Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Paks2

Paksi napló 2024 árcius

Közzétette szerző

Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba.  Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelését is elveszítheti.

Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”.

A paksi atomerőmű-építési beruházásért a kormányzati oldalról felelős tárcavezető – a minisztériuma közleménye szerint – mindezt az ismét Budapestre érkező Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtóértekezletén közölte ugyan, ám így is érdemes a történteken elgondolkodni. Azon, hogy a lap szerzője – akinek korábban az a bravúr is sikerült a magyar sajtóban, hogy egyszerre két újságba is exkluzív interjút készített a Roszatom vezetőjével – vajon honnan vette az értesüléseit? De az is hasonlóan “érdekes”, hogy a kormányközeli lapban egy ilyen szenzitív információ vajon hogyan kerülhetett publikálásra?  Mert az újságíró részéről az például logikailag hibátlan érvelés, hogy mivel az OAH az utóbbi időben több olyan határozatot is kiadott a beruházó (Paks II. Zrt.) kérésére, melyben több projektelemre vonatkozóan is három évvel meghosszabbította a engedély hatályát, ez az adott munkaszakaszok további csúszását valószínűsíti – ami pedig végeredményben a beruházási céldátumokat írhatja felül.

PostPin It!

Paksi napló 2024 február

Közzétette szerző

Zavartalanul nem történt lényeges momentum 2024 februárban a paksi atomerőmű építési beruházással kapcsolatosan. Igaz, több bejelentés is történt, és magyar vállalkozókat is verbuválni kezdtek különböző, majdani beszállítói munkákra. Az új atomerőmű építésére való előkészületeknél egy fontosabb esemény történt Pakson: a működő erőmű egy blokkja hosszabb időre leállt.

A hónap elején az országos sajtó nem, a lokális viszont beszámolt arról, hogy újabb nemzetközi kapcsolódási pontot talált magának a Paks II. Zrt.  A Telepaks közlése szerint “halad a nyugat-európai trendekkel a két új paksi atomerőmű-blokk építését koordináló társaság”. A portálon – de a Paks Pressen is -, fizetett hirdetésként publikált cikkben Hugyecz Attila, a vállalat nemzetközi szakterületének vezetője számolt be arról, hogy a cég az európai nukleáris létesítésbiztonsági szervezet, az EISS tagja lett. A németországi nukleáris hulladékkezelő BGZ-től a február végén Oroszország ellen nemzetközi színtéren eljárást indító észak-európai energiacégen, a Fortumon, a svájci Swiss Nuclearon és a francia EdF-en át az atomenergiás kapcsolatait éppen maga mögött hagyni kívánó energiakereskedő Uniperigtöbb mint egy tucatnyi (a hirdetés szövege szerint 16, az EISS saját adatai szerint 14) európai ország nukleárislétesítmény-üzemeltetőit tömörítő szervezetben a Paks II. Zrt. “a nemzeti és európai szabályozási tevékenységekkel kapcsolatos” fórumot találta meg. Az iparági kapcsolatépítés minden szakmában fontos és lehet gyümölcsöző, de legfőképpen kifelé, a világ felé lehet azt jól mutatni, hogy az orosz technológiai beruházás a nyugati szervezeti tagokból álló fórumokon is meleg fogadtatásra talál. Valószínűbb, hogy a Paks II. Zrt. az EISS tagjaként a diplomáciai smúzoláson kívül nem sok hasznot tud realizálni a beruházó számára. (A nukleáris ipari kapcsolódási pontokkal egyébként is érdemes óvatosan bánni a fontosságuk és a hasznuk tekintetében: Kovács Pál, volt minisztériumi államtitkár, korábbi energiahivatali elnökhelyettes 2013-2014 között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának tagja és alelnöke is volt, munkásságának gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt a paksi beruházás előremozdításában.)

Hugyecz Attila elmondta: “A mi cégünknek is támaszt ad, ha megosztjuk egymással a tapasztalatokat, és hasznos, ha időben megismerjük a formálódó nemzetközi nukleáris szabályozási elképzeléseket, és azokra akár hatással is lehetünk”. A vezető szerint az EISS-tagság jól illeszkedik a például az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetségével (WANO) és a Nukleáris Világszövetséggel (WNA) kialakított kapcsolatok sorába, de az is fontos, hogy a paksiak “szakértői szintű kapcsolatokat ápolnak” a fehérorosz, a kínai, a török és legutóbb az éppen csak elindult egyiptomi projektek képviselőivel is. Hugyecz Attila közölte azt is, hogy a Paks II Zrt. feladatának tekinti, hogy “aktívabb együttműködést építsünk ki a nyugat-európai szervezetekkel, szövetségekkel, vállalatokkal”, azt azonban már nem, hogy a Paks II. orosz építési projekt, illetve a keleti, közel-keleti, szintén orosz beruházásokkal kapcsolatosan ez hogyan is teljesülhetne.

PostPin It!

Orbán nukleáris ámokfutása

Közzétette szerző

Mindannyiunk érdeke a nukleáris energia túszul ejtésének megelőzése a geopolitikai konfliktusoktól – nyilatkozta Orbán Viktor. A miniszterelnök Brüsszelben arról is beszélt, hogy a magyar elektromos áram közel felét nukleáris erőmű állítja elő, amely az elektromosáram-szükséglet mintegy harmadát fedezi.

Nagy mennyiségű elektromos áram olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát előállítása követelményének a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a jelentkező kihívások különösen kiemelték a biztonságos energiaellátás fontosságát.

„A kérdés nyilvánvaló: miként tudunk nagy mennyiségű elektromos áramot előállítani olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát módon.

PostPin It!

Évek szállanak a paksi fák alatt

Közzétette szerző

Hogy az eredeti határidők teljességgel légből kapottak és tarthatatlanok, hogy a várható minimum 10 éves csúszás óriási költségnövekedéssel fog járni, hogy a Krím-félszigetet 2014-ben megszálló Oroszországra bízni egy ilyen stratégiai projektet súlyos kockázatokat hordoz, hogy ehelyett az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások elterjesztésére valamint a hálózat és a energiatároló kapacitások fejlesztésére kellett volna fordítani a forrásokat, ezt a Párbeszéd – Zöldek már 2014-2015-ben elmondta.

Már csak 2034-re tervezik Paks II. indulását

A Fidesz a kormány médiaistállójának egy kevésbé látható termékét, az egykor szebb napokat látott Világgazdaságot szemelte ki arra, hogy elkezdje csöpögtetni Paks II. újabb késésének hírét. A vg.hu cikke szerint további csúszással csak 2033–34-re várható az új erőmű üzembe helyezése, amelynek eredeti céldátuma 2025–2026 volt, ezt módosították 2028-ra, majd 2030-ra, januárban pedig Lantos Csaba miniszter már 2032-es indulásról beszélt. Ez a dátum alig két hónap alatt újabb 1–2 évvel kitolódott, immár 2033–34-re.

PostPin It!

10 év alatt 30-35 milliárd euró kellene a magyar energiarendszerre

Közzétette szerző

Az Energiaügyi Minisztérium becslése szerint 2030-ra a jelenleg 42-44 terawattórás áramfogyasztásunk közel 60 terawattórára nőhet a fűtési rendszerek, a mobilizáció elektrifikálása miatt, illetve az energiaintenzív iparágak (például akkumulátorgyárak) további terjeszkedése nyomán. De honnan lesz rá pénz?

Nekünk ma már természetesnek tűnik, hogy a falból kijövő csatlakozó 220 voltos/50 herz-es folyamatos feszültséget tud szolgáltatni a nap 24 órájában, a gázcsövekben lévő földgáznyomás szintén mindig stabilan állandó, és az ország nagy részén minőségi ivóvíz jön a csapból. Ez azonban a világ 70-80 százalékában nincs így. Mintegy 775 millió ember a mai napig egyáltalán nem jut áramhoz a világban. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2022-ben nőtt is a száma ezeknek a szegény sorsú embereknek, 20 év után először.

Hogy ez a stabil energia- és vízellátás biztosítható legyen a jövőben is Magyarországon, hatalmas erőfeszítéseket kell tennie az országnak és kiemelten a magyar államnak. A magyar energiarendszerbe – hasonlóan Európa legtöbb országához – a 1980-as és a 2000-es évek között történtek jelentős beruházások. Az elmúlt 10-15-évben – talán a megújuló energiatermelés kiépítését leszámítva – komoly lépések nem történtek. Főleg a zsinóráram-termelés területén van nagy elmaradás, mivel mára elöregedtek a 70-es, 80-as évek nagy alaperőművei. Komoly kihívást látunk az elektromos hálózatok esetében is, mivel ezeket alapvetően nem szakaszos megújuló termeléshez tervezték, miközben az elektrifikáció terjedése miatt jelentősen nőhet a jövőben a hálózati igény.

PostPin It!

Paksi napló 2024 január

Közzétette szerző

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 januári napló.

Január 14-én volt éppen 10 éve, hogy a Paks II. projekt “szárba szökkent” – Moszkvában 2014. januárjáben ezen a napon csapott egymás tenyerébe Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Az akkori miniszterelnökségi miniszter, Lázár János a szerződéskötésről, mint az évszázad üzletéről nyilatkozott, de azóta – sok már mellett – az is kiderült, hogy az oroszok a világon máshol (legutóbb Egyiptomnak, de korábban – ahogyan az Energiaklub „Atomerőművek építés alatt” című legutóbbi tanulmányunkban is olvasható: Bangladesnek) is alkalmazott szerződési tételeket (építési, hitelezési és technológiai megoldásokat) kínálták csak föl a magyar kormánynak.

A 2×1200 MW-os új atomerőmű építésének fővállalkozója orosz részről a Roszatom, az építkezési költség 80 százalékát (de legfeljebb 10 milliárd eurót) az orosz kormányzati hitel biztosítja, és az erőmű egyik blokkja a tervek szerint 2025-re üzemkész állapotba került. Ez volt akkor az ígéret. Amiből eddig szinte semmi nem teljesült. És ahogyan az a decemberi Paksi naplóba is bekerült: nem csak az kérdéses, hogy az Európától az ukrán háborúval elszigetelődő Oroszország építhet-e az Európai Unió bármelyik tagországában efféle „érzékeny infrastruktúrát”, hanem olyan hétköznapi kérdések is, minthogy képesek-e pótolni az oroszok a Roszatom projektjein dolgozó, zömmel ukrán speciális hegesztőket.

PostPin It!

Gyengülhet a hazai nukleáris biztonság, mert könnyítik az ellenőrzést

Közzétette szerző

Már a 2023 októberében társadalmi vitára bocsátott tervezet láttán is sokan megdöbbentek, aztán a  parlament által december legvégén szinte módosítás nélkül elfogadott atomtörvény-módosító csomag bevezette a „független ellenőrző szervezet” fogalmát is.  Gyorsítanák Paks 2 engedélyezését az újragondolt szabályokkal.

„Meg lehet oldani, hogy ne gyengítse a nukleáris biztonságot” – mondta a Népszavának az új atomerőművi berendezések engedélyeztetésének paksi bővítéstől aligha független, leginkább könnyítésnek tetsző átalakításáról egy szakértő.

Már a 2023 októberében társadalmi vitára bocsátott tervezet láttán többeket megdöbbentett, hogy például a radioaktív anyagok kibocsátásának megakadályozásáért, a balesetelhárításért, az üzemzavari hűtésért, vagy éppen a légmentes zárásért felelős rendszerek gyártását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a jövőben nem „engedélyezi”, csak „tudomásul veszi”. Igaz: a hatóság 15 nap alatt el is utasíthatja a kérvényt, illetve feltételeket – sajátos nyelvükön „visszatartási pontokat” – is szabhat. Ha az OAH 15 napon belül nem válaszol a beadványra, úgy az elfogadottnak minősül.

PostPin It!

Paksi napló – 2023 december

Közzétette szerző

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2023 decemberi napló.

Hosszabb, elemző cikket tett közzé a BBC december közepén a magyar atomenergia jövőjéről. A Magyarország kockázatos fogadása Oroszország atomenergiájára címmel megjelent írás legfőbb állítása az volt, hogy a magyar történelem legnagyobb egyedi beruházásának célba érése az ukrajnai orosz háború miatt “napról-napra kevésbé valószínű”. Annak ellenére is, hogy a kormány “rendíthetetlenül elkötelezett” a Paks II.  projekt mellett. – és azzal együtt is, hogy az oroszok e beruházást “pénzügyileg és technológiailag is magukra vállalták” – írta Nick Thorpe. A brit médiabirodalom Magyarországot jól ismerő tudósítója megosztott egy saját észrevételt is a cikkében: amikor 2014-ben az új magyar erőmű építéséről érdeklődött, azt hallotta, hogy a speciális hegesztésekre ukrán szakemberek érkeznek majd, és bár a főalkatrészek gyártását Oroszország végzi, a szállítás, amelyet eredetileg szárazföldön, Ukrajnán keresztül képzeltek el, egyelőre alternatíva nélkül lóg a levegőben.

A BBC cikkében megszólaló Aszódi Attila és Jávor Benedek nem meglepő módon, homlokegyenest másként látja a Paks II. beruházás pillanatnyi helyzetét. Előbbi szerint Oroszország teljes elszigetelése még a jelenlegi helyzetben sem megoldás. Aszódi továbbra is hiszi, hogy az orosz-ukrán háborút rövid időn belül olyan feltételek mellett sikerül majd lezárni, hogy az a paksi projekt elől elhárítja az akadályokat. Utóbbi viszont úgy véli, hogy Paks II-re energetikai szempontból nincs szükség, az “egy tisztán politikai projekt”, amire – pláne az oroszokkal együtt semmiképpen sem szükséges. Jávor szerint “azzal, hogy a kormány az új atomerőműhöz ragaszkodik, most már az ország eljuthat oda, hogy ha a Paks II-projekt fejre áll, nem lesz az ország számára alternatíva, és “komoly gondja lesz az ellátásbiztonsággal” – tette hozzá.

PostPin It!

Válsághelyzet alakult ki Paks II. belorusz ikertestvérénél

Közzétette szerző

Sorozatosak a meghibásodások a tervezett paksi bővítés mintájának számító (ugyanolyan technológiájú), nemrég átadott atomerőműveknél.

A reaktormag leolvadásával, azaz beláthatatlan következményekkel fenyegető súlyos meghibásodás történt Belorusziában az asztraveci atomerőműben egy, a Bloomberg által megszerzett belső jelentés szerint. A Roszatom – szokás szerint – nyilvánosan tagadja a belső jelentésben bemutatott üzemzavart, a világsajtót viszont körbejárta az újabb nukleáris krízis, amelyet az orosz államon kívül mindenki tényként kezel. Hogy mi történt pontosan, azt a szakértők az említett jelentés alapján próbálták meg rekonstruálni. Úgy tűnik, ioncserélő gyanta szivárgott a reaktor primerkörébe, ez okozta az akut olvadásveszélyt. A normál esetben a víz tisztítását végző gyanta bejutása problémákat okozhat a vezérlésben, ami a legrosszabb opció szerint a vezérlőrudak és a fűtőelemek sérülésével, illetve magleolvadással is járhat.

Messze van, de annyira mégsem

PostPin It!

Paksi fejlemények 2023

Közzétette szerző

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik a kormány által felgyorsítani szándékozott paksi atomerőmű beruházással.

„A paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól, ennek megfelelően a felek aláírták a következő évekre vonatkozó ütemtervet is, amelynek alapján biztosan állítható, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést” – jelentette be november közepén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Paksról küldött miniszteri közlemény (mellyel nem csak a következő évekre tervezett menetrendet jelölték ki a felek, de egyben elismerték azt is, hogy a beruházás újabb késedelembe esett) azonban nem állít sokkal többet, mint amit két hónappal korábban Alekszej Lihacsov mondott, aki akkor is, szintén Pakson járt. A Roszatom orosz állami nukleáris óriásvállalat vezérigazgatója akkor, miután megnézte a résfalazási tesztmunkagödör aktuális állapotát, arról beszélt, hogy szerinte 2025 elején megkezdődhet az építkezés: a Paks II. projekt első betonöntésével. (Mást mondott erről a vele együtt a helyszínen járó illetékes államititkár, Magyar Levente – ezt a kommunikációs zűrzavart pedig kielemezte a Népszava.)

Az orosz állami cég vezetője szeptemberben azt is közölte, hogy a Roszatom hozzáfog bizonyos főelemek legyártásához. És Lihacsov még azt is megígérte, hogy „különös figyelmet fordít a Paks II. projektre, és a cég a legjobb erőit irányítja arra”. Ehhez képest két hónappal később a magyar miniszter mindössze három számadattal bővítette csupán az eddigi ismereteket: Szijjártó Péter közölte, hogy a fővállalkozó 94 magyar céget vont már be a munkálatokba, az ötméteres mélységet elérő talajkiemelési munkákat 23 méteres mélység eléréséig kell folytatni – és a francia-német vállalkozó által végzett résfalazás aktuálisan 77 százalékos készültségnél tart.

PostPin It!

Újabb atomerőmű baleset – mennyire megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia?

Közzétette szerző

Súlyos meghibásodás történt Belorusziában az asztraveci atomerőműben egy, a Bloomberg által megszerzett belső jelentés szerint. Az ioncserélő gyantával kapcsolatos rendellenesség megnövelhette a reaktor leolvadásának kockázatát. A Roszatom tagadja a belső jelentésben bemutatott üzemzavart. Miért fontos ez számunkra?

Mert az asztraveci atomerőmű pontosan ugyanaz a technológia, amelyet a Roszatom Paks II.-nél is alkalmazni kíván. A mindkét helyszínen alkalmazott konstrukció az elmúlt években többször bizonyult megbízhatatlannak, legutóbb a Szentpétervár melletti Leningrád-2 erőműben tapasztaltak meghibásodást alig egy hónapja, akkor a turbinák sérültek meg súlyosan, a Roszatom által meg nem magyarázott módon.

Megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia?

PostPin It!

Mégiscsak jön alternatív fűtőelem Paksra. Zűrzavaros? Ne aggódjon, nem csak Önnek!

Közzétette szerző

Mégiscsak jön alternatív fűtőelem Paksra, ráadásul a Westinghouse-zal is tárgyal a kormány az ellátásról, de mégsem, mert ez csak sokára esedékes. A francia Framatome által biztosítható 2027-2028 kerül szóba céldátumként az új fűtőelemekre, miközben a Westinghouse Csehországba már akár jövőre is szállíthat üzemanyagot az orosz VVER-440-es erőműhöz. Zavaros ködösítés.

De a lecserélést is úgy képzeljük el, hogy azért függőek maradjunk az oroszoktól, és a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója úgy beszél a szankciókról, hogy nem ejti ki őket a száján. A Duna hőmérséklete és az atomerőmű hűtővízellátása bevallottan probléma, de ebből nem következik semmi Paks II.-re, a kapacitás (és a hűtővízigény) megduplázására nézve.

Zűrzavaros? Ne aggódjon, nem csak Önnek! Sajtótörténeti jelentőségű interjút adott Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója a kormánylap Világgazdaságnak, amelyben odavetett félmondatokban cáfol meg dolgokat, amiket a kormány eddig állított, és úgy beszél fontos körülményekről, hogy meg sem említi őket. No de aki hozzászokott a rendszerváltás előtt a kommunista sajtó sorok között elbújtatott üzeneteinek megfejtéséhez, az 2023-ban és bőséggel kamatoztathatja képességeit a kormánypropaganda olvasásakor.

PostPin It!

Megkezdődött a kihátrálás Paks2-ből

Közzétette szerző

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével. A múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi, hogy a B terven dolgoznak.

Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője szerint a kormányzati irányváltás, a vagyis az eddigi kommunikációs iránnyal szembeforduló cselekvés végső soron logikus: bármilyen területen kerül is szankciók alá a Roszatom – erre most a fűtőelemek kapcsán van a legnagyobb esély –, az egyúttal a paksi bővítési projekt végét is jelenti.

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját bővíteni kell, de nem Paks2, hanem a meghosszabbított üzemidejű Paks1 miatt, a nagyon kis aktivitású sugárzó hulladéknak új tárolót építenek, a nagy aktivitású hulladék sorsa a következő évtizedekben is megoldatlan marad, a pécsieket pedig – nyilván a szuverenitás jegyében – kizárja a kormány annak eldöntéséből, hogy szeretnének-e a jövőben sugárzó atomszemét szomszédságában élni. Ezek a legfontosabb új elemek a kormány által a parlament elé terjesztett határozatmódosító javaslat legfontosabb tartalmi elemei – egyik sem arra utal, amit a kormányzati kommunikáció folyamatosan állít, hogy az atomenergia lenne a megbízható, kiszámítható és olcsó energiaellátás garanciája.

PostPin It!

Zöld Hang: Mintha a kormány kifarolni készülne a Paks2 projektből

Közzétette szerző

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével – írja a Zöld Hang. Arra céloznak például, hogy múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi szerintük, hogy a B terven dolgoznak.

A határozati javaslat legfőbb elemeit így foglalták össze:

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal,

PostPin It!

Baleset a Roszatom leningrádi atomerőművében. Ez várhat a paksi blokkokra is?

Közzétette szerző

Baleset történt a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőműben, amely a Paks II.-nél is alkalmazandó új orosz erőműtípus modellpéldánya. A nemzetközi sajtó szerint az erőmű 1. blokkjában a turbina sérült meg, károsodtak a turbinalapátok, egyes források szerint meg is semmisült a berendezés, a nukleáris létesítményt ezért le kellett állítani.

A Roszatom szerint nukleáris szennyezés nem történt, a baleset okairól ugyanakkor nem számoltak be.

A baleset komoly fejfájást okozhat a Roszatomnak, amely ezzel a 3+ generációs erőműtípussal szeretne meghatározó szereplővé válni a globális nukleáris piacon, most azonban a konstrukció megbízhatósága és biztonságossága is kérdésessé vált. Az ukrajnai orosz agresszió nyomán felmerülő biztonságpolitikai aggályok már több potenciális vevőt elbizonytalanítottak, a technológia megbízhatóságával kapcsolatos kételyek pedig tovább csökkenthetik az érdeklődést.

PostPin It!

A Roszatom a jó atom?

Közzétette szerző

A mai napig nem tudjuk, hogy mennyibe kerül ez az egész Paks II., hogy vajon miért éppen orosz és nem mondjuk amerikai vagy éppen francia nukleáris technológiára alapozzuk a bővítést?

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában az …„előre menekülni” kifejezésen? Nekem ugyanis elsőre ez ugrott be, amikor meghallottam a hírt, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kivételesen ideiglenesen hazánkban állomásozik és Pakson lelkendezett az orosz Roszatom vezetőjével az atomerőmű bővítésének fizikai megkezdésén. Ebben annak a biztos jelét látom, hogy akármit is hoz a jövő, akármilyen helyzetbe is kerül Oroszország és vele együtt Magyarország is, a paksi ügyben előrefelé menekül a magyar kormány.

Félreértés ne essék, semmi bajom az atomenergiával, vélhetően még hosszú ideig az egyik legkomolyabb alternatívája lesz a szén- és a kőolaj- vagy a földgázalapú energiatermelésnek. Ahogy a műkorcsolyában mondani szokták, a baj a „művészi kivitelezéssel” van, nem a gyakorlat nehézségével. Pontosabban azzal, hogy a magyar kormány a saját dolgát nehezíti a paksi bővítéssel, mintha nem lenne holnap. Titkosítottak is mindent, ami ezzel kapcsolatos, talán csak a Paks táblát nem sikerült harminc évre elrejteni az M6-os autópályán.

PostPin It!

Szijjártó Péter aláírta a Roszatom vezetőjével a paksi bővítés ütemtervét

Közzétette szerző

Közös sajtótájékoztatót tartott Pakson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat vezetőjével, ahol bejelentették, hogy aláírták a paksi bővítésről szóló ütemtervet, ami alapján „biztosan állítható”, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést. Ahogy a miniszter fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól”.

A sajtótájékoztatón Szijjártó azzal büszkélkedett, hogy a bővítés ma a létesítési engedéllyel rendelkező legnagyobb nukleáris projekt a kontinensen, továbbá azzal is, hogy mivel az orosz fővállalkozó mellett több amerikai, német, francia, svéd, osztrák, valamint összesen 94 magyar cég is érintett a projektben, ezért szerinte igazi nemzetközi együttműködésről van szó

Részletezte, hogy mindkét tervezett blokk alatt megtörtént ötméteres mélységig a talajkiemelés, innentől a következő cél a 23 méteres mélység elérése. Tájékoztatása szerint emellett jól haladnak a résfalazási munkák is, jelenleg 77 százaléknál tart az ezen dolgozó német-amerikai vállalat, továbbá megkezdődött a talajszilárdítási munka is, így a következő fél évben hatvan épületet is felhúznak.

PostPin It!

Egyszerű bejelentés is elég lesz a jövőben Paks 2 egy részének megépítéséhez

Közzétette szerző

Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül, és – ha annak nincs ellenvetése – az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő – írja vasárnapi cikkében a hvg.hu.

A portál felidézi: miután a kormányzati honlapon tervezetként véleményezhető volt, az Energiaügyi Minisztérium beterjesztette az Országgyűlés elé az atomtörvény módosítását, amelyben a legfontosabb újdonság, hogy létrehoznának két új eljárási formát:

a bejelentés tudomásulvételi eljárást,

PostPin It!

Atommutyi hungarikum: már egy egyszerű bejelentés is elég lesz Paks 2 egy részének megépítéséhez

Közzétette szerző

Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül, és – ha annak nincs ellenvetése – az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő – írja mai cikkében a hvg.hu.

A portál szerint miután a kormányzati honlapon tervezetként véleményezhető volt, az Energiaügyi Minisztérium beterjesztette az Országgyűlés elé az atomtörvény módosítását, amelyben a legfontosabb újdonság, hogy létrehoznának két új eljárási formát:

a bejelentés tudomásulvételi eljárást,

PostPin It!

Új hungarikum: a sarokba szorított nukleáris hatóság

Közzétette szerző

Európában példátlan, rendkívül kockázatos mutatványra szánta el magát az Orbán-kabinet a csigalassan haladó paksi bővítés felgyorsítása érdekében: olyan helyzetbe kívánja szorítani az OAH-t, amelyben az csak a kormánnyal nyíltan szembefordulva tarthat ki a szakmai szempontok elsődlegességét (vagyis a biztonságot) eddigi engedélyezési politikája mellett. Jávor Benedek a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője, Budapest brüsszeli irodája vezetőjének írása.Hajmeresztő törvényjavaslatot kíván a parlament elé terjeszteni a kormánytöbbség: tovább faragnának az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatásköreiből – hogy miért, azt csak tippelni lehet, de jóhiszemű magyarázat nincs rá. Az Orbán-kormány 13 éves regnálása alatt számos hatóság önállóságát szüntette meg, sokszor magukkal az intézményekkel együtt, ahogy például a környezetvédelmi felügyelőségekkel kapcsolatban láthattuk. Az OAH azonban számos kormányzati kísérlet ellenére máig megőrizte a korábbi szakmai integritásának egy részét, jelentős részben azért, mert az Euratom Szerződés és a nukleáris biztonsági irányelv jelentős beleszólási jogosítványokat biztosít az Európai Bizottságnak a nemzeti kormányok szabályozás-fellazítási kísérleteivel szemben. Ez azzal együtt is igaz, hogy 2021-ben lemondott Fichtinger Gyula, az OAH szakmai vezetője, és a helyére a volt helyettes államtitkárt, a biomérnöki és vegyészmérnöki végzettségű, atomenergia-ipari tapasztalatok nélküli Kádár Andreát ültették a főigazgatói székbe.

paksi atomerőmű irányítóterem forrás: wikimédia

Hatósági pávatánc

PostPin It!