Az internetes bűnözés 2023-ban nagyjából 8 billió dollárjába került a világnak és több milliárd forintos kárt okoz csak a hazai pénzügyi szektorban a kiberbűnözés.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint
tavaly több mint 18 296 banki csalás történt, amikkel
A jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) érkezett egyik panaszt ismerteti az Azénpénzem.hu – a panaszos 20 ezer forintért akart eladni egy használt ruhát, ám az ügyletből az lett, hogy megkopasztották, több mint 4,5 millió forintot emeltek le, utaltak el a számlájáról. Hogyan?
A magát vevőnek kiadó csaló azt mondta, ő fizeti a futár díját, és ezzel összefüggésben rávette az eladót, hogy egy mobilon küldött linkre kattintson. Aztán újabb kattintásokhoz vezette a csaló, kódok megadását kérték tőle, egy az eredetihez megtévesztésig hasonló álbanki oldalon. A panaszos nem kapcsolt, hogy nem kéne belemennie abba, amit kérnek tőle. Csak akkor eszmélt hogy valami nem stimmel, amikor látta, hogy 700 ezer forintot elutaltak a számlájáról. Próbálta menteni, ami még menthető – belépett a netbankjába, többször hívta a bankját, majd személyesen is bement. Összesen végül 4,6 millió forinttal kopasztotta meg a reménybeli eladót a csaló.
A PBT az elé került ügyben végül arra jutott, hogy a közel 7 perces hívás időtartama alatt a banknak, mint professzionális szervezetnek biztosítania kellett volna, hogy a kérelmező ügyintézőhöz jusson. Ezért úgy határoztak, hogy a 700 ezer forintos kárt a hölgynek viselnie kell, a két további tranzakcióban leemelt 3,9 millió forint azonban a bank kára. Azt vissza kell adniuk ügyfelüknek.
Beszédes adatokról számolt be az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálata: bár az áldozatsegítő központok még nem országos lefedettségűek, statisztikáikból így is látványosan kirajzolódik a kiberbűnözés előretörése. A kiberbűncselekménnyel kapcsolatos esetek
13 százaléka hamis banki telefonhívás,
16 százaléka adathalász banki email,
Tavaly percenként 50 ezer forintot loptak el az ügyfelektől, ráadásul a kár döntő részét már az áldozatok viselik.
Mi történt? 2023. negyedik negyedévében már a bankkártyás csalásokban keletkezett kár 71 százalékát viselték az ügyfelek. Ráadásul a csalások száma és értéke is újabb és újabb rekordokat dönt. Míg 2020-ban a bankkártyás csalások 2,2 milliárd forint veszteséget okoztak, és ennek csak tizedét (220 millió forint) állták az ügyfelek, addig 2023-ban már mintegy 5 milliárd forint volt az okozott kár, és ebből 3,3 milliárd forintot az ügyfelek zsebéből húztak ki. Tavaly összesen 180 ezer bankkártyás csalás történt, míg egy évvel korábban még 156 ezer – derült ki a Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatóján.
És mennyi volt az átutalásos csalás? A banki átutalásos csalások 98 százalékánál az ügyfél viseli a kárt. A lakosság esetében a károsultaknak 3537 esetben összesen 5,14 milliárd kárt okoztak a csalók 2023 utolsó negyedévében. Az év egészében pedig 20 milliárd forint volt az a kár, amiből 18,7 milliárdot terheltek a lakossági ügyfelekre. A károk döntő részénél az ügyfelek maguk adják ki az adataikat a csalóknak, vagy átverés hatására maguk indítják az utalást a csalók számlájára. Csakhogy olyan mértékben nőtt meg az ügyfelekre hárított kár mértéke, hogy az MNB tavaly már ajánlást tett a bankoknak, hogy nem terhelhetnek minden kárt automatikusan az ügyfélre.
Indult két észt srác problémájával és egy szimpatikus vízióval, felnőtt egy globális fintech céggé, ma felhasználóinak számláiból a kiberbűnözők is szívesen csemegéznek. Horányi Gergő, a hétszáz fős budapesti Wise-iroda termékigazgatója azt mondja, tudatos és kiszámított döntések vannak a mögött, hogy mennyi csalást fognak meg, és mennyit engednek át.
„Ha minden csalást meg akarnánk állítani, sok álpozitív tranzakció is fennakadna, sok lenne a téves riasztás. Ennek azért nagy ára lenne a felhasználói élmény oldaláról”
– Horányi Gergő, a Wise 700 magyarországi irodájának csalásokkal is foglalkozó igazgatója mondja ezt a januári Forbes magazinban megjelent interjúban.
Egyre több az internetes csalás Magyarországon, és ez már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számaiból is látszik. A módszerek folyamatosan változnak, a bankkártyás visszaélések száma például csökkent is a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva mintegy 2600 darabbal. Ugyanakkor a visszaélések összértéke növekedett, a bűnözők ugyanis egyre nagyobb értékű tranzakciókat hajtanak végre a megszerzett kártyaadatokkal.
A leggyakrabban és a legnagyobb értékben az adathalászat útján megszerzett kártyaadatokkal élnek vissza a bűnözők, az ellopott vagy hamisított kártyákkal történő csalások száma és értéke eltörpül ezekhez képest. A kártyaadatokat sokféle módon megszerezhetik a csalók, előfordul például, hogy futárcégek hamis oldalain kérik be a gyanútlan vásárlóktól vagy eladóktól ezeket az információkat. A karácsonyi vásárlások idején épp ezért nagyon fontos, hogy körültekintően adja meg mindenki a bankkártya-adatait, amikor vásárol vagy elad egy terméket, csomagot vár, és értesítést kap arról, hogy fizessen vámot, vagy adja meg még egyszer a bankkártyája adatait.
Mivel egyre gyakrabban derül ki, hogy az ügyfelek gondatlansága okozta a kárt, az őket terhelő kárösszeg is egyre nagyobb. A kártyás visszaélések összértékéhez hasonlóan növekedett a kártya kibocsátói forgalomban leírt kár értéke, melynek nagy része terhelődik az ügyfelekre. A negyedév során az ügyfelekre terhelt kár 838 millió forint volt. A bankkártyás ügyfelekre terhelt kárösszeg évről évre nő. A harmadik negyedévi összeg több mint a kétszerese a tavalyinak, több mint hatszor nagyobb a 2021-esnél, és a 19-szerese a 2020-asnak.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói a Mátrix Projekt keretében felvették a harcot a magukat banki alkalmazottnak kiadó online csalók hálózata ellen, és immár 17 gyanúsított van az ügyben – írja a Police.hu.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntett, valamint pénzmosás bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást. A nyomozók a 2023 áprilisában elrendelt ügyben eddig 17 elkövetőt hallgattak ki, közülük négyen, két ukrán és két magyar állampolgárságú férfi letartóztatásban, hárman bűnügyi felügyelet alatt vannak, tízen szabadlábon védekezhetnek.
A rendőrség szerint a szervezetten működő csoport tagjainak módszere az volt, hogy
Mint a minap megírtuk, ugrásszerűen megnőtt idén a pénzügyi csalások, adathalász támadások, internetes és telefonos visszaélések száma és mértéke, szektorszinten a második negyedévben 7 milliárd forint volt a csalásokból származó kár.
Az Azénpénzem cikke szerint a bankok a csalások egyre nagyobb hányadát előzik már meg, ha kell, letiltják a bankkártyát, de így is egyre nő az ügyfeleket ért kár. Részletesen ismertetik a különböző csalási módszereket, és felhívják a figyelmet arra is, mire kell figyelnünk, hogy ne húzzanak minket csőbe.
Kitérnek arra is, hogy ilyenkor kié a kár. Mint írják, a bankok szerint, ha mi adjuk meg az adatainkat, az már a mi hibánk. Bár a monitorozással igyekeznek elejét venni a csalásnak. Az MNB mindenesetre szeptemberben rákoppintott a bankok orrára, és olyan ajánlást tett közzé a banki csalásokkal kapcsolatban, amiből kiderül, hogy nem terhelhetnek automatikusan minden kárt az ügyfelekre. Minden egyes esetet külön kell megvizsgálniuk, és jelentős lépéseket kell tenniük a biztonság érdekében.
Ugrásszerűen megnőtt idén a pénzügyi csalások, adathalász támadások, internetes és telefonos visszaélések száma és mértéke, szektorszinten a második negyedévben 7 milliárd forint volt a csalásokból származó kár, ebből az Ersténél 500 millió forintos veszteség keletkezett – hangzott el a bank szerdai sajtóbeszélgetésen az MTI tudósítása szerint.
A bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese, Harmati László elmondta:
az áldozatok egyaránt megtalálhatóak az átlagügyfelek között és
Az OTP Bank felmérése szerint a tíz legnagyobb félelmünk közül hat kapcsolódik kiberbűnözéshez. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy jobban aggódunk pénzügyeink miatt, mint az életünkért vagy a testi épségünkért.
Szponzorált tartalom
Ördögi rafináltsággal, kíméletlenül húzzák le jóhiszemű emberek tömegeinek számlájáról megtakarításaikat az online piactérben garázdálkodó csalók, akik feltehetőleg kiterjedt bűnszervezetekben, elképesztő rutinnal működnek. Leginkább a másik fél naivitására, figyelmetlenségére építenek ezek a bűnözök, és bár számtalan trükk van forgalomban és nincs egyetlen recept a megelőzésre, leginkább mégis rajtunk múlik, hogy ki tudjuk-e védeni a bankszámlánkat, bankkártyánkat célzó támadásokat.
Újabb módszerrel próbálkoznak a bankkártyaadatok megszerzésére specializálódott csalók: odáig merészkednek, hogy magukat a rendőrség munkatársainak kiadva tévesztik meg a gyanútlan áldozatokat
– olvasható a Nemzeti Védelmi Szolgálat szombati Facebook-bejegyzésében.
Mint írják, néhány napja tett bejelentést egy állampolgár, mert ismeretlenek több millió forintot emeltek le a bankszámlájáról. Az egyik elkövető rendőrként bemutatkozva a sértettet arról tájékoztatta, hogy feltörték a számláját. Az ijedt áldozat a csaló kérdésére elmondta, hogy melyik banknál vezeti azt, utána a banda másik tagja már ennek a banknak a nevében hívta fel az „ügyfelet”. A bűnözők rávették, hogy telepítse telefonjára az Anydesk nevű programot, amihez még segítséget is nyújtottak, majd elkérték az sms-ben kapott kódokat. Ezzel már könnyen hozzáférhettek a bankszámlához, amiről átutalásokat indítottak, sőt, megpróbálták a számlán lévő teljes összeget leemelni.A Nemzeti Védelmi Szolgálat erre azonnal reagált. Mint írják, az NVSZ speciális kiberfelderítési egysége korábban már sikeresen együttműködött a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. Ennek eredményeként információink alapján Győrben fogták el azt a három külföldi férfit, akik a sértettek banki adatait megszerezték, majd jelentős összegeket emeltek le a számlájukról.