Gyakorlatilag semmi nem maradt meg a történelmi Közvágóhídból, amelynek helyén Orbán Viktor török barátja, Adnan Polat épít új városrészt. Pont olyat, mintha Isztambul valamelyik külső kerületében járnánk: lélektelen, tizenkétemeletes monstrumok nőnek ki a földből szorosan összezsúfolva. A NER-ben szokásos módon ez a magánfejlesztés is megkapta a kiemelt státuszt, és ezzel a felmentést minden előírás alól, noha semmilyen közcélt nem szolgál. A közcél az ellenkezője lehetett volna: a millenniumi idők egyik nagyszerű létesítményének megmentése és rehabilitálása, ahogy a világ sok városában történt. Ez azonban már örökre elúszott lehetőség marad.
Archívum címkék: sztori
Vigyázzon, a gázszámla hazudik!
A lakossági számlákon narancsszín mezőbe nyomtatva tudatják velünk hónapról hónapra, hogy mennyit spóroltunk a gázon, hála a rezsicsökkentésnek. A számítás egy egészen bizarr képleten alapszik. Az MSZP frakcióvezetője augusztus óta küzd az átverés ellen, most egy pert is nyert az ügyben, de a történet bőven túlmutat a konkrét eseten. Mert az igazi kérdés az, hogy számon lehet-e kérni a propaganda hazugságait a jog eszközével. Sztori.
Exkluzív: Matolcsy Ádám extitkárnője járt el a 15 milliárdos New York-i álomlakás ügyében
Cikkünk címe egy hölgyre utal, ám ő csak mellékszereplő a Magyar Nemzeti Bank körüli magánbiznisz-rengetegben. A kulcsfigurák a nyitóképen szereplő férfiak: Matolcsy Ádám (fekete szemüveg), Somlai Bálint (kerek okuláré) és Száraz István (fehér díszzsebkendő), pontosabban az általuk fémjelzett baráti-üzleti közösség. Amely immár nemcsak egy amerikai luxusapartman, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlantársasága, a varsói GTC Group miatt is nemzetközi jelentőségűnek mondható. Egy hónapja bizonyítottuk, hogy a háttérből e vállalat segíti a Matolcsy-kör vagyonátmentését, most pedig azt igazoljuk, hogy a „fiúk” épp el is foglalják a multicég meghatározó pozícióit. A GTC egyik csúcsvezetője például a címben szereplő extitkárnő férje, Gosztonyi Balázs lett (lásd fent szakállal).
Németh Zsolt: „Ha nem lennénk NATO-tagok, jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi”
„Az elmúlt 25 évről annyit, hogy ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi” – kezdte beszédét Németh Zsolt tegnap a Magyar Atlanti Társaság keddi konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. A fideszes politikusnak voltak már egyenes mondatai korábban is, ennyire határozottan azonban talán még nem fogalmazta meg, hogy aki a NATO felelősségét firtatja Ukrajna orosz lerohanása kapcsán, az nem csupán hazugságot terjeszt, de még a magyar érdekkel is ellentétesen cselekszik. Akik ugyanis fenyegetik a magyar szuverenitást: azok az oroszok.
A Mi Hazánk EP-befutóját továbbra is az állam fizeti
Tarr Zoltán református lelkészt a Kossuth téri beszéde után azonnal kirúgták állami állásából, a Mi Hazánk EP-jelöltjét viszont pont hogy megmenthette ettől egy miniszteri közbeavatkozás. Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet történésze előkelő helyen szerepel a Mi Hazánk EP-listáján. Indulása a júniusi választás egyik legnagyobb meglepetése és legfurcsább sztorija, ami a Fidesz és a Mi Hazánk viszonyáról is sokat elárul.
Magyarok, akik tényleg cukrászdát nyitnak Bécsben – szlogen és valóság 20 év után
Kirúgták a főépítészt, aki szembement a beruházással – a NER titkos budapesti óriásfejlesztése, 2. rész
Zugló mindvégig rosszul járt a két évtizeden át húzódó történetben, amelynek a végén egy tágas zöld sportterületből lélektelen irodapark lett. A kerület és a fejlesztő közötti megállapodás végül kútba esett, így hosszadalmas pereskedésre kell számítani. És bíróság előtt zajlik a munkaügyi konfliktus is a volt főépítész, Dienes János és a Horváth Csaba vezette önkormányzat között. A szakember állítja: azért rúgták ki, mert negatív szakvéleményeket adott a beruházóval kötendő megállapodásról, amely az önkormányzatra nézve káros lett volna, a polgármester azonban mégis szorgalmazta.
Városközpont helyett: a NER titkos budapesti óriásfejlesztése – első rész
Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész.
Indul a kórházi kommandózás: az orvosok mellett a betegek jelenlétét is ellenőrzik
A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának utasítására legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg a következő napoktól a magyar kórházakban, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben. A Válasz Online értesülése szerint a revízió a betegekre is kiterjed: náluk azt vizsgálják, valóban „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e az intézményekben elhelyezve”. Óvatosan a hétvégi hazaengedéssel! Ha a zárójelentésen más szerepel, baj lehet belőle.
Nincs több titok: így építi be a Tiborcz-kör a Svábhegy maradékát
A Válasz Online évek óta figyelemmel kíséri a svábhegyi gyermekkórház óriási, bő 6 hektáros ingatlanhagyatékának sorsát. Mostanra lett minden tiszta: a Gyurcsány-kormány bezárta, az Orbán-kabinet 2019-ben eladta, a Tiborcz István-féle üzleti kör „hazavitte”, majd most magánberuházásban lakóteleppé és irodakomplexummá formálja az érintett telkeket. A nyitóképünkön szereplő, Béla király úti zöld zónára a Central European Ingatlanalap cége tízlakásos társasházakat húz fel – a szintén megújuló Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla mellé. Egy kicsit odébb, a Mártonhegyi úton pedig a BDPST Group épít csúcspanorámás irodaházat.
Nyertek 650 milliót, de elfelejtették elkölteni – Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori
A hazai EU-s pályázatok bizarr történetei között is különleges eset a ceglédi: úgy tűnik, hogy nem ellopták, hanem elfelejtették elkölteni a megnyert pénzt. Mire az önkormányzat észbe kapott, már késő volt, és most úgy tűnik, hogy kamatostul kell visszaadni az államnak 650 millió forintot. Ráadásképpen saját forrásból kell befejezni a munkát. A hanyagság ára így 1 milliárd is forint lehet.
Megmenekült a beépítéstől egy darabka erdő az újjászülető Mocsáros peremén
Két évvel ezelőtt a főváros a Mocsáros addig beépítésre szánt területének nagy részét átsorolta zöldterületi kategóriába. Akkoriban figyelmeztettünk: egy másfél hektáros, ötszög alakú terület kifelejtődött, és továbbra is megvan az elvi lehetősége, hogy egyszer az erdőbe ékelődő lakópark legyen belőle. Most az uniótól elnyert, 1,4 milliárdos LIFE-pályázati forrásból Budapest történetének legjelentősebb tájrehabilitációja kezdődhet a Mocsárosban. A természetvédelmi területet a háromszorosára növelték, és ennek során az általunk korábban jelzett tévedést is sikerült kijavítani: az erdő végleg erdő maradhat.
„Az élő gyülekezet elbírja a halott egyházat” – református válság és hallgatás nagypénteken
A külvilág jelentős része számára érthetetlen, miért maradt a református egyház püspöke Balog Zoltán, aki a kegyelmi ügy elindítója volt, miközben a történet többi szereplője távozni kényszerült pozíciójából. Nagypénteken nem csak a hívők számára lehet fontos áttekinteni az egyház helyzetét, mert a válságnak a magyar történelembe nyúló gyökerei is vannak: egy évszázadok óta kisebbségben élő vallási közösség, amelyet sokszor üldöztek, gyakran összezárással és sündisznó-stratégiával válaszol a közéleti kihívásokra.
„Műanyag edényalátétből készítettünk páncélt” – magyar hátország a hollywoodi produkciók mögött
Az utóbbi húsz évben hatalmasat lépett előre a hazai filmgyártás, a budapesti stúdiókban folyó munka színvonaláról sokat elmond, hogy két éven belül másodszor ismerték el Oscar-díjjal a magyar stáb egy-egy tagjának munkáját. A nálunk forgó külföldi szuperprodukciókon dolgozó szervizcsapatok teljesítményének is köszönhető, hogy mára a budapesti stúdiók egy polcon helyezkednek el a londoniakkal, a Los Angeles-iekkel és a prágaiakkal. Hogy megértsük, mekkora fogaskerék ebben a rendszerben a friss Oscar-díjas Mihalek Zsuzsa, és hogy lássuk, hányadát adják a munkának a magyar szervizcsapat tagjai, egy kicsit bekukkantottunk a kulisszák mögé.
Gyerekbántalmazás-gyanú, oroszosítás – már két Fidesz-alelnökig ér a „Juli-ügy”
A politikai szereplők a kiskorúak védelmét hirdetik – nemcsak a pedofilokkal, hanem minden gyerekveszélyeztetővel szemben. Korábban viszont Kósa Lajos és az általa vezetett korcsolyaszövetség hónapokig elodázta Gór-Sebestyén Júlia edzői működésének feltárását (egy szülői feljelentés szerint bűnpártoló módon). A témában már nyomoz a BRFK gyermekvédelmi osztálya, ennek ellenére a Fidesz másik alelnöke, Kubatov Gábor az FTC oltalma alá vonta a volt Európa-bajnokot. Mindeközben pedig a műkorcsolya-válogatott eloroszosodott, a legtehetségesebb magyarok külföldön kénytelenek edzeni, a Liu fivérek Kínát választották, a rövidpályás gyorskorcsolyázóknál is válság tombol – ám Kósa Lajos a helyén van.
A nagy titkosszolgálati drogjátszma – amikor a magyar Chinoin látta el kábítószerrel Amerikát
Magyarország a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a világ egyik legnagyobb drogexportőre volt. A magyar állam tudtával. A Chinoin állami tulajdonú gyógyszergyárban készült drogot egy állami kereskedő cégen és a svájci Medimpex képviseleten keresztül a kolumbiai drogkartellel juttatták el az Amerikai Egyesült Államokba. Egy, a köztelevízióban nemrégen vetített dokumentumfilm a fennmaradt titkosszolgálati iratok alapján ismertette a történetet. A Válasz Online most egykori egészségügyi, orvosi közlemények alapján állítja: a történet hiteles. A mérték pedig döbbenetes: több tízmillió tablettára elegendő drogot adtunk el Amerikába. A nagy titkosszolgálati drogjátszma és bizonyítékai.
Exkluzív: mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot!
Egy a Válasz Online birtokába jutott előterjesztés szerint mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot – éppen azon indokok alapján, amelyeket a döntés megszületése után lapunk is rögtön jelzett. Több mint négy évvel ezelőtt. A Csák János tárcája által készített friss dokumentum szerint a korábbi kormánydöntést felül kellene bírálni és inkább az egykori Kilián-laktanyába kellene költöztetni az intézményt. A százmilliárdok eltapsolása és a mozgatás tehát továbbra sem került le a napirendről, a legnagyobb blődségnek viszont talán mégiscsak megálljt parancsolhat a józan ész.
Így fogy el a zöld a Balatonnál: luxus lakóparkot építenének Tihany legértékesebb területére
Kevés olyan értékes telek van a Balatonnál, mint a tihanyi Kenderföldek: a tóparthoz közeli, jelenleg sűrű erdővel, nádassal borított területet az önkormányzat néhány éve eladta, a tulajdonos – Futó Péter és Nyíri Viktor cége – pedig természetesen építkezni akar. Nem is akárhogy: a legújabb elképzelés szerint 45 egymásra zsúfolódó villatelket alakítanának ki a zöldterület helyén, közel száz lakással. A természetből csak mutatóba maradna meg egy kevés. A Válasz Online úgy értesült, hogy a környezetromboló beruházásnak zöld utat adó megállapodásról ma délután dönt a tihanyi képviselőtestület sebtében összehívott, rendkívüli ülésen.
A tihanyi Kenderföldek ügye évek óta izgalomban tartja a helyieket és azokat, akik aggódnak, hogy a Balaton környékén jelenleg zajló beruházási hullám tönkreteszi a tavat. Elrettentő példáért nem kell messzire menni, elég átnézni a túlpartra: a szántódi révtől balra brutális tájsebként világít a déli parton a Tiborcz-kör és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma, a BalaLand, amiről tavaly nyáron azt mondtuk, Tihanyból nézve még sokkal rosszabb, mint helyben, ahol felhúzták.
Ami a Kenderföldeken esetleg felépül, ennyire tájképromboló csak azért nem lehet, mert az ottani „építési telkek” nem érnek ki közvetlenül a vízpartig, a nádas és a parti út biztosít némi jótékony takarást. Ezzel együtt: túlméretezett és túlzsúfolt beruházás készül, amely ráadásul a Tihanyi-félsziget egyik ökológiai szempontból fontos, bár sokféle problémával terhelt zöldterületét számolná fel. A Kenderföldek ingatlanfejlesztői szemmel azért annyira különleges hely, mert Tihany alapvetően megtelt: a félsziget beépítetlen természeti területei nagyrészt nemzeti parki védelem alatt állnak. A mezőgazdasági övezetben persze fel lehet húzni gazdasági épületnek nevezett, hatalmas villákat, víztárolónak titulált úszómedencékkel, ahogyan az történik is például az Óvárnak nevezett dombháton, ahova az elmúlt években felköltöztek a NER elitjének prominens alakjai. Egybefüggő, nagy fejlesztési terület azonban alig van Tihanyban, olyan pedig még kevésbé, amely belterületbe van sorolva, építési övezetként tartják számon, közútról jól megközelíthető, és még a víztől is kőhajításnyira van.
Így nyomta le az angol a magyart – eltűnőben a tudományos folyóiratok, monográfiák, tankönyvek
Nyolc éve új tudományos értékelési rendszert vezettek be, amely kiemelt szerepet biztosított az angol nyelvű publikációknak. A hatás drámai: sorban szűnnek meg a magyar folyóiratok, töredékére zsugorodott a tankönyvkiadás, szinte eltűntek a monográfiák, bedőlnek a magyar szakkönyvkiadók. Az akadémia immár attól tart, hogy az új tudományágak esetén a magyar tudományos nyelv hiányában a magyar nyelvű egyetemi oktatás is bajba kerül, ami kihatna a középiskolákra is. Freund Tamás elnök ezért akadémiai vitafórumot hívott össze. Az első eredmények márciusra várhatóak, a Válasz Online addig is öt tudóssal rajzolta meg a problématérképet.
Óriási műsort csinált Orbán Viktor – mutatjuk, mit ért el vele
Decemberben vétózott, hogy aztán február első napján elengedje az ügyet, Ukrajna négy évre szóló uniós pénzelését. Kulcsszereplőkkel folytatott háttérbeszélgetéseink nyomán furcsa kép rajzolódott ki a történet hátteréről, amelynek végén Orbán lényegében semmit sem kapott álláspontja feladásáért. S hogy akkor mire volt jó a sok hűhó? A magyar miniszterelnök rengeteget szerepelhetett és kiszámíthatatlanságával erőt mutathatott, hazai közönsége előtt világpolitikai tényezőként építhette magát, akinek már nem is dolga itthoni gondokkal bíbelődni. Exkluzív háttér.