Több százezer palesztin ember élete kerülhet veszélybe, ha Izrael megtámadja Rafahot, közölte az ENSZ pénteken.
A szervezet szerint a rafahi offenzíva a humanitárius műveletet is megnehezítheti, és mészárlásba torkollhat, írja a Guardian.
The post Mészárlás lehet a rafahi offenzívából az ENSZ szerint first appeared on 24.hu.
„Leállítottuk az Izraellel kapcsolatos export- és importtranzakciókat, minden termékre kiterjedően” – közölte a török kereskedelmi minisztérium csütörtök este a Guardian beszámolója szerint.
– Törökország szigorúan és határozottan végrehajtja ezeket az új intézkedéseket mindaddig, amíg az izraeli kormány meg nem engedi a humanitárius segélyek megszakítás nélküli és elegendő áramlását Gázába – közölték.
A török kereskedelmi minisztérium egy hónapja jelentette be, hogy Törökország 54 termék izraeli exportját korlátozza mindaddig, amíg nem hirdetnek tűzszünetet a Gázai övezetben.
Az Irán-barát Iraki Iszlám Ellenállás nevű síita milíciaszövetség csütörtökön több rakétatámadást is indított Izrael ellen – állítja a csoport egyik forrása.
A csoport azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy a milíciaszövetség különböző Arkub típusú manőverező robotrepülőgéppel hajtotta végre a támadást és először Tel-Aviv városát vették célba.
Az Irán-barát milíciaszövetség több tucat rakéta- és dróntámadást vállalt magára az amerikai erők ellen Irakban és Szíriában, valamint izraeli célpontok ellen az elmúlt hónapokban. Februárban közös ellenállásra szólította fel a többi fegyveres csoportot Irakban, hogy kiűzzék az amerikai erőket az országból.
Az Iraki Iszlám Ellenállás nevű síita milíciaszövetség azt állítja, hogy rakétatámadást hajtott végre Tel-Aviv ellen.
A közel-keleti konfliktus május 2-i eseményeiről itt olvashat.
The post Az Iraki Iszlám Ellenállás állítja, rakétatámadást indított Tel Aviv ellen first appeared on 24.hu.
10 és 15 év közötti börtön jár Irakban az azonos neműek párkapcsolatáért az ország parlamentje által újonnan elfogadott törvény szerint – számol be a BBC. A transzgender emberek szintén börtönben találhatják magukat: az ő büntetésüket 1 és 3 év közé teszi a jogszabály. Börtön jár a homoszexualitás és a prostitúció népszerűsítéséért, a nemváltó műtétek végrehajtásáért, a más feleségével folytatott szexuális kapcsolatért és azért, ha
férfiak szándékosan nőiesen viselkednek.A törvény egy korábbi változata még halálbüntetést helyezett kilátásba a meleg kapcsolatokért, ezt a heves nyugati ellenreakciók hatására enyhítették.
Amir al-Maamouri parlamenti képviselő szerint az új szabályozás jelentős lépés azon szexuális deviancia elleni küzdelemben, amely az iszlám és társadalmi szabályokkal ellentétes. Mohamed Shia al-Sudani miniszterelnök áprilisban az Egyesült Államokba látogatott, egy másik képviselő, Raed al-Maliki szerint a törvény elfogadásával kivártak addig, amíg lezajlik az út, hogy annak során ne kerüljön szóba. „Nem tűrünk semmilyen beavatkozást az iraki belügyekbe” – mondta az AFP-nek.
Egy motorkerékpáros férfi lelőtte az Om Fahad néven ismert influenszert a bagdadi otthona előtt – számolt be a Guardian az iraki hatóságok tájékoztatása alapján.
A támadó pénteken csapott le a TikTokon közel félmillió követővel rendelkező fiatal nőre, aki a támadás idején az autójában ült. Egyes források szerint az ismeretlen támadó úgy tévesztette meg Fahadot, hogy ételfutárnak adta ki magát.
Om Fahad azután vált népszerűvé a közösségi oldalon, hogy olyan posztokat osztott meg magáról, amikben iraki zenére táncolt szűk ruhában. Az online tevékenységéért végül tavaly februárban féléves börtönbüntetésre ítélték, mert a bíróság úgy látta, hogy „szemérmetlen beszédet tartalmazó, az erkölcsöt és a közerkölcsöt sértő videókat” osztott meg.
Várhatóan 2024 utolsó negyedévében érkezik a TV2-re a S.E.R.E.G. című sorozat, amelyet majdnem 900 millió forinttal támogatott a Nemzeti Filmintézet. A csatorna közleménye szerint a 6 epizódos, katonai tematikájú széria egy apa-fiú konfliktus és egy missziós bosszúhadjárat története arról, hogyan lehet a saját határainkat túllépve teljesíteni, egy csapatot egységgé kovácsolni és különbséget tenni a valódi jó és rossz között. A cím egyébként egy mozaikszó: a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
A sorozat a Magyar Honvédség bevonásával készül a Kálomista család tulajdonában lévő Megafilm (Tündérkert, Hacktion) gyártásában. A forgatókönyvírója az Elk*rtuk forgatókönyvét is jegyző Benda Balázs, a rendező pedig Dombrovszky Linda, aki legutóbb a nem túl sikeres A helység kalapácsa című filmet rendezte.
A történet egy iraki misszió során kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről (Csórics Balázs) szól, aki a NATO megbízásából ismét Irakba indul, hogy likvidáljon egy hadurat, miközben magánéleti kihívásokkal is szembe kell néznie. Egyébként a cselekmény során betekintést nyerhetünk a kiképzésbe is, ami az alkotók ígérete szerint vígjáték lesz.
Az izraeli hadsereg közlése szerint tíz fegyverest öltek meg, nyolcat letartóztattak, és fegyvereket koboztak el a ciszjordániai Nur Shams menekülttáborban végrehajtott rajtaütésük során, írja a Guardian.
A palesztin egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint az egyik halott egy 15 éves fiú.
The post Tíz halott egy ciszjordániai menekülttáborban first appeared on 24.hu.
Őrizetbe vette a párizsi rendőrség azt a férfit, aki behatolt az iráni konzulátusra pénteken, és azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a rajta lévő robbanóövet.
A Franciaországban élő 60 éves iráni férfi önszántából hagyta el a konzulátust. Robbanóövet nem viselt, indítéka egyelőre nem világos – közölte az ügyészség.
The post Őrizetbe vettek egy férfit, aki a párizsi iráni konzulátus felrobbantásával fenyegetőzött first appeared on 24.hu.
Befejezte a kereskedelmi hajók védelmét a jemeni húszi fegyveresek ellen a Hessen nevű német hadihajó, és szombat kora reggel elhagyta a Vörös-tengert – közölte a német védelmi minisztérium.
A hajót az Európai Unió Aspides nevű vörös-tengeri védelmi missziója keretében február végén telepítették a térségbe, hogy védelmet nyújtson a kereskedelmi hajóknak a gázai háború ellen tiltakozó jemeni fegyveresek támadásai ellen.
A fregatt, fedélzetén 240 fős legénységgel, helyi idő szerint 5:50-kor fejezte be a küldetést, és elhagyta a műveleti területet – közölte a német hadsereg. A Hessen legénysége több drónt is megsemmisített a német haditengerészet első ilyen jellegű bevetésén.
Pénteken este robbanás történt egy Irán-barát alakulatnak otthont adó iraki katonai támaszponton – írja a The Guardian az AFP hírügynökségre hivatkozva.
Mint írják, iraki források alá nem támasztott információi szerint légicsapás történhetett, ám nem nevezték meg, hogy ki állhatott a lehetséges támadás mögött. A robbanásban egy katona meghalt, nyolcan pedig megsérültek.
A cikk szerint a robbanás az iraki hadseregbe integrált, korábban az ISIS terrorszervezet elhárításán dolgozó egység támaszpontján történt.
A közel-keleti konfliktus legfontosabb pénteki eseményeit itt tudja elolvasni.
The post Robbanás történt egy iraki támaszponton, egy katona meghalt, nyolc megsebesült first appeared on 24.hu.
„Ha nem történik érdemi változás a kormányzat és a társadalom gondolkodásmódjában, valamint a gazdaságpolitika terén, akkor Irak egyik őshonos, több ezer éve a területen élő közössége fog köddé válni” – kongatta meg a vészharangot a káldeus egyház feje. Raphael Louis Sako bíboros azt is hozzátette, hogy Irak továbbra is „másodrendű állampolgárokként kezeli a keresztényeket”, ezért sürgősen meg kellene változtatni az alkotmányt annak érdekében, hogy ne a vallási és etnikai hovatartozáson, hanem az állampolgárságon alapuló demokratikus rendszert építsenek ki.
Marwan IBRAHIM / AFP Louis Raphael Sako
De kik is az iraki keresztények?
A Hamász október 7-ei támadása óta kiszélesedő közel-keleti válságba a Biden-kormány egyre nagyobb mértékben sodródik bele, anélkül, hogy látható lenne, hogyan tudna győztesen kijönni a helyzetből. Persze elődjeihez hasonlóan a demokrata elnöknek is volt racionális oka a katonai fellépésre Irán szövetségeseivel szemben, hiszen azok egyre több támadást hajtottak végre a térségben állomásozó amerikai katonákkal szemben. Ennek ellenére a mostani csapások stratégiai értelmét sok elemző megkérdőjelezi.
Miért bombázott Biden egy ilyen kiélezett helyzetben?
Az amerikai katonai fellépés válasz volt Irán és szövetségeseinek október óta fokozódó aktivitására. A Hamász támadását követően fellángoló Izrael- és Amerika-ellenességen felbátorodva a Teherán által támogatott (de nem feltétlenül irányított) milíciák hivatalosan több mint százötven, a gyakorlatban valószínűleg kétszáznál is több támadást hajtottak végre amerikai csapatokkal szemben Irakban és Szíriában. Washington ezekre csak kisebb megtorlásokkal válaszolt, hiszen el akarta kerülni a konfliktus kiszélesedését.
Az amerikai csatatok gyors, rendezett, tárgyalásos úton történő kivonását szorgalmazza az iraki miniszterelnök, igaz, konkrét határidőt nem nevezett meg. Mohamed Sía al-Szudáni kormányfő a Reutersnek adott interjút, miután már múlt pénteken bejelentette a csapatkivonásra vonatkozó szándékát. Hétfőn a Pentagon tagadta a hírt, mondván, ilyen irányú hivatalos megkeresés nem érkezett.
Irakban jelenleg 2500 katonát állomásoztat az Egyesült Államok, 900-at pedig a szomszédos Szíriában. Ezek állítólag azért vannak ott, hogy megakadályozzák az Iszlám Állam (ISIS) fegyvereseinek újbóli megerősödését. Az amerikai légierő azonban gyakran hajt végre csapásokat Irakban működő más, az Iszlám Állammal szemben fellépő milíciákon, többnyire válaszul az amerikaiakat ért támadásokra.
Az amerikai katonák kivonására vonatkozó javaslat most azután merült fel, hogy csütörtökön egy légicsapásban megölték egy befolyásos síita milícia, a Harakat al Nudzsaba egyik vezetőjét és egy másik személyt a környezetében. Az USA ezzel felbőszítette az Irán által támogatott síita milíciákat, tovább növelve a gázai konfliktus miatt egyébként is erősödő közel-keleti feszültségeket.
Tagadja a Pentagon, hogy az amerikai csapatok kivonását tervezné Irakból, annak ellenére, hogy az iraki kormány pénteken közölte, megkezdik az USA vezette nemzetközi katonai koalíció kivonásának folyamatát – derült ki a Reuters híradásából.
Mohamed Sía el-Szudáni iraki miniszterelnök hivatala még pénteken adott ki közleményt az amerikai csapatkivonásról. Ez azután történt, hogy az amerikai légierő csütörtökön egy légicsapásban megölte egy befolyásos síita milícia, a Harakat al Nudzsaba egyik vezetőjét és egy másik személyt a környezetében. Az USA ezzel felbőszítette az Irán által támogatott síita milíciákat, tovább növelve a gázai konfliktus miatt egyébként is erősödő közel-keleti feszültségeket.
Jelenleg nincs tudomásom semmilyen tervről. Továbbra is nagyon összpontosítunk az ISIS elleni küldetésre
Feltehetően az amerikai nagykövetség ellen irányuló rakétatámadás miatt keletkező robbanások rázták meg péntek hajnalban Bagdad erősen őrzött, zöld zónaként ismert kormányzati negyedét.
A közösségi médiában közzétett helyszíni videók alapján a robbanások idején megszólaltak a légoltalmi szirénák, a hangosbemondókon arra szólították fel az embereket, hogy vonuljanak fedezékbe.
Biztonsági források szerint a robbanásokat az amerikai nagykövetség ellen irányuló rakéták okozták, a képviselet azonban egyelőre még nem reagált a sajtónak. Azt sem tudni, hogy végül hol csapódtak be pontosan a rakéták, keletkeztek-e károk, és nem világos az sem, hogy aktiválták-e a nagykövetség légvédelmi rendszerét, írja az MTI.
Tűz ütött ki egy esküvői mulatságon az észak-iraki Ninive tartományban, legalább 114-en meghaltak, több mint 150-en megsérültek – jelentették be szerda reggel a helyi hatóságok az MTI tudósítása szerint.
A lángok a tartomány Hamdáníja nevű, Bagdadtól mintegy 300 kilométerre északnyugatra található, zömében keresztények lakta részében csaptak fel kedd éjjel.
Nadzsím el-Dzsubúri, Ninive kormányzója elmondta, egyelőre nem tudni a halálos áldozatok végleges számát, a sérültek közül többeket kórházban ápolnak.
Az elmúlt években a kábítószer-kereskedelem olyan jövedelmező üzletté vált Irakban, hogy az a fegyveres csoportok és befolyásos politikai és törzsi erők felügyelete alá került, akik a nyereségre támaszkodva igyekeznek megőrizni saját befolyásukat.
Irak tranzitútvonalként működik a Szaúd-Arábiába, Kuvaitba és más Öböl-menti államokba tartó iráni, afgán és pakisztáni kábítószer számára. Azonban egyes kábítószerfajtákat nemcsak szállítanak, hanem gyártanak is a közel-keleti országban, és a legnagyobb kereskedők tevékenysége felett – a befolyásos politikai pártokkal és fegyveres milíciákkal való kapcsolataik miatt – a hatóságok részben szemet hunynak. Ezek az Irán-barát milíciák a baszrai Salamcse határátkelőt – amely Dél-Irakot köti össze Iránnal – a kábítószer-kereskedelem tranzitpontjává tették.
Biztonsági és egészségügyi tisztviselők szerint a drogok iránti növekvő kereslet olyan veszélyes helyzetet teremtett, amelyet a hatóságok nem tudnak kezelni forráshiány miatt. Zijád al-Kajszi ezredes, az iraki Belügyminisztérium Kábítószer-ellenes Igazgatóságának szóvivője azt nyilatkozta, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem növekvő jelensége
A több ország területén élő körülbelül negyvenmilliós kurd közösség múltját az elnyomás és a kisebbségi lét határozta meg. A 20. századi nemzetállamok létrejötte óta a népcsoport legtöbb tagja Törökországban, Irakban, Iránban és Szíriában él, kiszolgáltatva a nemzeti és nemzetközi politika viszontagságainak. A gyakran létbizonytalansággal szembenéző közösség történetében ugyanakkor az elmúlt évtizedekben több kisebb-nagyobb sikeres autonómia-törekvést is láthatunk. Kurd állam ugyan a mai napig nem létezik, de
az 1990-es években először Irak északi részén sikerült egy regionális kormányzatot létrehozni, majd 2014-től északkelet-szíriai területeken is létrejöhetett kurd autonómia.
Ez utóbbit ismerhette meg a világ Rozsava néven (hivatalosan Észak- és Kelet-Szíriai Autonóm Adminisztrációnak hívják), történetét pedig széleskörű szimpátiával követi a nemzetközi (főleg európai) közvélemény. A pozitív megítélésnek több oka is van: egyrészt a szíriai polgárháború egymással rivalizáló frakciói közül sok szempontból kiemelkedik az általa hirdetett demokratikus és zöld gondolatok miatt. Másrészt, Rozsava hatékonyan építette fel a nemzetközi imázsát – hirdetett feminizmusa, kapitalizmus- és nemzetállam kritikája, és szociális ökológiai nézetei nemcsak a baloldali körökben, de a nemzetközi közvélemény fősodrában is elismerést váltott ki.