A mai napig nem tudjuk, hogy mennyibe kerül ez az egész Paks II., hogy vajon miért éppen orosz és nem mondjuk amerikai vagy éppen francia nukleáris technológiára alapozzuk a bővítést?
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában az …„előre menekülni” kifejezésen? Nekem ugyanis elsőre ez ugrott be, amikor meghallottam a hírt, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kivételesen ideiglenesen hazánkban állomásozik és Pakson lelkendezett az orosz Roszatom vezetőjével az atomerőmű bővítésének fizikai megkezdésén. Ebben annak a biztos jelét látom, hogy akármit is hoz a jövő, akármilyen helyzetbe is kerül Oroszország és vele együtt Magyarország is, a paksi ügyben előrefelé menekül a magyar kormány.
Félreértés ne essék, semmi bajom az atomenergiával, vélhetően még hosszú ideig az egyik legkomolyabb alternatívája lesz a szén- és a kőolaj- vagy a földgázalapú energiatermelésnek. Ahogy a műkorcsolyában mondani szokták, a baj a „művészi kivitelezéssel” van, nem a gyakorlat nehézségével. Pontosabban azzal, hogy a magyar kormány a saját dolgát nehezíti a paksi bővítéssel, mintha nem lenne holnap. Titkosítottak is mindent, ami ezzel kapcsolatos, talán csak a Paks táblát nem sikerült harminc évre elrejteni az M6-os autópályán.