Best WordPress Hosting
 

Újabb részletek derültek ki a Pázmány-kampusz várható arcáról

Az elmúlt hónapok hazai építészeti közbeszédét uraló, az egykori Rádió-épületek többségének pusztulásával járó Pázmány-projekttel kapcsolatban hétről hétre kerülnek nyilvánosságra a különböző részletek, a terület várható jövőjéről azonban még mindig nem lehet biztosat tudni. A tervezett bontási munkák a tavalyi év végén ugyan engedélyt kaptak (ezek részleteit itt mutattuk be), a kézzelfogható változások azonban továbbra sem kezdődtek meg, sőt, az önkormányzat, illetve a civilek közös erővel próbálják megállítani a kiemelt projektet.

Az ügyben a kerület közigazgatási pert indított, valamint az Alkotmánybíróságot is megkereste, sőt, januárban a kormánypárti és a kerületi képviselők teljes egyetértésben eldöntötték: nem vonják vissza a tömbre kiterjesztett változtatási tilalmat, sőt, a Fővárosi Kormányhivatalt vezető korábbi kerületi vezető, dr. Sára Botond elfogultságának vizsgálatát kérték.

A Pázmány-álom január 17-án aztán új szakaszához érkezett: az építtető Építési és Közlekedési Minisztérium eljuttatta a Kormányhivatalhoz az építési engedélykérést, aminek az cikkünk megjelenéséig nem adott zöld utat. Rövidesen kiderült, hogy a munkák során a leendő épületeket körbevevő utcák, illetve a Pollack Mihály tér parkolási rendje, valamint átjárhatósága is megváltozhat, erről azonban egyelőre sem Józsefvárossal, sem a Budapest Közút Zrt.-vel nem született megegyezés.

Józsefváros nem ellenzi a tervezett új Pázmány-kampusz környezetében várható nagy változásokat

A Palotanegyed szívébe, a Múzeumkert mögött állt egykori Magyar Rádió-tömbbe tervezett új Pázmány-kampusz ügye hosszú hónapok óta osztja már két táborra a helyieket, illetve az építészszakmát. A témában írt korábbi cikkeinkben részletesen mutattuk be a projektben várhatóan eltűnő épületeket, azok történetét, várható utódaikat, illetve azt a tényt, hogy az építtető Építési és Közlekedési Miniszterium, illetve a terület tulajdonosává vált Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állításuk ellenére az elmúlt években sem Józsefváros önkormányzatával, sem a kerület lakóival nem kezdtek konstruktív párbeszédbe.

A projekttel kapcsolatban rendelkezésre álló információk jó része épp ezért nem az állam vagy az egyház kommunikációjának köszönhetően, hanem egy novemberi, szerkesztőségünk egy tagjának részvételével zajló hatósági bejáráson elhangzottaknak, valamint a decemberben szerkesztőségünkhöz eljutó bontási engedélyezési tervcsomagnak köszönhetően került napvilágra. Ezt a sort folytatta egy, nemrég a 24.hu-hoz eljutó információköteg is, aminek középpontjában a december 11-i, semmiféle lényegi változást nem hozó közmeghallgatáson Lánszki Regő építészeti államtitkár által prezentálni tervezett előadás állt.

Az ennek részleteit összefogó írásunk szerint az építtető minisztérium

Elindult a Rádió-épületek helyén születő Pázmány-kampusz építési engedélyeztetése, a fejleményekre a helyi Fidesz is felhúzta a szemöldökét

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Palotanegyed szélére, a Magyar Rádió korábbi otthonának bontása után megvalósítani kívánt kampuszprojektje hosszú hónapok óta hoz egyre szürreálisabb fordulatokat – ezekről korábban számos cikkben számoltunk be –, december 12-én azonban megszületett a kormány által véglegesnek szánt bontási engedély.

Ezt Józsefváros Önkormányzata egy, a veszélybe került épületekre kiterjesztett december 11-i változtatási tilalommal próbálta elütni, a kormány azonban gyorsan közbelépett: az elmúlt évek legrosszabb karácsonyi ajándékának szánt Lex Pázmánnyal a helyi védelmet, illetve magát a tilalmat is lesöpörte az asztalról.

A kerület ennek visszavonására december végén közigazgatási pert kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken, sőt, tervbe vette, hogy az Alkotmánybíróságnál is megtámadja a jogfosztással járó rendeletet. Az ügyek mostanáig nem haladtak előre, sőt, csak még bonyolultabbá váltak, hiszen január 16-án kiderült: a kerületben korábbi polgármesteri és alpolgármesteri pozícióban lévő Sára Botond a Fővárosi Kormányhivatal első embereként, még a Lex Pázmány kiadását megelőzően kérte az önkormányzatot, hogy

Idén folytatódhat a Kéményseprő-ház felújítása

Alig egy hónapja újra elfoglalta régi helyét a Palotanegyed kéményseprője, az azonban csak a korábbi mű másolata, hiszen az eredeti múzeumi raktárba került – írtuk meg december közepén a sokak által szimplán csak Kéményseprő-házként emlegetett Bródy Sándor utca 15. kapcsán.

Az egy híján százhetven éve, Hild Károly tervei nyomán, Del Vecchio (Devecis) Mihály kéményseprő mester megrendelésére született épület (történetét korábban itt foglaltuk össze) esetében ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy rövidesen folytatódik a novemberben általunk is említett átépítése.

Vincze Miklós / 24.hu A kéményseprő 2018 januárjában, illetve a felújított homlokzaton 2023 decemberében feltűnt másolat.

Négy év után visszakerült a helyére a Palotanegyed kéményseprője

2018 nyarán, Ismeretlen Budapest sorozatunk első epizódjainak egyikében egy egyszerre vidám és szomorú cikkben számoltunk be a Palotanegyed egyik legidősebb háza, a Bródy Sándor utca 15., avagy ismertebb nevén a Kéményseprő-ház történetéről.

Az 1840-től Pesten és Budán dolgozó kéményseprő mester, Del Vecchio (Devecis) Mihály vagyonából és megrendelésére, Hild Károly tervei nyomán, 1855-re megszületett lakóház építése óta nemcsak otthont adott a mesternek és a hetvenes évek derekán még ott élő leszármazottainak, de az államosítások időszakáig

reklámfelületként és cégérként is helytállt,

Átnyúltak Pikó András feje felett, engedélyezték a Magyar Rádió egykori épületének lebontását

Tovább dúl a harc a közrádió Bródy Sándor utcai volt épületkomplexuma körül: hiába döntött úgy Józsefváros vezetése, hogy az épület nem bontható le, az állam most átnyúlt a kerület vezetésének akarata felett.

Jövőre indulhat el az egykori Nemzeti Tornacsarnok és a Kéményseprő-ház átépítése

Az elmúlt hetekben rengeteg szó esett a Magyar Rádió a Nemzeti Múzeum mögött rejtőző egykori tömbjének sorsáról, hiszen a nemcsak építészet-, de technika-, város- és médiatörténeti jelentőségű épületek jó része eltűnik, a munkálatokra pedig több évnyi tervezés és gondolkodás után, néhány héttel ezelőtt kiírták a közbeszerzést.

A kerület által szinte azonnal ideiglenes helyi védettség alá helyezett épületek mellett az előző években kevés szó esett azonban arról, hogy a piliscsabai Makovecz-épületekből a pesti belvárosba költöző egyetem a környező házak közül is többet saját céljaira hasznosít:

ez az egykori Nemzeti Tornacsarnokot, illetve az úgynevezett Kéményseprő-házat érinti.

Elbontanák a Magyar Rádió régi épületét – a DK az épület műemlékké nyilvánítását szorgalmazza

Az ellenzéki párt nemcsak a Bródy Sándor utcai főfalat mentené meg a teljes lebontástól.