Best WordPress Hosting
 

Hét tonna dollártól és egy magyar film nézőitől roskadoztak a mozik

A Szépirodalmi Kiadó gondozásában 1971-ben jelent meg Csurka István négy filmnovellája. A címadó Hét tonna dollárról azt írták: „A kötet legérdekesebb és a műfajban legsikerültebb darabja.” A Magyar Hírlap azt is megjegyezte: „Nem tudni persze, a Hét tonna dollár filmen milyen lenne. Olvasmánynak, irodalomnak kitűnő.”

Három évvel később, 1974. február 21-én bemutatták a Hét tonna dollár című játékfilmet. A premier nagy feltűnést keltett, mert az Alkotmány, a Bartók, a Corvin, a Kőbánya, a Május 1. és a Szikra filmszínház előadásaira napokkal előre elkeltek a jegyek. Pedig a mozinézők száma az 1960-as 146 millióról 1974-re csaknem a felére, 78 millióra, ezen belül a magyar filmek nézőszáma a harmadára csökkent. Dr. Gombár József, a Mozgókép-forgalmazási Vállalat (MOKÉP) igazgatója gondterhelten említette: „Komoly problémát jelent, hogy a mai magyar filmek közönségsikere és hatása lényegesen elmarad a hatvanas évek alkotásaié mögött. Megszaporodtak azok a stílus- és műfajkísérletek, amelyek nem találtak kellő közönségvisszhangra. Emellett kevés a jó hazai és külföldi vígjáték, a szatíra, az ifjúsági és gyerekfilm.”

Akkoriban azt is kimutatták: egy magyar átlagosan nyolcszor megy moziba évente. A nyolc alkalom egyike 1974-ben a Hét tonna dollár megtekintése volt – ha csak valaki nem nézte meg kétszer –, ám az igazsághoz tartozik:

A nagy Csurka-mítosz – Zárug Péter Farkas könyvet szerkesztett egykori főnökéről

„Ez hülyeség!” – fakad ki Zárug Péter Farkas, amikor arról kérdezzük: mégis mi értelme volt olyan kötetet szerkesztenie, amelyben volt MIÉP-esek mosdatják volt vezetőjüket. A Miskolci Egyetem adjunktusaként dolgozó politológus a most megjelent könyvben szerzőként is szerepel: Csurka István elhíresült dolgozatát elemezte immár több mint harminc év távolából. És: Csurkának szerinte nem volt mindenben igaza. De mennyire igaz egyáltalán a nemzetéért elnyomott muszáj-Herkules mítosza? Interjú.