Az internetes bűnözés 2023-ban nagyjából 8 billió dollárjába került a világnak és több milliárd forintos kárt okoz csak a hazai pénzügyi szektorban a kiberbűnözés.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint
tavaly több mint 18 296 banki csalás történt, amikkel
Az év vége hagyományosan az ünnepi készülődés és az ezzel kapcsolatos beszerzések időszaka, amit a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyre nagyobb arányban bonyolítunk online. Az elmúlt években a digitális fizetések száma jelentősen megnövekedett, az innovatív fizetési módszerek is egyre népszerűbbek, egy év alatt megkétszereződött a mobiltárcás vásárlási tranzakciók száma és értéke.
Az MNB adatai szerint az elektronikus fizetés terjedésével azonban a visszaélések száma is drasztikusan növekszik.A bűncselekmények nagy részét átutalásos csalások teszik ki, de növekszik a bankkártyákkal kapcsolatos csalási kísérletek száma is, ezért a kártyabirtokosoknak is tudatosabbnak kell lenniük pénzük biztonsága érdekében. A csalók egyre kifinomultabb módszereket használnak, de egy felmérés szerint a lakosság sem tesz meg mindent azért, hogy megnehezítse a bűnelkövetők dolgát. Az OTP Bank reprezentatív kutatásának eredménye alapján a válaszadók elsöprő többsége, 92 százaléka tisztában van azzal, hogy még az óvatosabb embereket is átverhetik, és 85 százalékuk szerint néhány alapszabály betartása jelentősen javítja a biztonságot. A megkérdezettek 50 százaléka mégis úgy gondolja, hogy ezzel nem érdemes foglalkozni, a válaszadók harmada pedig még az alapvető biztonsági előírásokat sem tartja be, ha ez a kényelme rovására megy.
Bankunk minden tőle telhetőt megtesz a visszaélések elkerüléséért, de a kártyabirtokosoknak is érdemes betartaniuk néhány alapvető biztonsági szabályt, hogy elkerüljék a csalók csapdáit, ne szenvedjenek akár súlyos anyagi veszteséget az ünnepi készülődés időszakában – kommentált a legnagyobb hazai bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója, Sonjic László.
A zárkózott kamaszok ventilációjában segíthet egy, a mentális jóllétet támogató új hazai mobilapp, a Healmindset, amelyben a felhasználók chaten, anonim módon pszichológusoktól kaphatnak azonnali tanácsokat és érzelmi támogatást.
Egyre több embert érint világszerte a diabétesz, a betegség pedig Magyarországon is igencsak elterjedt: minden tizedik embert érint közvetlenül. Egy friss, kínai kutatás, amelyben közel 2000 ember vett részt azonban azt állítja, hogy azok, akik napi rendszerességgel fogyasztanak sötét teát, nagyobb valószínűséggel kerülhetik el a betegség kialakulását – írja az Interesting Engineering.
Azt rögtön érdemes leszögezni, hogy a fekete és a sötét tea nem ugyanaz, a két termék különböző élettani hatásokkal bír.
Az 1923 résztvevő közül 352-en prediabéteszben szenvedtek, 436-an cukorbetegek voltak, 1135-en pedig egészségesek voltak. Kutatásuk során nyomon követték a résztvevők vércukorszintjét, és elemezték, hogy a teafogyasztás hogyan befolyásolja a vizeletükben felszabaduló glükóz mennyiségét.
Habár a Parkinson-kór jelenleg gyógyíthatatlan betegségnek számít, szakemberek szerint a korai felismerés és kezelés segíthet a betegeknek abban, hogy a betegséggel együtt is hosszú és produktív életet éljenek. A valóságban azonban a betegek kevesebb mint 10 százalékát diagnosztizálják 50 éves koruk előtt, a többség csak a 60-as éveiben szerez általában tudomást az állapotáról, és ekkor már túl késő ahhoz, hogy bármilyen kezelés hatékonyan működjön.
A University College London és a Moorfields Eye Hospital kutatói felismerték ezt a problémát, és legújabb tanulmányukban egy olyan mesterséges intelligencia alapú megoldást javasolnak, amely hét évvel a jelenlegi diagnosztikai módszerek előtt képes felismerni a betegeknél a Parkinson-kórt.
A tanulmányból kiderül, hogy az emberi szemek rendelkeznek a Parkinson-kór markereivel. A programjuk pedig képes azonosítani ezeket a jelzéseket a 3D-s retinaszkenneléseken. Az MI két adatbázist vett alapul a tanulás folyamán: a világ legnagyobb retinakép-adatbázisaként számon tartott, több mint 1,5 OCT-t és 6,2 millió retinaképet tartalmazó AlzEye és a brit biobank 85 ezer beteg adatait tartalmazó halmazt.
Egyre több innovatív megoldást találnak a kutatók a kognitív hanyatlás megelőzésére, lassítására. Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem kutatói most erős bizonyítékot találtak arra, hogy a szobánk, lakásunk illata pozitív irányban befolyásolja az elménk teljesítményét – írja a Science Alert.
A jó kognitív egészség megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a szürkeállományt stimuláljuk, ahogy öregszünk. Ez nem csak a napi keresztrejtvény megfejtését vagy az új impulzusok keresését jelenti, hanem azt is, hogy a környezetünket érdemes mindenféle látványossággal és hanggal feldobni, hogy az agyunk folyamatosan tanulmányozza azokat.
A kutatók hipotézise az volt, hogy fiziológiai szempontból a szagok érzékelésére való képességünk már azelőtt elkezd romlik, hogy kognitív képességeink csökkenése megjelenne. Ennek az érzéknek az elvesztése az agysejtek elvesztésével is összefügg.
A kerékpárosok körében riasztó mértékű a közúti halálesetek száma: az Európai Unióban 1837-an vesztették életüket 2021-ben. A balesetek több mint kétharmadát motorizált jármű okozta, ám ezek nagy része elkerülhető lenne, ha pontosabb információk állnának a sofőrök és a mikromobilitási eszközökkel haladók rendelkezésére.
Ebben segíthet a budapesti központú Commsignia vállalat fejlesztése, az OBU Lite közlekedésbiztonsági eszköz, amely vehicle-to-everything (V2X) technológiával javítja a sérülékeny úthasználók biztonságát a közúti forgalomban. A V2X járműkommunikáció előnye abban rejlik, hogy az ilyen technológiával felszerelt járművek vezetői akkor is értesülnek a többi közlekedő jelenlétéről, amikor nincsenek egymás látóterében.
A kerékpáros eszköz V2X-es autókkal tud üzeneteket váltani, így kritikus szituációkban figyelmeztetést kaphatnak a sofőrök az útjukat keresztező sérülékenyebb úthasználókról.
Az idei nyáron sorra dőlnek meg a melegrekordok, amely sokakat arra késztet, hogy nemcsak a strandra, hanem még az utcára is magukkal vigyék a naptejüket. Ehhez hasonló készítményeket már évtizedek óta használunk, többek közt azért, hogy megelőzzük a leégést, a bőrrákot, valamint hogy lassabban öregedjen a bőrünk. A naptejek mögött rejlő tudományról azonban kevesebbet tudni – írja az IFLScience.
A naptejek védik a bőrt az ultraibolya (UV) sugárzástól, ezzel lényegében meghosszabbítja azt az időt, amit a Napnak kitéve tölthetünk, mielőtt leégnénk. Az égést akkor tapasztaljuk, amikor az UV-sugárzás károsítja a hámsejteket a bőr legfelső rétegében. Az immunrendszer erre úgy reagál, hogy fokozza a véráramlást a területen, ami miatt a bőr vörösnek és forrónak tűnik.
A fehérvérsejtek ezután nekilátnak a sérült sejtek eltávolításának, ami viszketést és hámlást is okozhat.
Már több mint 10 millión nézték meg azt a TikTok-videót, amelyben Emily McDonald idegtudós hallgató elmagyarázza, mi az a három dolog, amit kerül az agya védelme érdekében. Mint mondta, reggelente nem használja a telefonját, próbál pozitívan gondolkodni, és kerüli a feldolgozott élelmiszereket. Jason Shepherd, a Utahi Egyetem neurobiológusa és Talia Lerner, a Northwestern Egyetem idegtudósa további tanácsokat adott, amiket érdemes megfogadni – írja a ScienceAlert.
Alvás
A kutatók szerint az első és legfontosabb dolog, hogy minden este eleget aludjunk, megfelelő környezetben. Napi 6-8 órányi alvás segít az agynak az új információk feldolgozásában, az emlékek kialakításában. Emellett az amiloid plakkok néven ismert fehérjék felhalmozódását is gátolja, amelyek gyakran felhalmozódnak az Alzheimer-kórban szenvedők agyában. Az alvás segít az új helyzetekhez és tapasztalatokhoz való alkalmazkodásban is.
Az Alzheimer-kórról gyakran úgy gondolják, hogy csak az időseket érinti, világszerte azonban mintegy 3,9 millió olyan 30 és 64 év közötti ember él, akit a kórral diagnosztizálnak – írja a ScienceAlert.
Ez egyrészt abban különbözik az időskori Alzheimertől, hogy a tünetek sokkal korábban, néhány esetben már 30 éves korban jelentkeznek, bár a betegséget általában 50-64 éves kor között diagnosztizálják. Míg az Alzheimer-kórban szenvedőknél általában a memóriazavar a betegség első jele, addig a fiatalon diagnosztizáltaknál általában más tünetek is jelentkeznek – rosszabb térlátás, csökkenő figyelem, és a motorikus reflexek hanyatlása.
Egyes fiatal Alzheimer-kórban szenvedőknél a diagnózis felállítása előtt a szorongás is fokozódhat, gyakori a depresszió megjelenése.