Best WordPress Hosting
 

Indulna a BudaPestTV, de a Fővárosi Közgyűlés megtiltotta a magántelevízió startját

Egy több tévécsatornával is rendelkező magyar médiaszolgáltató BudaPestTV és/vagy PestBudaTV néven tervez új televíziós csatornát, mely Budapest történelmével, nevezetes építészeti és kulturális alkotásaival foglalkozna, továbbá élőben mutatná a főváros webkameráinak képét, közvetítené a Mátyás-templomból a misét és a Fővárosi Közgyűlés ülésezéseit, emellett időnként sorozatokat és magazinműsorokat sugározna. A Fővárosi Közgyűlés azonban blokkolja a magántelevízió indulását. A médiaszolgáltató várhatóan bíróságon próbálja érvényre juttatni sajtószabadsághoz fűződő jogait, vagyis azt, hogy egy Budapestről szóló televízió nevében szerepelhessen a Budapest név, akkor is, ha a Közgyűlés ezt nem szeretné.

Önálló estje miatt hívták Ócsára Koltai Róbertet, de a polgármester nem nézte ezt jó szemmel

A nyolcvanéves Koltai Róbertet senkinek sem kell bemutatni, hiszen Jászai Mari-díjas magyar színművész, filmrendező, érdemes művész, illetve a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja az elmúlt évtizedekben a magyar filmes és színházi élet megkerülhetetlen alakja volt – talán emiatt döntött úgy az ócsai művelődési ház, hogy felkérhetné a legendát egy kétórás önálló est megtartására, az ezt követő történésekre azonban senki sem számított.

Koltai saját Facebook-oldalán közzétett csütörtöki, nyílt levélnek szánt bejegyzésében így írt erről:

Az önálló estek ugyanolyan fontos és örömteli élményekkel ajándékoztak meg, mint a hivatalos előadások. Mindeddig szinte mindenhol magam is örömöt tudtam nyújtani a közönségemnek – egyetlen hely kivételével, és ez a hely Ócsa volt! Megérkezett a felkérés az ócsai művelődési háztól egy kétórás önálló estről, rá két hétre jött a lemondás telefonon, miszerint a polgármester úr nem engedélyezi! Nemkívánatos személy lettem, tisztelt ócsai közönség, jóllehet a többi szereplés kárpótol. Nem sorolom fel, hogy hol mindenhol várják tárt karokkal zenés estemet Dés László dalvaival.

Megvan a rés a pajzson, engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon

Az alábbi dokumentum az Elmű Hálózati Kft. január végén kiadott jóváhagyása, amely végső soron lehetővé teszi, hogy egy budapesti társasház hetedik emeletének erkélyére pár napelemtáblát felszerelhessen a lakó. A jelek szerint oldódni látszik az az egészen bizarr helyzet, hogy az ehhez hasonló kis teljesítményű rendszereket Európa-szerte már évek óta mindenhol lehet használni, kivéve Magyarországon, ahol a szabályok tiltják a telepítését.

A jóváhagyás valójában nem jelenti azt, hogy a klasszikus értelemben vett erkélynapelem hirtelen engedélyezett lett Magyarországon, ezért annak, aki ilyet szeretne használni, fontos a részletek megismerése.

Az Elmű egészen pontosan formailag „csak” azt hagyta jóvá, hogy a lakó egy 800 watt teljesítményű invertert építsen be a lakás elektromos hálózatába. Az inverter a napelemes rendszer központi hardvere, amely átalakítja a panelekből érkező egyenáramot váltóárammá (és még sok mindenre képes, de ez most kevésbé lényeges). Az áramcég mindig az inverterre adja meg az engedélyt, akkor is, amikor egy családi ház tetejét telerakják panelekkel, és most, ebben a sokkal kisebb kapacitású esetben is.

180 milliót fizetett egy érdi házért egy vállalkozó, de az előző tulajdonosok nem hajlandóak kiköltözni

Szabó Károly vállalkozó tavaly tavasszal 180 millió forintot fizetett ki egy érdi ingatlanért, azonban hiába jegyezték be egyedüli tulajdonosnak, nem tud beköltözni, mert az előző tulajdonos nem hajlandó elhagyni a házat – írja a Blikk.hu.

A férfi beszámolója szerint a dolgok akkor kezdtek gyanússá válni, amikor az eladás után az előző tulajdonos és felesége megkérte őt, hogy hadd maradhassanak egy pár hónapot, mivel nincs hova menniük. Az idő egyre csak telt, Szabó Károly pedig további 30 milliót költött a házra, amiről az is kiderült, hogy

használatba vételi és fennmaradási engedélye sem volt. Sőt az eredeti tulajdonosok még az áramot is lopták.

Még engedélykérelmet sem adott be sóskúti akkumulátorbontó üzemére az Andrada

Az Alsózsolcán lakossági ellenállásba ütköző Andrada-csoport a borsodi település helyett Sóskúton rendezné be akkumulátor-feldolgozó üzemét. Az azóta viharos lakossági tájékoztatókkal a hírekbe kerülő projekt a cég januári tájékoztatása szerint „az engedélyek megszerzését követően” már február végén megkezdené működését.Csakhogy „az engedélyek megszerzése” február végéig akadályokba ütközhet, tekintettel arra, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a cég eddig semmiféle engedélykérelmet nem adott be akkumulátorfeldolgozásra.

A januári híreket követően Jávor Benedek zöldpolitikus,  a Párbeszéd – Zöldek EP listavezetője adatkéréssel fordult a Kormányhivatalhoz.

„Kérem, hogy Sóskút területére tervezett, 2023. október 1-ét követően benyújtott akkumulátor-szétszereléshez és/vagy akkumulátor-újrahasznosításhoz kapcsolódó tevékenység folytatása céljából üzem vagy telephely létesítésére irányuló engedélykérelmet és egyéb kapcsolódó dokumentumok elektronikus másolatát részemre elektronikus formában megküldeni szíveskedjen.”

Komoly következménye lehet, hogy nem tudtak új engedélyt kiadni a norvég olaj- és gázmezőkre

Semmisnek nyilvánított az oslói kerületi bíróság három új olaj- és gázmezőre szóló kitermelési engedélyt, miután a Greenpeace és egy helyi fiatalokból álló környezetvédelmi szervezet pert nyert a norvég állammal szemben.

Miért fontos ez? A döntés jogi értelemben is új alapokra helyezheti azt, ahogy a fosszilis energiahordozók utáni kutatásról és kitermelésről eddig gondolkodtunk.

Részletek: A három mezőre korábban a norvég állami hatóságok úgy adták ki a kitermelési engedélyt, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálatnál nem vették figyelembe, mi lesz a Norvégiából exportált végtermékek (jellemzően üzemanyagok és földgáz) sorsa. Egészen mostanáig ez volt a szokásos eljárás, például a külföldi járművekben Norvégián kívül elégetett üzemanyagok károsító hatásával nem számoltak.

Engedély nélkül állítottak keresztet újra a Nagy-Szénás hegyen

Újra áll a kereszt a Nagykovácsi feletti Nagy-Szénás hegyen péntek este óta, egy vállalkozó építtette engedély nélkül – számol be az RTL Híradója. Vitéz Zoltán, vállalkozó néhány napja az RTL Híradóban látott riportot az eredetileg itt álló keresztről, amit engedély nélkül építettek. Hogy ki és pontosan mikor, nem tudni, de tavaly augusztusban tűnt el – amint erről mi is beszámoltunk. Emlékezetes: Menczer Tamás külügyi államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, külügyi államtitkár újra akarta építtetni, de Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park akkori igazgatója ezt ellenezte, és mára már nem a nemzeti park igazgatója. A felügyelő minisztérium szerint maga kérte a felmentését egészségügyi okokból.

Az RTL Híradójából most kiderül: miután a vállalkozó elkészültek a munkával, feljelentette magát a rendőrségen.

Én polgári engedetlenségből úgy döntöttem, hogy vállalom a büntetőjogi felelősséget, és ezt a keresztet, ha törik, ha szakad, vissza fogom állítani a helyére

RTL: nemcsak kirúgtak több száz katonát, de újbóli elhelyezkedésüket is megnehezítették

Megnehezítette a kormány azoknak a katonáknak az elhelyezkedését, akiket az év elején indult nagy elbocsátási hullámban küldtek el – írja az rtl.hu egy 2023 elején hozott, nem nyilvános határozat alapján.

A dokumentum szerint azok a katonák, akiket az év eleji elbocsátási hullámot lehetővé tevő rendelet alapján küldtek el, csak előzetes kormányzati engedéllyel helyezkedhettek el a kormányzati igazgatási szerveknél, valamint a kormány és a miniszterek felügyelete alá tartozó szerveknél. Ez azt jelenti, hogy az érintettek kénytelenek voltak a piacon munkát keresni, miközben a tudásukat leginkább a rendőrségnél, a közigazgatásban, az oktatásban vagy más állami szervezeteknél tudnák használni.

A szabály minden munkaviszonyra irányuló egyezségre vonatkozik, azaz a kinevezések, a szerződéskötések és az egyéb megállapodások is engedélykötelesek. A határozat visszavonásig érvényes, azt azonban a Honvédelmi Minisztérium nem árulta el, hogy hoztak-e olyan döntést az év eleje óta, amely alapján már érvényét vesztette a jogszabály.

Megsemmisítette a Kúria a debreceni CATL-beruházásra kiadott katasztrófavédelmi engedélyt

Jelen pillanatban a debreceni CATL-beruházásnak nincsen katasztrófavédelmi engedélye. A Debreceni Törvényszék ítéletét ugyanis megváltoztatta, a vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági engedélyét pedig megsemmisítette ma a Kúria – nyilatkozta a 24.hu-nak Schiffer András ügyvéd.

A korábbi országgyűlési képviselő a Facebook oldalán arról írt, hogy az általa képviselt Horváth Nándor László debreceni polgár felülvizsgálati kérelmének adott helyt a Kúria, és a hatóságot új eljárásra utasította, mivel a hatósági eljárás „a biztonsági jelentés kiegészítése tekintetében megsértette a nyilvánosságra -kifüggesztés, közmeghallgatás- vonatkozó szabályokat”. Schiffer kérésünkre kicsit bővebben kifejtette a Kúria indoklását:

A hasonló eljárásokhoz hozzátartoznak a nyilvánosság bevonására vonatkozó szabályok, tehát ebben az esetben az iparbiztonsági jelentés. Miután a közmeghallgatásra kiderült, hogy ez kiegészítésre került, így az iparbiztonsági jelentés kiegészítését ki kellett függeszteni és így lehetett volna közmeghallgatásra bocsájtani. A Kúria az ítéletével azt állapította meg, hogy ugyan a biztonsági jelentés vonatkozásában betartotta a beruházó a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat, csakhogy közben született egy kiegészítése a biztonsági jelentésnek, melynek ráadásul az egyik pontja olyan anyagokra, olyan veszélyes anyagokra vonatkozik, mely nyilvánvalóan érinti a lakosságot, így a felperes állampolgárt is. Ennek vonatkozásában nem tartották be a nyilvánosságra vonatozó szabályokat.

Átnyúltak Pikó András feje felett, engedélyezték a Magyar Rádió egykori épületének lebontását

Tovább dúl a harc a közrádió Bródy Sándor utcai volt épületkomplexuma körül: hiába döntött úgy Józsefváros vezetése, hogy az épület nem bontható le, az állam most átnyúlt a kerület vezetésének akarata felett.

Megkapta az engedélyt a Déli Körvasút

Megadta a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal a környezetvédelmi engedélyt a Déli Körvasút megépítésére, írja a Szabad Európa. Korábban a bíróság kétszer is elutasította azt.

A perben az állam képviselője többek között arra hivatkozott, hogy a több száz fa kivágása nem jelent visszafordíthatatlan környezetvédelmi kárt. A bíróság egy beadvány nyomán még januárban azonnali hatállyal minden munkálatot felfüggesztett.

Augusztusban azonban a kormány az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” egy rendeletben „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” nyilvánította a Déli Körvasutat, amelynek „az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van”.

Újabb akkumulátorgyár kapott fontos engedélyeket Debrecenben

Megkapta a Debrecen északnyugati gazdasági övezetében, a BMW-gyár mellett akkumulátorgyárat építő kínai Eve Power az engedélyt a beruházást előkészítő tereprendezés és mélyalapozás első ütemének építési munkáira – írja a Debreciner. A portál munkatársa állampolgári jogon kért és kapott betekintést a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal erről szóló határozatába.

A Debreciner információi szerint az építési engedély a Debrecen határában található 281 ezer 408 négyzetméteres terület tereprendezésére, illetve egy úgynevezett CNT-üzem (ez a rövidítés „szén nanocső” technológiát takarja), egy elektródaüzem, egy összeszerelő üzem, egy formázó üzem és egy szortírozó raktár mélyalapozási munkáira vonatkozik. Magát az akkumulátorgyárat a tervek szerint 2026-ban adják át.

Az Eve Power a BMW kérésére érkezett, hogy a magyarországi gyárát ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal. Az állam a 400 milliárd forintos projekthez 14 milliárd forint támogatást biztosít.

Fogorvosnak hazudták magukat a kuruzslók, akik addig húztak ki fogakat, amíg baleset nem történt

A Debreceni Járási Ügyészség két rendbeli, társtettesként elkövetett kuruzslás bűntettével vádolt meg két személyt, akik fogorvosi jártasságot színlelve két betegen úgy végeztek beavatkozást, hogy nem rendelkeztek fogorvosi képesítéssel – olvasható a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség keddi közleményében.

A vádirat szerint a külföldön élő sértett 2021 júliusában Magyarországon tartózkodott, amikor fogászati panaszai lettek, ezért felkeresett egy fogtechnikai műhelyt. Az ott technikusként dolgozó, fogorvosi gyakorlatot színlelő nő megvizsgálta a beteget, majd közölte, hogy több fogát is ki kell húzni. A nő a beavatkozást másnapra el is vállalta egy Hajdú-Bihar vármegyei rendelőben.

A sértett másnap reggel megjelent, ahol már jelen volt a két vádlott. A nyugdíjas, fogász szakképesítésű férfi fogorvosi gyakorlatot színlelve megvizsgálta az asszonyt, aki belegyezett, hogy kihúzzák a fogait. Az érzéstelenítő injekciók beadása után a férfi kihúzta a sértett hét fogát, amiért az asszony közel 60 ezer forintot fizetett.

Betilthatják bizonyos nátha elleni gyógyszerek, forróitalporok két összetevőjét

Ezt a két hatóanyagot érdemes elkerülni.

Az amerikai gyógyszerfelügyelet szeptemberben szájon át hatástalannak minősítette a fenilefrint – írja a hvg360. Helyileg, orrcseppként ugyanakkor továbbra is megfelelő ez a hatóanyag, csak éppen ezek után az USA-ban előbb-utóbb betiltják a porban, tablettában való alkalmazását. Ez pedig nyilvánvalóan hatással lesz az európai elérhetőségre is.

Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze a tudományos elemzés fejlődésével magyarázta a lapnak, hogy miért csak most jöttek rá fenilefrin hatástalanságára. Korábban úgy vélték, hogy a szájon át bevett fenilefrin körülbelül 38 százaléka hasznosul. Újabb módszerekkel kimutatták, hogy ez az arány mindössze egy százalék, mivel az anyag túlnyomó része még a hatás kifejtése előtt elbomlik a májban.

V. Naszályi Márta: A Pénzügyminisztérium engedély nélkül épített be kerületi közterületet a budai Várban

„A Pénzügyminisztérium mindenféle engedély és előzetes egyeztetés nélkül épített be kerületi közterületet a kiemelt beruházás leple alatt. A dolog úgy derült ki, hogy kértek egy telekrendezést, amire a kerület felülvizsgálatot kezdeményezett és kiderült a jelentős túlépítés. Az ingatlan értékbecslése megtörtént, a magyar állam 207 millió forintot fizet a közterületekért” – mondta V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester a Népszavának.

A kormány 2017-ben úgy döntött, hogy felújíttatja a budai Várban található épületét és beköltözteti az egyébként jelenleg egy belvárosi palotában működő minisztériumot. Az építkezés 2020-ban kezdődött, akkor 54 milliárdot szántak rá. Az összeg és az épület menet közben egyre nőtt: az idén nyárra már 100 milliárd felett járó költségekhez augusztusban újabb 4,4 milliárdot írtak hozzá – írja a Népszava. A pénz bútorokra, audiovizuális eszközökre, belsőépítészeti munkákra, piperekiegészítőkre és teakonyhákra kell.

The post V. Naszályi Márta: A Pénzügyminisztérium engedély nélkül épített be kerületi közterületet a budai Várban first appeared on 24.hu.

Felfüggesztették a Telex egyik újságírójának parlamenti belépőjét

Az Országgyűlés Hivatala a kormánypárti Mandiner kérdésére válaszolva közölte a döntést, amiről aztán értesítették a Telex szakmai igazgatóját is.

Egyelőre mégsem vonják vissza a soroksári Qualitas Gimnázium működési engedélyét

Arról számol be az ATV, hogy egyelőre mégsem vonják vissza a soroksári Qualitas Gimnázium működési engedélyét. Ezt a csatornának a Budapest Főváros Kormányhivatala válaszolta, az iskola fenntartója ugyanis kérelmet nyújtott be, ezért felfüggesztették az eljárást, amit a működési engedély visszavonására kezdeményeztek.

Az ATV azt is írta: a gimnázium még nem jelölt meg pontos helyszínt, ahol folytatni kívánják az oktatást, ezért hiánypótlási felhívást kapott. Ha nem tesz eleget a felszólításnak, akkor a kérelmet a kormányhivatal elutasítja, és folytatódik a visszavonási eljárás.

Múlt kedden a rendőrség és a végrehajtó jelent meg az alapítványi fenntartású soroksári Qualitas Gimnáziumnál, majd kiürítették az épületet, a diákokat és a dolgozókat pedig hazaküldték.

Törvénybe iktatták, hogy a Molnak nem kell engedély a hulladékbizniszhez

A Mol úgy nyerte le 35 évre a hulladékkoncessziót, hogy engedély sem kellett neki – írtuk a múlt héten megjelent cikkünkben.

A koncessziós szerződés alapján a Mol hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeit 2022. december 31-éig kellett volna az állam felé bemutatni, különben érvényét veszíti a szerződés. A Mol viszont lapunknak azt írta, számára nem szükséges engedély, elég, ha az alvállalkozóinak van. A koncessziós szerződés érvényben maradt.

Az RTL Híradó szúrta ki, hogy a cikk megjelenését követő napon, június 8-án összegző módosító javaslatot nyújtott be a parlament törvényalkotási bizottsága a körforgásos gazdasággal összefüggő kormányzati törvényjavaslathoz. Eszerint a hulladékról szóló törvényt kiegészítik azzal, hogy a koncessziós társaság (vagyis a Mol által alapított MOHU Mol Zrt.) a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor is jogosult, ha olyan alvállalkozókkal köt megállapodást, melyeknek van engedélyük.