Még tavaly merült fel kormányzati körökben, hogy a franciákkal kezdjenek építeni egy harmadik erőművet, ami az oroszok által épített Paks II. elsorvadását is eredményezhette volna. A Direkt36 új részleteket tudott meg az Orbán-kormány nukleáris ügyekben folytatott nagyhatalmi játszmáiról.
The post Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon first appeared on Direkt36.
A Moszkva elleni nyugati szankciók eddig nem tudták hatékonyan megfékezni Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban, hogy illegális háborút folytasson Ukrajna ellen. A szankciórendszer gyengesége főleg az energiaszektorral kapcsolatos. Egyre gigantikusabbra hízik a paksi atomerőművet építtető cég, már az orosz hadiiparból is kiharaptak egy falatot.
Az egyelőre nem szankcionált Roszatom, az orosz állami tulajdonú nukleáris vállalat a háború ellenére tovább bővíti hatókörét. Az atomerőművek amerikai üzemeltetői évente mintegy egymilliárd dollár értékben vásárolnak nukleáris fűtőanyagot a Roszatomtól – ez a dúsított urán iránti amerikai kereslet mintegy 20 százaléka. Ez a szám valószínűleg még magasabb lenne, ha nem lenne az Oroszországból származó amerikai uránimportra 2020-ban bevezetett felső határ. Az Egyesült Államok számos szövetségese is legalább részben orosz fűtőanyagra támaszkodik. E folyamatos függőség miatt a Roszatom eddig mentesült az Oroszországgal szembeni szankciókra irányuló kísérletek alól – írja a Foreign Policy hasábjain Lloyd Dogget, az amerikai képviselőház tagja.
Moszkva egyértelműen ítéli meg, hogy a Roszatom továbbra is szabad utat kap, és trójai falóként használja a vállalatot a nyugati szankciók kijátszására. Alekszej Lihacsov, a Roszatom főigazgatója szerint a vállalat katonai megrendelései jelentősen megnőttek. A The Washington Post 2023 januárjában az ukrán hírszerzés által megszerzett információkat tett közzé, amelyek részletezték a Roszatom részvételét a hadiipar alkatrészekkel, berendezésekkel és nyersanyagokkal való ellátásában, beleértve a rakéta-üzemanyaghoz használt alumínium-oxidot, a repüléshez és rakétákhoz használt kémiai vegyületeket, a tankokhoz és légvédelmi rendszerekhez használt lítiumion-akkumulátorokat és a 3D nyomtatási technológiákat. A bizonyítékok határozottan arra utalnak, hogy a Roszatom az orosz katonai gépezet partnere.
Hogy az eredeti határidők teljességgel légből kapottak és tarthatatlanok, hogy a várható minimum 10 éves csúszás óriási költségnövekedéssel fog járni, hogy a Krím-félszigetet 2014-ben megszálló Oroszországra bízni egy ilyen stratégiai projektet súlyos kockázatokat hordoz, hogy ehelyett az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások elterjesztésére valamint a hálózat és a energiatároló kapacitások fejlesztésére kellett volna fordítani a forrásokat, ezt a Párbeszéd – Zöldek már 2014-2015-ben elmondta.
Már csak 2034-re tervezik Paks II. indulását
A Fidesz a kormány médiaistállójának egy kevésbé látható termékét, az egykor szebb napokat látott Világgazdaságot szemelte ki arra, hogy elkezdje csöpögtetni Paks II. újabb késésének hírét. A vg.hu cikke szerint további csúszással csak 2033–34-re várható az új erőmű üzembe helyezése, amelynek eredeti céldátuma 2025–2026 volt, ezt módosították 2028-ra, majd 2030-ra, januárban pedig Lantos Csaba miniszter már 2032-es indulásról beszélt. Ez a dátum alig két hónap alatt újabb 1–2 évvel kitolódott, immár 2033–34-re.
Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 januári napló.
Január 14-én volt éppen 10 éve, hogy a Paks II. projekt “szárba szökkent” – Moszkvában 2014. januárjáben ezen a napon csapott egymás tenyerébe Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Az akkori miniszterelnökségi miniszter, Lázár János a szerződéskötésről, mint az évszázad üzletéről nyilatkozott, de azóta – sok már mellett – az is kiderült, hogy az oroszok a világon máshol (legutóbb Egyiptomnak, de korábban – ahogyan az Energiaklub „Atomerőművek építés alatt” című legutóbbi tanulmányunkban is olvasható: Bangladesnek) is alkalmazott szerződési tételeket (építési, hitelezési és technológiai megoldásokat) kínálták csak föl a magyar kormánynak.
A 2×1200 MW-os új atomerőmű építésének fővállalkozója orosz részről a Roszatom, az építkezési költség 80 százalékát (de legfeljebb 10 milliárd eurót) az orosz kormányzati hitel biztosítja, és az erőmű egyik blokkja a tervek szerint 2025-re üzemkész állapotba került. Ez volt akkor az ígéret. Amiből eddig szinte semmi nem teljesült. És ahogyan az a decemberi Paksi naplóba is bekerült: nem csak az kérdéses, hogy az Európától az ukrán háborúval elszigetelődő Oroszország építhet-e az Európai Unió bármelyik tagországában efféle „érzékeny infrastruktúrát”, hanem olyan hétköznapi kérdések is, minthogy képesek-e pótolni az oroszok a Roszatom projektjein dolgozó, zömmel ukrán speciális hegesztőket.
Sorozatosak a meghibásodások a tervezett paksi bővítés mintájának számító (ugyanolyan technológiájú), nemrég átadott atomerőműveknél.
A reaktormag leolvadásával, azaz beláthatatlan következményekkel fenyegető súlyos meghibásodás történt Belorusziában az asztraveci atomerőműben egy, a Bloomberg által megszerzett belső jelentés szerint. A Roszatom – szokás szerint – nyilvánosan tagadja a belső jelentésben bemutatott üzemzavart, a világsajtót viszont körbejárta az újabb nukleáris krízis, amelyet az orosz államon kívül mindenki tényként kezel. Hogy mi történt pontosan, azt a szakértők az említett jelentés alapján próbálták meg rekonstruálni. Úgy tűnik, ioncserélő gyanta szivárgott a reaktor primerkörébe, ez okozta az akut olvadásveszélyt. A normál esetben a víz tisztítását végző gyanta bejutása problémákat okozhat a vezérlésben, ami a legrosszabb opció szerint a vezérlőrudak és a fűtőelemek sérülésével, illetve magleolvadással is járhat.
Messze van, de annyira mégsem
Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik a kormány által felgyorsítani szándékozott paksi atomerőmű beruházással.
„A paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól, ennek megfelelően a felek aláírták a következő évekre vonatkozó ütemtervet is, amelynek alapján biztosan állítható, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést” – jelentette be november közepén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Paksról küldött miniszteri közlemény (mellyel nem csak a következő évekre tervezett menetrendet jelölték ki a felek, de egyben elismerték azt is, hogy a beruházás újabb késedelembe esett) azonban nem állít sokkal többet, mint amit két hónappal korábban Alekszej Lihacsov mondott, aki akkor is, szintén Pakson járt. A Roszatom orosz állami nukleáris óriásvállalat vezérigazgatója akkor, miután megnézte a résfalazási tesztmunkagödör aktuális állapotát, arról beszélt, hogy szerinte 2025 elején megkezdődhet az építkezés: a Paks II. projekt első betonöntésével. (Mást mondott erről a vele együtt a helyszínen járó illetékes államititkár, Magyar Levente – ezt a kommunikációs zűrzavart pedig kielemezte a Népszava.)
Az orosz állami cég vezetője szeptemberben azt is közölte, hogy a Roszatom hozzáfog bizonyos főelemek legyártásához. És Lihacsov még azt is megígérte, hogy „különös figyelmet fordít a Paks II. projektre, és a cég a legjobb erőit irányítja arra”. Ehhez képest két hónappal később a magyar miniszter mindössze három számadattal bővítette csupán az eddigi ismereteket: Szijjártó Péter közölte, hogy a fővállalkozó 94 magyar céget vont már be a munkálatokba, az ötméteres mélységet elérő talajkiemelési munkákat 23 méteres mélység eléréséig kell folytatni – és a francia-német vállalkozó által végzett résfalazás aktuálisan 77 százalékos készültségnél tart.
A paksi bővítés új Roszatom-felelőse elismerte, hogy a Duna nem lesz elég. Nem árulta el, mi lesz a megoldás, és mennyibe kerül. Az Oroszországban gyártott alkatrészeket a Fekete-tengeren és a Dunán fogják behajózni. Az oroszoknak „időbe telt”, mire elsajátították az európai engedélyezési eljárási rendet.
„A két új blokkhoz terveztek egy plusz hűtőberendezést, amely magas külső hőmérséklet esetén is olyan szintre csökkenti a hűtővíz hőmérsékletét, hogy az már ne emelje a Duna hőmérsékletét a megengedett szint fölé. Természetesen ezt a berendezést tesztelni fogják a blokk üzembe helyezése előtt” – mondta a vg.hu-nak adott interjúban a projekt új igazgatója, Vitalij Poljanyin.
Az elmúlt években többször előfordult, hogy a nyári meleg, aszályos hónapokban a működő paksi blokkok teljesítményét csökkenteni kellett, mert a Duna vize a megengedett határtérték fölé melegedett volna. Ennek tükrében évek óta nyilvánvaló, hogy a Duna – különösen párhuzamos üzemelés mellett, ami a Paks 1 üzemidő hosszabbításával akár 2 évtized lehet – nem fogja bírni a Paks 2 hűtését. Poljanyin nem részletezte, miféle plusz hűtésről van szó, a kézenfekvő és bevett gyakorlat a hűtőtó építése.
Súlyos meghibásodás történt Belorusziában az asztraveci atomerőműben egy, a Bloomberg által megszerzett belső jelentés szerint. Az ioncserélő gyantával kapcsolatos rendellenesség megnövelhette a reaktor leolvadásának kockázatát. A Roszatom tagadja a belső jelentésben bemutatott üzemzavart. Miért fontos ez számunkra?
Mert az asztraveci atomerőmű pontosan ugyanaz a technológia, amelyet a Roszatom Paks II.-nél is alkalmazni kíván. A mindkét helyszínen alkalmazott konstrukció az elmúlt években többször bizonyult megbízhatatlannak, legutóbb a Szentpétervár melletti Leningrád-2 erőműben tapasztaltak meghibásodást alig egy hónapja, akkor a turbinák sérültek meg súlyosan, a Roszatom által meg nem magyarázott módon.
Megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia?
Mégiscsak jön alternatív fűtőelem Paksra, ráadásul a Westinghouse-zal is tárgyal a kormány az ellátásról, de mégsem, mert ez csak sokára esedékes. A francia Framatome által biztosítható 2027-2028 kerül szóba céldátumként az új fűtőelemekre, miközben a Westinghouse Csehországba már akár jövőre is szállíthat üzemanyagot az orosz VVER-440-es erőműhöz. Zavaros ködösítés.
De a lecserélést is úgy képzeljük el, hogy azért függőek maradjunk az oroszoktól, és a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója úgy beszél a szankciókról, hogy nem ejti ki őket a száján. A Duna hőmérséklete és az atomerőmű hűtővízellátása bevallottan probléma, de ebből nem következik semmi Paks II.-re, a kapacitás (és a hűtővízigény) megduplázására nézve.
Zűrzavaros? Ne aggódjon, nem csak Önnek! Sajtótörténeti jelentőségű interjút adott Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója a kormánylap Világgazdaságnak, amelyben odavetett félmondatokban cáfol meg dolgokat, amiket a kormány eddig állított, és úgy beszél fontos körülményekről, hogy meg sem említi őket. No de aki hozzászokott a rendszerváltás előtt a kommunista sajtó sorok között elbújtatott üzeneteinek megfejtéséhez, az 2023-ban és bőséggel kamatoztathatja képességeit a kormánypropaganda olvasásakor.
Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével. A múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi, hogy a B terven dolgoznak.
Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője szerint a kormányzati irányváltás, a vagyis az eddigi kommunikációs iránnyal szembeforduló cselekvés végső soron logikus: bármilyen területen kerül is szankciók alá a Roszatom – erre most a fűtőelemek kapcsán van a legnagyobb esély –, az egyúttal a paksi bővítési projekt végét is jelenti.
Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját bővíteni kell, de nem Paks2, hanem a meghosszabbított üzemidejű Paks1 miatt, a nagyon kis aktivitású sugárzó hulladéknak új tárolót építenek, a nagy aktivitású hulladék sorsa a következő évtizedekben is megoldatlan marad, a pécsieket pedig – nyilván a szuverenitás jegyében – kizárja a kormány annak eldöntéséből, hogy szeretnének-e a jövőben sugárzó atomszemét szomszédságában élni. Ezek a legfontosabb új elemek a kormány által a parlament elé terjesztett határozatmódosító javaslat legfontosabb tartalmi elemei – egyik sem arra utal, amit a kormányzati kommunikáció folyamatosan állít, hogy az atomenergia lenne a megbízható, kiszámítható és olcsó energiaellátás garanciája.
A Paks II. atomerőmű közvetlen építési szakaszba lépésével az eddigi igazgató Alekszandr Merten, mint a fővállalkozó Atomsztrojexport (ASZE) vállalat projektigazgatója átadja projektvezetői megbízatását Vitalij Poljanyinnak. Az új vezető fogja irányítani az új atomerőművi blokkok építését, az építéshez szükséges anyagok és berendezések, valamint a terv- és kivitelezési dokumentáció biztosítását. Továbbra is Alekszandr Mertenhez tartoznak a stratégiai ügyek, beleértve a projektet érintő politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálását – idézi a portál az ASZE közleményét.
Vitalij Poljanyin, az Atomsztrojexport vállalat alelnöke eddig a belorusz atomerőmű építési projektigazgatója volt, amely atomerőmű 2023. november elején kezdte meg a kereskedelmi üzemet. Az új paksi projektigazgató 2023. november 20-án lépett hivatalba azt követően, hogy a projektben 2023. augusztus 21-én megkezdődött a közvetlen megvalósítás szakasza.
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió területén épülő Paks II. atomerőmű beruházása számos sajátossággal bír, Alekszandr Merten mint a fővállalkozó ASZE vállalat alelnöke és a Rusatom International Network (RAIN) igazgatójának első helyettese továbbra is felügyeli a projekt megvalósításának stratégiai aspektusait. Hozzá tartozik továbbá az ASZE vállalat külföldi partnereivel folytatott politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálása, valamint a magyar, illetve külföldi vállalatokkal a kapcsolatok kialakítása, fenntartása és számos egyéb kérdés.
Baleset történt a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőműben, amely a Paks II.-nél is alkalmazandó új orosz erőműtípus modellpéldánya. A nemzetközi sajtó szerint az erőmű 1. blokkjában a turbina sérült meg, károsodtak a turbinalapátok, egyes források szerint meg is semmisült a berendezés, a nukleáris létesítményt ezért le kellett állítani.
A Roszatom szerint nukleáris szennyezés nem történt, a baleset okairól ugyanakkor nem számoltak be.
A baleset komoly fejfájást okozhat a Roszatomnak, amely ezzel a 3+ generációs erőműtípussal szeretne meghatározó szereplővé válni a globális nukleáris piacon, most azonban a konstrukció megbízhatósága és biztonságossága is kérdésessé vált. Az ukrajnai orosz agresszió nyomán felmerülő biztonságpolitikai aggályok már több potenciális vevőt elbizonytalanítottak, a technológia megbízhatóságával kapcsolatos kételyek pedig tovább csökkenthetik az érdeklődést.
A mai napig nem tudjuk, hogy mennyibe kerül ez az egész Paks II., hogy vajon miért éppen orosz és nem mondjuk amerikai vagy éppen francia nukleáris technológiára alapozzuk a bővítést?
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában az …„előre menekülni” kifejezésen? Nekem ugyanis elsőre ez ugrott be, amikor meghallottam a hírt, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kivételesen ideiglenesen hazánkban állomásozik és Pakson lelkendezett az orosz Roszatom vezetőjével az atomerőmű bővítésének fizikai megkezdésén. Ebben annak a biztos jelét látom, hogy akármit is hoz a jövő, akármilyen helyzetbe is kerül Oroszország és vele együtt Magyarország is, a paksi ügyben előrefelé menekül a magyar kormány.
Félreértés ne essék, semmi bajom az atomenergiával, vélhetően még hosszú ideig az egyik legkomolyabb alternatívája lesz a szén- és a kőolaj- vagy a földgázalapú energiatermelésnek. Ahogy a műkorcsolyában mondani szokták, a baj a „művészi kivitelezéssel” van, nem a gyakorlat nehézségével. Pontosabban azzal, hogy a magyar kormány a saját dolgát nehezíti a paksi bővítéssel, mintha nem lenne holnap. Titkosítottak is mindent, ami ezzel kapcsolatos, talán csak a Paks táblát nem sikerült harminc évre elrejteni az M6-os autópályán.
Európában példátlan, rendkívül kockázatos mutatványra szánta el magát az Orbán-kabinet a csigalassan haladó paksi bővítés felgyorsítása érdekében: olyan helyzetbe kívánja szorítani az OAH-t, amelyben az csak a kormánnyal nyíltan szembefordulva tarthat ki a szakmai szempontok elsődlegességét (vagyis a biztonságot) eddigi engedélyezési politikája mellett. Jávor Benedek a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője, Budapest brüsszeli irodája vezetőjének írása.Hajmeresztő törvényjavaslatot kíván a parlament elé terjeszteni a kormánytöbbség: tovább faragnának az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatásköreiből – hogy miért, azt csak tippelni lehet, de jóhiszemű magyarázat nincs rá. Az Orbán-kormány 13 éves regnálása alatt számos hatóság önállóságát szüntette meg, sokszor magukkal az intézményekkel együtt, ahogy például a környezetvédelmi felügyelőségekkel kapcsolatban láthattuk. Az OAH azonban számos kormányzati kísérlet ellenére máig megőrizte a korábbi szakmai integritásának egy részét, jelentős részben azért, mert az Euratom Szerződés és a nukleáris biztonsági irányelv jelentős beleszólási jogosítványokat biztosít az Európai Bizottságnak a nemzeti kormányok szabályozás-fellazítási kísérleteivel szemben. Ez azzal együtt is igaz, hogy 2021-ben lemondott Fichtinger Gyula, az OAH szakmai vezetője, és a helyére a volt helyettes államtitkárt, a biomérnöki és vegyészmérnöki végzettségű, atomenergia-ipari tapasztalatok nélküli Kádár Andreát ültették a főigazgatói székbe.
paksi atomerőmű irányítóterem forrás: wikimédia
Hatósági pávatánc
Minden akadály elhárult a Paks II. beruházás megvalósítása elől az elmúlt évek előkészítése, engedélyeztetése révén, és minden feltétel adott ahhoz, hogy az építkezés megfelelő ütemben haladjon – hangsúlyozta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken a Paks II. atomerőmű területén tartott sajtótájékoztatón, miután Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával megnézték az építkezést.
Magyar Levente szerint a Paks II. atomerőművet meg kell építeni ahhoz, hogy Magyarország energiabiztonsága, szuverenitása folyamatosan érvényesüljön.
Alekszej Lihacsov kijelentette, hogy a Roszatom a paksi beruházás megvalósítása során minden kötelezettségét teljesíteni fogja.
EU-szerte ebben is magunkra maradtunk. A jelenlegi paksi atomblokkok orosz üzemanyagellátását nem váltjuk ki mással – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség, cáfolva az elmúlt napok találgatásait.
A meglévő hazai atomerőművi blokkok üzemanyag-ellátására a jelenleg elérhető egyedüli lehetőség az orosz behozatal – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség. Ez erőteljesen árnyalja azokat a múlt hét végi sajtóértesüléseket, miszerint Orbán Viktor, Kötcsén, sajátjai között, azt állította volna, hogy a paksi, orosz fűtőelemeket franciára cseréljük.
A találgatásokat ugyanakkor még tovább fűtötte, hogy három napra rá az Energiaügyi Minisztérium (EM) „együttműködési megállapodást” kötött a francia iparági doyennek számító, többségi állami tulajdonban lévő Framatome-mal, mégpedig atomerőművi fűtőelemek, a nukleáris blokkok élettartam-hosszabbítása, illetve az SMR-nek nevezett, kis teljesítményű atomerőművek kapcsán.
A meglévő hazai atomerőművi blokkok üzemanyag-ellátására a jelenleg elérhető egyedüli lehetőség az orosz behozatal – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség.
A napilap megjegyzi, ez erőteljesen árnyalja azokat a múlt hét végi sajtóértesüléseket, miszerint Orbán Viktor Kötcsén azt állította, hogy a paksi orosz fűtőelemeket franciára cserélik. A találgatásokat tovább fűtötte, hogy az Energiaügyi Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a francia, többségi állami tulajdonban lévő Framatome-mal, mégpedig atomerőművi fűtőelemek, a nukleáris blokkok élettartam-hosszabbítása, illetve az SMR-nek nevezett, kis teljesítményű atomerőművek kapcsán.
A Framatome jelenleg nem rendelkezik az orosz technológiával épült atomerőművek ellátására alkalmas üzemanyaggal – szögezte le ugyanakkor a Népszavának a Miniszterelnökség. Miközben a francia vállalat már dolgozik a fejlesztésen, a gyors, gyakorlati megoldást csak több éves távon tartják lehetségesnek. Az egyetértési megállapodás alapján az Energiaügyi Minisztérium figyelemmel kísérheti a valós európai lehetőségek megteremtődését – fogalmaztak.
Orosz helyett francia üzemanyaggal is működhet Paks – a kormányfő állítólag erről is beszélt a zárkörű kötcsei találkozón a legközvetlenebb politikai szövetségeseinek. Még nem létező nukleáris üzemanyagot választ a kormány, így az orosz függés tovább marad fenn Pakson. Pávatánc Putyin gazdának és az EU-nak.
Paks az orosz helyett francia üzemanyagra állhat át – erről beszélt állítólag Orbán Viktor Kötcsén, ma pedig az Energiaügyi Minisztérium közleményben tudatta, hogy egyetértési megállapodást írt alá a francia Framatome vállalattal egyebek mellett az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkáról. Ez alapján a térségben utolsóként Magyarország is elkezd leválni az orosz nukleáris üzemanyagról. A diverzifikálás hosszú távon csökkentené a magyar különutasságot és növelné az energiabiztonságot, a francia alternatíva azonban még nincs kész, így az átállás négy-öt év is lehet. Amerikai üzemanyaggal ez elképzelhető, hogy gyorsabb lenne, a magyar választás mögött geopolitikai megfontolások állhatnak.
Egyre komolyabb kockázat
Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén zártkörű beszédében a nukleáris ipart is érintette, értesült a portál. Úgy tudják, arról beszélt, hogy van egy 15 pontos „nagy terve”, az egyik pont alatt pedig a miniszterelnök állítólag az energetikai önellátást éltette, illetve arról beszélt, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal is mehetne.
Aszódi Attila nukleáris szakember, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) egyetemi tanára és a paksi bővítés korábbi kormánybiztosa úgy kommentálta az értesülést, hogy egy alternatív üzemanyag-beszállító felkutatása az ellátásbiztonság és az ár szempontjából is valóban kívánatos.
Mi lenne az előnye?
A Paks II. Atomerőmű projekt fővállalkozója, a Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó Atomsztrojekszport vállalat megkezdte Pakson az új VVER-1200-as blokkok kivitelezési szakaszának munkálatait hétfőn
– közölte a Roszatom.
A tájékoztatás szerint ennek részeként az orosz vállalat alvállalkozója, a Duna Aszfalt Kft. megkezdte az előkészületeket a talaj kitermelésére a leendő 6-os blokk munkagödréből. Egy másik alvállalkozó, a Bauer Magyarország Kft. pedig hozzáfogott a talajszilárdítási munkálatok előkészületeihez, illetve folytatja a résfal építését.