Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: neandervölgyi ember

Ötvenezer éves vírusokra bukkantak

Közzétette szerző

A valaha talált legősibb emberi vírusokra bukkantak a São Paulo-i Szövetségi Egyetem kutatói – írja az Arkeonews. Az ősi kórokozókat neandervölgyi emberek több mint 50 ezer éves csontjaiból sikerült kimutatni.

A szakértők két neandervölgyi férfi DNS-ét vizsgálták meg, akiknek a maradványait egy oroszországi barlangban fedezték fel. Az analízis szexuális úton terjedő humán papillomavírus (HPV), légzőszervi megbetegedést okozó adenovírus, valamint számos másik vírus jelenlétét mutatta ki.

A tudósokban már régen felmerült, hogy a neandervölgyi emberek kihalását vírusok okozhatták, a mostani kutatás pedig alátámaszthatja ezt az elméletet.

PostPin It!

Neandervölgyi nő arcát rekonstruálták

Közzétette szerző

Rekonstruálták egy nagyjából 75 ezer éve élt neandervölgyi nő arcát – írja az IFLScience. A csontváz a legteljesebb és legjobb állapotú ilyen típusú lelet, amelyet az ezredforduló óta találtak, a maradványok az iraki Kurdisztán területén fekvő Sanidar-barlangból kerültek elő. A csontváz a Netflix új, Secrets of the Neanderthals (A neandervölgyiek titkai) című dokumentumfilmjében is szerepel.

A barlangot az 1950-es években fedezték fel, a helyszínen legalább tíz neandervölgyi maradványait találták meg eddig. A lelőhelyen azonosított temetkezési szokások különösen érdekesek, a leletek nagyban megváltoztatták az ősi, kihalt rokonunkról kialakított képet. Kiderült például, hogy a neandervölgyiek virágokkal tiszteleghettek halottaik előtt, és több egymást követő generációt is itt helyeztek nyugalomra.

„Láthatjuk, hogy a neandervölgyiek visszatértek egy bizonyos helyre, hogy eltemessék halottaikat” – mondta Dr. Emma Pomeroy, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy akár több évtizedes vagy évezredes különbség is lehetett egy-egy temetkezés között. Adódik a kérdés, hogy szándékos jelenségről van-e szó, és ha igen, mi vonzotta vissza az embereket a helyszínre.

PostPin It!

Új felfedezés írhatja át fajunk történetét

Közzétette szerző

Egy új vizsgálatsorozat alapján a modern emberek rendkívül hideg éghajlati körülmények között érték el Észak-Európát, és már több mint 45 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiekkel együtt éltek a térségben – írja az Independent. A vonatkozó tanulmányok itt, itt, itt és itt érhetőek el.

Az átlaghőmérséklet ebben az időben 7-15 Celsius-fokkal lehetett alacsonyabb a mainál, és a jelenlegi szibériai és észak-skandináviai értékekre hasonlíthatott. A kutatók szerint a modern emberek több ezer évig élhettek a neandervölgyiekkel egy régióban, míg végül utóbbi csoport kipusztult.

Úgy tűnik, Európa korai lakói a véltnél ellenállóbbak voltak a zord, hideg körülményekkel szemben.

PostPin It!

Hatalmas ragadozókra vadásztak az ősi emberek

Közzétette szerző

Oroszlánvadászatra utaló nyomokat fedeztek fel Németországban talált, ősi csontokon – írja a Live Science. A kutatók szerint ez lehet a valaha talált legrégebbi bizonyíték, amely azt mutatja, hogy a neandervölgyiek oroszlánokat öltek.

A ragadozót elejtő ember feltehetőleg az állat mögé settenkedett, miközben az pihent, majd lesből hasba szúrta.

Az oroszlán egyik bordáján található szúrás nyom arról árulkodik, hogy a fegyver létfontosságú szerveken hatolt állt, mielőtt megakadt az állat mellkasában. A vizsgálatok alapján a vadászat mintegy 48 000 éve történhetett.

PostPin It!

Neandervölgyi műalkotásokat találtak egy barlangban

Közzétette szerző

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban egy franciaországi barlangban talált ősi alkotásokat mutatnak be – írja az Arkeonews.

A szakértők szerint ezek lehetnek a legkorábbi vésetek, amelyek a neandervölgyiekhez köthetőek.

A Loire-völgyi lelőhelyen, a La Roche-Cotard nevű barlangban halvány csíkok, pontok és hullámvonalak százait fedezték fel. Jean-Claude Marquet, a franciaországi Tours-i Egyetem munkatársának és kollégái becslése alapján a minták több mint 57 ezer évvel ezelőtt keletkeztek.

PostPin It!

45 ezer éves csecsemő maradványaira bukkantak

Közzétette szerző

Ősi csecsemő csípőcsontját találták meg egy neandervölgyi emberek maradványaival teli barlangban, Franciaországban – írja az IFLScience. A felfedezésről szóló tanulmány szerint az újszülött nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt élhetett, és a Homo sapiens egy eddig ismeretlen ágához tartozhat.

A Grotte du Renne barlang egy különleges őskőkorszaki lelőhely, ugyanis feltehetőleg abban az időszakban lakták, amikor a modern emberek „leváltották” a neandervölgyieket. A barlangban az emberi maradványok mellett a kutatók számos kőeszközre rábukkantak.

A most felfedezett medencecsont előtt soha nem találtak a Grotte du Renne-ben olyan maradványokat, amelyek nem neandervölgyiekhez, hanem modern emberekhez tartoztak volna. A csecsemő maradványai azonban kicsit eltérnek az eddig ismert modern emberekéitől, ezért a szakértők azt feltételezik, hogy az újszülött a Homo sapiens egy eddig ismeretlen, korai felmenő ágához tartozhatott.

PostPin It!

Új emberfajt fedezhettek fel Kínában

Közzétette szerző

Eddig ismeretlen emberfajt fedezhettek fel a tudósok Kínában – írja a Science Alert. Egy új tanulmány írói 2019-ben felfedezett emberi maradványokat vizsgáltak meg, és megdöbbentő következtetéseket vontak le.

A szakértők szerint a különös faj csontjai egyszerre hordoznak a modern emberre és annak elődeire jellemző vonásokat.

A feltehetőleg ismeretlen faj arcfelépítése nagyon hasonlít a Homo sapienséhez, azonban a koponyán olyan jellegzetességek is felfedezhetők, amelyek inkább a gyenyiszovai emberéihez hasonlítanak.

PostPin It!

Kínzó fájdalom gyötörte ezt a neandervölgyit

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján egy franciaországi barlangból előkerült neandervölgyi hüvelykujjcsont ízületi porckopásra utal – írja az IFLScience. Ez az első bizonyíték arra, hogy a rendellenesség érintette ősi rokonunk kezét.

Silvana Condemi, az Aix-Marseille Université munkatársa és kollégái a lelet patológiai jellemzőit elemezve arra jutottak, hogy a kínzó állapot a rendszeres kovakőverés során elszenvedett ismételt ütések és rázkódások következtében alakulhatott ki.

Emiatt az idős neandervölgyinek komoly fájdalmai lehettek, és képtelenné válhatott a napi feladatok elvégzésére.

PostPin It!

Kannibál neandervölgyiek nyomaira bukkantak

Közzétette szerző

Szakértők egy csoportja a spanyolországi Coves del Toll de Moià leleteit vizsgálták, és 52 ezer évvel ezelőtti kannibál neandervölgyiek nyomaira bukkantak – írja a Heritage Daily. A Katalóniában fekvő barlang egy 2 kilométer hosszú rendszert alkot.

A korábbi kutatások során számos, a késő és középső pleisztocénből származó állatmaradványt találtak itt, köztük barlangi medvék, barlangi hiénák, vadlovak, gímszarvasok és őstulkok leleteit. A középső paleolitikumban a barlangot neandervölgyiek lakták, ezt három gyermek csontjai, valamint kőeszközök bizonyítják.

A katalán Emberi Paleoökológiai és Társadalmi Evolúció Intézet (IPHES) és a Katalóniai Kutatóközpont (CERCA) szakértői a közelmúltban egy fiatal neandervölgyi koponyájának és kulcscsontjának töredékeit elemezték. A maradványokon olyan vágásnyomokat találtak, amelyek húsfeldolgozásra utalnak.

PostPin It!

57 ezer éves rajzokat rejtett egy barlang

Közzétette szerző

Hihetetlenül régi, nagyjából 57 000 éves barlangrajzokat találtak a franciaországi La Roche-Cotard barlangban – írja az IFLScience. A szakértők szerint az alkotásokat neandervölgyi emberek készíthették, és ezek a legősibb vésett minták, amelyeket valaha felfedeztek a világon.

A rajzok úgynevezett ujjhulámok, vagyis olyan minták, amelyek a barlangfal puha felületére az ujjaikkal rajzoltak fel a történelem előtti emberek. Alaposan vizsgálatok után a régészek teljesen biztosak benne, hogy a rajzokat nem véletlenül készítették a neandervölgyiek, hanem előre megtervezett, rendezett alakzatokat alkottak szándékosan.

Ez is bizonyítja, hogy nem helytálló az a széleskörben elterjedt tévhit, miszerint a neandervölgyi emberek kognitív képességei fejletlenek lettek volna.

PostPin It!