt ösztönző új jogszabályi rendelkezések elfogadását többször elhalasztották. A kormány tavaly újra kitolta a közel nulla energiaigény követelményszint kötelezővé tételét, amely jelen állás szerint csak 2024 közepétől lesz érvényes.
A csalódások elkerülése végett jobb, ha szembenézünk vele: nem túl sokat. Már a kiindulópont is vitatható. Egy pazarló gazdagságát fosszilis energiahordozókból megteremtő, a velük való üzletelést továbbra is korlátlanul folytató, szélsőséges társadalmi és emberi jogi egyenlőtlenségeket felmutató helyszín: az Egyesült Arab Emírségek.
Egy, a COP28-at gyorsan további gáz- és olajügyletek nyélbe ütésére felhasználó házigazda a csúcstalálkozó elnöke, Szultán al-Dzsáber, az Emírségek nemzeti olajvállalatának ügyvezető igazgatója személyében. És egy csomó évek óta tologatott, és máig megoldatlan ügy, a szegény országokat támogató illetve az ott elszenvedett klímakárokat kompenzáló globális alapok feltöltésétől a metánkibocsátás csökkentésén át a fosszilis támogatások leépítéséig és a megújulókra való átállás felgyorsításáig. Mindez abban az évben, amikor a való életben a globális klímarendszer végleg elhagyta a korábbi modellek szélsőértékeinek világát, és teljesen új valóságot tapasztalunk meg, akár a globális átlaghőmérsékletet (novemberben néhány napon először haladta meg a történelemben több mint 2 ֯C-kal az iparosodás előtti értékeket a Föld átlaghőmérséklete), az óceánok vízfelszíni hőmérsékletét, az Északi-sarki jég mennyiségét, az üvegházgázok légköri koncentrációját vagy szinte bármilyen más mutatót nézünk.
A körülmények sem túl kedvezőek: háború Ukrajnában és a Közel-Keleten, az európai politika jobbratolódása révén aggodalmak az EU-klímapolitikájának jövőjét illetően, vagy a Kína valamint az EU és az Egyesült Államok közötti feszültségek növekedése révén a jóhiszemű együttműködés lehetőségének csökkenése (a három szereplő együtt a globális kibocsátások közel feléért felelős), mind erősen le kell, hogy hűtsék a várakozásokat.
Külföldi partnerekkel történő üzletkötésre használná fel a klímacsúcsot a dubaji konferencia elnöke – nyilvánosságra került dokumentumok szerint.
Vádak középpontjába került az ENSZ dubaji klímacsúcsának (COP28) elnöke, a klímacsúcsnak csütörtöktől otthont adó Egyesült Arab Emírségek ipari és technológiai minisztere, Szultan Al Dzsaber, aki egyben az emírségek állami olajvállalata, az Adnoc vezérigazgatója is.
Meg nem nevezett körök azt sugallják, hogy a klímacsúcsot Al Dzsaber az olajvállalat és külföldi partnerek közötti előnyös üzletek megkötésére használná fel. Az erről kiszivárgott dokumentumok szerint Al Dzsaber legalább 27 külföldi kormánnyal készül tárgyalni a november 30-án kezdődő klímacsúcs előtt – Kínával például arról, hogy az Adnoc „hajlandó közösen értékelni a folyékony földgázra (LNG) vonatkozó nemzetközi lehetőségeket” Mozambikban, Kanadában és Ausztráliában.
Több mint kétszáz méteres felhőkarcolót és köré egy kisebb városnegyedet építene a Rákosrendező vasútállomás közelében Dubaj leghíresebb, illetve a világ legmagasabb épületének, a 828 méteres Burdzs Kalifának az építője, az Emaar Properties. Az elképzelésről már javában tárgyal a magyar kormány és az egyesült arab emírségekbeli vállalat a VSquare értesülései szerint.
Miért fontos ez? Budapest jelenlegi legmagasabb épülete a nagyjából egy éve átadott 143 méteres Mol-torony, amelynek a városképre gyakorolt hatását számos kritika övezte, sőt, a Magyarországon nem szokványos, 65 méternél magasabb épületek felhúzását öt éve még a kormány is akadályozta volna.
Mostanra már az MBH is bejelentette egy 90, egy 78 és egy 65 méter magas toronyból álló épületegyüttes építését a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán. A fővárosban hasonló magasságú régebbi épületek a SOTE 88 méteres Nagyvárad téri Elméleti Tömbje és az Árpád hídnál álló 73 méteres Nyugdíjfolyósító-székház – egyikük sem bizonyult meggyőző példának arra, hogy Budapesten helye lenne a magasházaknak.
Az Egyesült Arab Emírségekben megindul a világ egyik első átképzési programja, amelynek célja, hogy felkészítse az embereket a mesterséges intelligencia korára – írja az ArabNews.
Omar bin Szultán al-Olama, az Egyesült Arab Emírségek mesterséges intelligenciáért (MI) felelős minisztere a dubaji Global Future Councils 2023 konferencián elmondta, hogy az Egyesült Arab Emírségek munkavállalóinak át-, és továbbképzése rengeteget javíthat az ország versenyképességén, a korai nyugdíjazás támogatása pedig motiválttá teheti a dolgozókat.
A miniszter szerint amennyiben valaki munkáját kiegészíti a mesterséges intelligencia, mindenképp úgy kell továbbképezni, hogy képes legyen használni az új eszközöket. Ha viszont olyan munkakört tölt be, amelyet át tud venni az MI, egy kormányzati program keretében teljesen át lesz képezve egy időtálló munkakörre.
Az arab világban eddig sem voltak ritkák az óriásberuházások, az Egyesült Arab Emírsége viszont talán még a szaúdi terveket is túlszárnyalta: az egymástól 2000 kilométerre fekvő Dubajt és Mumbai városát egy víz alatt futó vasúti hálózattal kötnék össze – írja az Interesting Engineering.
Napjainkban, ha Dubajból Mumbaiba mennénk, közel három órát kellene repülőn tölteni. Ennek kiváltására már 2018-ban elkészítették egy víz alatt közlekedő vasút terveit, amely 1000 kilométer per órával haladna.
A vasút kereskedelmi célokat is szolgálna: Dubajból olajat vinnének Indiába, visszafelé pedig friss vizet szállítanának.
A 2020-as Ábrahám-megállapodással új fejezet kezdődött az izraeli-arab kapcsolatokban. A négy arab állammal (az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel, Marokkóval és Szudánnal) való kiegyezés új szintre emelte a zsidó állam regionális kapcsolatait, a legtöbb elemző pedig már azt találgatta, mikor kerülhet sor a Szaúd-Arábiával való normalizációra. A Rijáddal, mint a térség egyik legerősebb szereplőjével, Irán ellensúlyával, az iszlám egyik globális központjával való nyílt barátkozásnak ugyanis messze ható és stratégiai következményei lennének.
A reményteljes hangulat ellenére évekig nem sikerült előrelépni a kérdésben, jelenleg azonban ismét felröppentek olyan hírek és pletykák, amelyek szerint Rijád komolyan fontolgatja Izrael elismerését. Joe Biden amerikai elnök egyelőre ugyan óvatosan fogalmaz, de az biztosnak tűnik, hogy a kérdésről elindultak az egyeztetések Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok és Izrael között. Ha még törékeny és lassú is a folyamat, az már látszik, hogy sosem voltunk még ilyen közel egy szaúdi-izraeli kiegyezéshez, mint ma.
Amir Levy / Getty Images Joe Biden amerikai elnököt üdvözöli Yair Lapid izraeli miniszterelnök és Isaac Herzog izraeli elnök a Ben Gurion repülőtéren 2022. július 13-án az izraeli Lodban.
1968-ban a Beatles gúnyosan énekelt „Bungalow Billről”, az emberről, aki imádta a meditációt és az indiai tigrisvadászatot. Örökösei most az Egyesült Arab Emírségekből érkeznek, és Kelet-Afrika völgyeiben és legelőin nagyvadakra vadásznak. A helyi törzsek kárára, akiket kitelepítésre kényszerítenek a hatóságok, míg ezeket a dúsgazdag ragadozókat a tenyerükön hordozzák.
Abel és közeli ismerősei hagyományos piros shukába öltözve, kezükben pásztorbottal üdvözölnek bennünket a bomájukban, azaz egy maszáj törpefalucskában, amely kerek kunyhókból és egy karámból áll, amelyet tüskés fákkal és csalánnal kerítenek körül: így tudják megvédeni jószágaikat az oroszlánoktól. Bár manapság az oroszlánok elsősorban a szavannán élő növényevő állatokat támadják meg. A Tanzánia északi részén fekvő Loliondo maszájok manapság pedig inkább a hatóságoktól félnek, mint a ragadozóktól: „Ne fényképezzék az arcunkat” – könyörög vendéglátónk, „se semmi mást, ami felismerhetővé tenné ezt a helyet”. Abel óvatos: ő és mintegy húsz másik maszáj nemrég öt hónapot töltött az arushai börtönben. „Hetvenen voltunk összezsúfolva rabok egy huszonöt főre tervezett cellában. Tekintélyes emberek, helyi törzsfőnökök, iskolázottak vagy olyanok, akik kapcsolatban állnak valamilyen nyugati egyesülettel”, olyannal, amely az őslakos népek jogait védi, mint például a Survival International (Egyesült Királyság) vagy az Oakland Institute (USA). „Mindent megtesznek, nehogy össze tudjunk szerveződni az OBC ellen” – következteti ki.
Az OBC, azaz az Otterlo Business Corporation egy emirátusi vadászatszervező társaság. Az Arusha régió 2022. június 6-án bejelentette, hogy a Loliondo területén (a Ngorongoro Vadrezervátumtól északra és a Serengeti Vadrezervátumtól keletre) kitelepíteni tervezi a lakosságot egy 1500 négyzetkilométeres területről, amelyet ezentúl kizárólag az OBC vállalat használhat. Majd több száz rendőr pár nap alatt több mint 400 fehér jelzőtáblát állított fel a szavannán, kijelölvén így a tiltott terület határait. „Behívott minket a loliondói körzeti megbízott, és azt mondta nekünk: „Ez a kizárás elnöki rendelet, engedelmeskedni kell, a részleteket majd később megbeszéljük – mondja Abel. Természetesen tiltakoztunk. Nemcsak a „részleteket” akartuk megtudni, hanem a leendő státuszunkat is ebben az országban, hogy vajon teljes jogú állampolgárok maradunk-e még. Egyre dühösebbek lettünk, a dolgok elfajultak, és aznap este már a rendőrségen aludtunk…”. Eközben a kijelölt terület körül a maszájok mobiltelefonon tartották a kapcsolatot a bomák között, és szembeszálltak a rendőrséggel.