Best WordPress Hosting
 

Hétszeres életfogytiglant kapott az isztambuli robbantásért felelős terroristanő

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt Törökországban azt a szíriai állampolgárságú nőt, akit a 2022. novemberi isztambuli bombamerénylet fő felelősének tartanak.

Az Ahlam Elbasír nevéhez fűződő robbantásos merényletben két éve, november 13-án hat ember halt meg Isztambul egyik legforgalmasabb utcájában, az Istiklal sugárúton. A halálos áldozatok három török család tagjai voltak, a merénylet családonként tehát két-két áldozatot szedett. A robbantásos merénylet ezen kívül mintegy száz embert sebesített meg a vásárlóktól és turistáktól zsúfolt utcában.

A bíróság hétszeres életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki Elbasírra, akit a rendőrség korábban a bomba elhelyezőjeként azonosított.

Vlagyimir Putyin: Az érdekel bennünket, hogy ki a megrendelő

Radikális iszlamisták kezével követték el a Moszkva melletti Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadást, de a megrendelőket még azonosítani kell – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hétfői kormányzati videokonferencián.

Tudjuk, hogy a bűncselekményt radikális iszlamisták keze által követték el, akiknek ideológiájával maga az iszlám világ is évszázadok óta harcol

– mondta az államfő.

Súlyos sérülésekkel álltak bíróság elé a moszkvai terrortámadás gyanúsítottjai

Vádat emeltek a 137 halálos áldozatot követelő krasznogorszki Crocus City Hall elleni terrortámadás elkövetőivel szemben, írja a BBC.

Mind a négy elkövetőt – Dalerzson Mirzojev (30 éves), Szaidakrami Racsabalizod (30 éves), Samszidin Fariduni (25 éves) és Muhammadszobir Faizov (19 éves) – láthatóan bántalmazták. Az orosz titkosszolgálatoktól korábban kiszivárogtak a kihallgatásokon készült felvételek, ezekből is kiderült, hogy megverték a gyanúsítottakat, egyiküket pedig sokkolták is.

A kínzásról szóló értesüléseket Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kommentálta.

A Korán-égetéseket akarta megtorolni két afgán szélsőséges, akik merényletre készültek a svéd parlamentnél

Őrizetbe vettek Németországban két afgán állampolgárt, akik a gyanú szerint fegyveres támadásra készültek a svéd parlament közelében – írja az MTI a német szövetségi ügyészségi hivatal szóvivőjére hivatkozva.

A két afgán állampolgárt Türingia fővárosától, Erfurttól 85 kilométerre, Gera városában fogták el. Az ügyészségi szóvivő közlése szerint a gyanúsítottak 2023-ban csatlakoztak az Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISKP) nevű (elsősorban Afganisztánban aktív) csoportjához, ahonnan a támadással kapcsolatos utasításokat is kapták. A férfiak a gyanú szerint együtt kétezer euró értékű adományt gyűjtöttek össze a szervezet számára. Az interneten tervelték ki a feltételezett támadás részleteit, és több sikertelen kísérletet is tettek az ehhez szükséges fegyverek beszerzésére.

Az ügyészség által kiadott közlemény szerint a támadást a svédországi Korán-égetések elleni megtorlásként tervezték végrehajtani, a gyanúsítottak célpontjai között rendőrök is szerepeltek. Az eddigi ismeretek szerint az őrizetbe vett személyek már konkrét előkészületeket tettek egy véres merényletre – közölte Marco Buschmann német igazságügy-miniszter.

Merénylettervekről üzengető tinédzsereket vettek őrizetbe Franciaországban

Őrizetbe vettek Franciaországban három 15 és 17 év közötti tinédzsert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban álltak a három nappal ezelőtt Belgiumban letartóztatott négy fiatallal, akik Brüsszelben terveztek merényletet – erősítették meg francia rendőrségi források szerdán a Le Journal du Dimanche című hetilap értesülését.

A tájékoztatás szerint a három kiskorúnak nem volt közvetlen köze a brüsszeli koncertterem elleni meghiúsított támadási tervhez, de iszlamista eszméket vallottak – tette hozzá a forrás.

Egy olyan csoportban kommunikáltak egy közösségi oldalon, amelyben dzsihadista propaganda volt a téma, és szóba kerültek merénylettervek is

Pokolgép robbant Athén központjában

Pokolgép robbant Athénban, a Munkügyi és Szociális Védelmi minisztérium közelében szombat hajnalban.

Embernek bántódása nem esett, de az épület megrongálódott, több szomszédos ház ablakai betörtek.

A görög ERT news értesülése szerint a robbanást két telefonhívás előzte meg: az Efimerida ton Syntakton című görög újságot felhívta egy ismeretlen személy, aki arra figyelmeztetett, hogy a bombát helyeztek el egy hátizsákban a minisztérium előtti korlátokon, majd a következő telefonhívás során azt állította, hogy a pokolgép egy közeli bankfiók bejárata előtt található, és negyven percen belül működésbe lép.

Kilenc külföldit lelőttek Iránban ismeretlenek

Ismeretlen fegyveresek kilenc külföldi állampolgárt öltek meg Irán délkeleti részén, a pakisztáni határ közelében – írja a Reuters a félhivatalos iráni Mehr hírügynökség szombati közleményére hivatkozva.

A Szisztán-Beludzsisztán tartományban történt lövöldözésekért egyelőre nem vállalt felelősséget egyetlen személy vagy csoport sem.

A Haalvash nevű beludzs jogvédő csoport a honlapján közölte, hogy az áldozatok pakisztáni munkások voltak, akik abban az autójavító műhelyben laktak, ahol dolgoztak is. A támadásban rajtuk kívül még három másik ember megsebesült – közölték.

Víz alá nyomta az elkábított nő fejét, de az utolsó pillanatban megkegyelmezett neki

Elfordította a szemét, a bérgyilkosoknak meg a hóhéroknak is elsőként azt tanácsolják, hogy ne nézzenek annak a szemébe, akit ki kell végezniük, kerüljék a tekintetét, mert az habozásra vagy hibázásra késztetheti őket, és rendszerint nincs lehetőség ismétlésre, illetve a hóhérnak van, ő ronthatott, és többször is lesújthatott. Inés tekintete nem jelentett kockázatot, mert a szeme erényesen csukva volt. Annál inkább az arca, amelynek nagy vonásai álmában ellágyultak, és gyámoltalanságot sugároztak. Centurión újra habozott, pedig tudta, hogy nem lenne szabad, a gondolkodás a következő ellenség, nem szabad nézni, nem szabad gondolkodni.

Mégsem tudta csak úgy a víz alá nyomni a fejét, szüksége volt valami átmenetre a test kádba helyezése és a befejezés között.

Janet Jefferys hazugsághalála jutott eszébe. Ez viszont most igaz lesz.

Terrortámadásra készülhettek egy busz utasai Brüsszelben

A kelet-flandriai rendőrség csütörtök reggel megállított és kiürített egy, a franciaországi Lille városából Brüsszelbe tartó távolsági buszt, miután egyik utasa lehetséges terrortámadásra figyelmeztetett – közölték a belga hatóságok.

Az ügyészség közlése szerint a rendőrök három személyt vettek őrizetbe kihallgatás céljából.

Az említett utas azt állította, hogy a buszon kihallgatott egy beszélgetést, amely terrorista támadás veszélyére utalt. Ez arra késztette a rendőrséget, hogy gyorsan feltartóztassák, kiürítsék és átvizsgálják a járművet – nyilatkozott a belga igazságügyi minisztérium szóvivője, Paul Van Tigchelt.

Fokozott készültség lesz szilveszterkor Franciaországban

Az év végén megemelkedett a terrorfenyegetettség szintje Franciaországban, ezért szilveszterkor és újév napján erős rendőri jelenlét lesz tapasztalható a a városok közterületein – közölte Gérald Darmanin belügyminiszter pénteken a BFM televízióban.

Franciaországot évek óta, de különösen az utóbbi hónapokban súlyos  terrorfenyegetések érik – mondta Darmanin. Közölte, hogy elrendelte 90 ezer rendőr, valamint 5000 katona és több tízezer tűzoltó mozgósítását.

Franciaországban a legmagasabb terrorfenyegetettségi szint van érvényben azóta, hogy októberben a dzsihadista terror egy tanár életét követelte. December elején késelés áldozata lett egy német turista a párizsi Eiffel-toronynál.

Ausztriában három embert iszlamista támadás előkészületeinek gyanújával vettek őrizetbe

Ausztriában a hírszerzés három embert vett őrizetbe iszlamista támadások előkészítésének gyanújával – jelentette be vasárnap az ország belügyminisztériuma a távirati iroda szerint.

Az őrizetbe vételek azután történtek, hogy a hírszerzés a bécsi és a kölni dóm és egy madridi célpont elleni állítólagos támadás előkészületeire bukkant.

Az osztrák belügyi tárca azt közölte, a biztonsági szolgálatok elővigyázatossági intézkedéseket foganatosítanak az ünnepek idejére, ennek keretében a többi között fokozzák a közterek megfigyelését.

A palesztin gerillacsapatok véres utcai harcokba kényszerítik az izraelieket

A Hamász október 7-i mészárlása után a háború első szakaszát az izraeli légierő széles körű, hatalmas pusztítást okozó bombázásai határozták meg. A szárazföldi csapatok Gázai övezetbe való behatolásával október végén indult második szakasz decemberre új szintet ért el:

a világ egyik legütőképesebb hadereje, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) gyalogos és gépesített egységei az övezet több pontján egyszerre számolják fel a Hamász lakossági infrastruktúrába ágyazott központjait és fegyveres csapatait, közben a palesztin milíciák legjobban megerősített területein haladva az eddigi legkeményebb ellenállásba ütköznek, és sok helyen kaotikus városi hadviselésre kényszerülnek.

A Hamász és a szövetséges palesztin csoportok erői elsősorban lesállásokból, épületek zugaiból, romok mögül, alagutakból végrehajtott rajtaütésekkel és robbanószeres csapdákkal próbálják feltartóztatni az izraeli csapatokat.

Háromszáz embert vettek őrizetbe Törökországban az Iszlám Állam miatt

Több mint háromszáz ember őrizetbe vettek a hatóságok Törökországban. Őket azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állnak az Iszlám Állam nevű szélsőséges iszlamista terrorszervezettel. Ali Yerlikaya török belügyminiszter a Reuters szerint azt közölte, hogy a hatóságok harminckét tartományban hajtottak végre műveleteket, melynek során összesen 304 embert vettek őrizetbe.

A gyanúsítottak többségét Törökország három legnagyobb városában, Ankarában, Isztambulban és Izmirben találták – derült ki belügyminiszter közléséből.

Az Iszlám Állam a hatalma csúcsán, 2014-ben Irak és Szíria egyharmadát ellenőrizte. Noha a szervezet által megszerzett területeket sikerült visszaszerezni, az Iszlám Állam továbbra is aktív, és folytatja a támadásokat, többek között Törökországban is.

Mit akar a jemeni húszi mozgalom Izraeltől?

A hétvégén újabb támadással hallatott magáról a jemeni húszi mozgalom. A Vörös-tenger térségében először egy Bahama-szigeteki zászló alatt mozgó teherhajót, majd két másik járművet vettek célba Jemen területéről kilőtt rakéták és drónok. Végül az a USS Carney amerikai hadihajó lőtt ki két pilóta nélküli repülőgépet, amely néhány nappal korábban már egy hasonló akciót is végrehajtott a térségben. A húszi mozgalom kicsivel később magára vállalta az akciót – bár az elkövető kilétét azelőtt is sejteni lehetett, tekintettel arra, hogy a kilőtt drónok iráni gyártmányúak voltak, és Jemennek a húszi mozgalom által ellenőrzött területéről indították.

Ugyan az akciónak szerencsére nem volt halálos áldozata, mégis aggasztó tendenciára mutat rá. A húszi mozgalom a Hamász október 7-ei terrotámadását és az azt követő gázai válságot követően már kilencszer intézett támadást Izraellel vagy izraeli érdekeltségekkel szemben (beleértve a hétvégi akciót).

Első ránézésre elég furcsának és valószerűtlennek tűnhet, hogy mit akar egy jemeni lázadó szervezet Izraellel. A két országot körülbelül 2000 kilométer és szárazföldön két ország, Szaúd-Arábia és Jordánia választja el egymástól. Az Arab-félsziget déli csücskében elhelyezkedő Jemen sosem állt háborúban Izraellel, a húszi mozgalom maga a palesztin ügytől teljesen függetlenül jött létre. Most mégis úgy tűnik, hogy a libanoni Hezbollah mellett ez a mozgalom vált a gázai válságban Izrael fő külső, nem Gázához kötődő ellenfelévé.

A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében egy felmérés szerint

Az emberek 84 százaléka szerint a világ veszélyesebb hely lett az elmúlt egy év során, és még a leginkább optimista országokban is így vélekedik a lakosság háromnegyede – olvasható az Ipsos nemrégiben közzétett felmérésében. A magyarok ráadásul az átlag feletti arányban gondolják így, többek között a franciákkal és a hollandokkal hasonló mértékben.

!function(e,n,i,s){var d=”InfogramEmbeds”;var o=e.getElementsByTagName(n)[0];if(window[d]&&window[d].initialized)window[d].process&&window[d].process();else if(!e.getElementById(i)){var r=e.createElement(n);r.async=1,r.id=i,r.src=s,o.parentNode.insertBefore(r,o)}}(document,”script”,”infogram-async”,”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”);

A koronavírustól és egy nagyobb világjárványtól azonban ennél kevésbé félünk: a magyarok 59 százaléka szerint a koronavírust már kordában lehet tartani, és a lakosságnak a fele számít arra, hogy a következő egy évben lehetséges egy hasonló pandémia. Viszont még ennél is kevésbé számítanak honfitársaink nagyobb természeti katasztrófára (47 százalék), terrortámadásra (38 százalék), etnikai konfliktusra (48 százalék), vagy egy Magyarországot is érintő nemzetközi fegyveres konfliktusra (35 százalék).

A PestiSrácok főszerkesztője szerint nem népszerűsítettek terrorista vagy bűnözői csoportokat a Facebook-oldaluk törlése előtt

A kormányközeli revolverlap főszerkesztője a Media1-nek elárulta, hogy a PestiSrácok Facebook-oldala a közösségi média platform felületén lévő indoklás szerint 5 alkalommal is megsértette a közösségi alapelveket, mielőtt a Meta letiltotta a felületet. Huth szerint azonban a érvelés téves, és nem igaz, hogy terrorista vagy bűnözői csoportokat népszerűsítettek volna a platformon.

Iránnak köze van a Közel-Kelet szinte összes konfliktusához

Az 1979-es iszlám forradalom óta Irán proxy-hálózatot épített ki a Közel-Keleten.

Mára Teherán több mint egy tucat, jelentős haderővel bíró szövetségessel bír, némelyikük saját politikai párttal rendelkezik,

ami kihívást jelent a helyi és a szomszédos kormányoknak. Az úgynevezett Forradalmi Gárda fegyvert, kiképzést és pénzügyi támogatást nyújtott a milíciáknak és a politikai mozgalmaknak legalább hat országban:

„Nézd, apa, mennyi halott!” – a Hamász-terrortámadás túlélőivel beszéltünk

Az október 7-i izraeli terrortámadás három túlélőjének a beszámolóját hallgathattuk meg Budapesten. Gázához közeli kibucokban éltek, és 22 órát töltöttek gyerekeikkel a házuk óvóhelyén. Ha a Hamász terroristái rájuk találnak, megölték vagy elrabolták volna őket, ahogy ez történt sok szomszédjukkal, barátjukkal, rokonukkal. Megrendítő volt személyesen hallgatni őket.

Afrika – a világ második legnagyobb problémája

Afrika robban, és ez ugyan új divathullámokat – lásd afrobeat – és öntudatot, büszkeséget is hoz, nem látni, hogy lesz képes a kontinens megbirkózni a népességnövekedéssel, honnan lesz munkája fiatalok százmillióinak. Többek szerint ez a legnagyobb globális kihívás, rögtön a klímaváltozás után.

Mi történik? A legtöbb afrikai ország továbbra is a demográfiai átmenetét éli, a születésszám más régiókhoz képest kiemelkedően magas. A népességszaporulattal azonban nem tart lépést a gazdasági fejlődés. A fiatalok munkanélkülisége az egekben van, ami a migrációnak és a terrorizmus támogatásának is táptalaja.

Számokban: Afrika népessége a mai 1,5 milliárdról 2050-re 2,5 milliárdra nő az előrejelzések szerint. Egy sor ország népessége megduplázódik negyed évszázad alatt, Nigéria 370 milliós lakossággal a világ harmadik legnagyobbja lesz, de Kongó és Etiópia is 200 millió fölé kerül.