Ennek a kormánynak a Waterloo-ja az európai integráció lesz – mondja Martin József. A Pulitzer-emlékdíjas újságíró épp beszélgetésünk megjelenésének napján tölti be a nyolcvanat, hát végigbeszéltük vele, milyen volt újságírószemmel a Magyar Nemzetnél diktatúrában eltöltött három évtized, a rendszerváltás a lap főszerkesztőjeként, s milyen a mai szabadság. Spoiler: szerinte most éppen van egy „halovány reménysugár”. Martin nemrég jelentkezett Gajári Ödön életét és pályáját bemutató könyvével, amely évtizedes munka eredménye – ráadásul egy családi titok felfedése is egyben. Életútinterjú.
Archívum címkék: rendszerváltás
Temetőbe vitte Magyar Pétert drMáriás
Újabb erős munkát tett közzé Facebook-oldalán drMáriás: az aktuálpolitikai utalásoknál jobban már csak a XX. századi festőzseniket szerető művész ezúttal Magyar Péternek szúrt oda egyet.
A Magyar Péter rárúgja a magyar rendszerváltások temetőjére az ajtót és keményen bemutat Polke műtermében címet viselő akrilfestményen az elmúlt hónapokban szinte megállás nélkül emlegetett jogász a középső ujját mutatja a nézőnek, mögötte pedig koponyák, lábszárcsontok, illetve világító szempárok tűnnek fel.
Szabó Benedek: Az elkeseredettség néha teremtő dühöt is szülhet, az apátia nem szól semmiről
Egy újlipótvárosi pingpong klub előtt találkoztunk, mondtad, hogy az utóbbi egy évben elkezdtél eljárni edzésre.
Fontos, hogy az ember életében mindig legyen valami, amit szenvedélyesen szeret csinálni. Nem számít, mi az, ha nem ártasz vele másoknak, de kell valami elfoglaltság. Egyáltalán nem túlzok, ha azt mondom, mostanában sokkal többet gondolok a fonák pörire, mint a zenére. Szerencsére azért elkészült a lemez.
A Galaxisok az útkereső huszonévesek közérzetét megzenésítő zenekarként lett ismert, a máig legsikeresebb számok egy jó része is az első albumokról származik. Te viszont többször említetted korábban, hogy már nem igazán érzed magadénak azoknak az időknek a dalait.
„Leszarjuk, hogy itt vagyunk a szociban, mi éljük a saját életünket” – Szilágyi Lenke és a rendszerváltás vagány csajai
Visszapillantó című sorozatunkban fotográfusokat kértünk meg arra, hogy keressék meg velünk évtizedekkel ezelőtt Budapesten készült fényképeik pontos helyszínét és meséljenek a kamera előtt állva arról, amit akkor a kamera mögött állva rögzítettek a főváros életéből.
A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával valósult meg.
A Visszapillantó videósorozat szerkesztői: Virágvölgyi István és Huszár Orsolya.
Jánossy Lajos: Magyarország szűk keblű, saját múltján bosszút álló ország lett
Legutóbb Palotai Zsolt utolsó interjújában került elő az a népszerű gondolat, hogy azért nem stimmel a hasonlat a Kádár- és az Orbán-rendszer között, mert előbbiben fokozatosan lehetett érezni, hogy lazul a gyeplő és egyre optimistább volt a közhangulat, addig most inkább fordítva van. Viszont az ön regényéből egyáltalán nem ez jön le, inkább állóvíznek tűnik majdnem az egész nyolcvanas évtized, amikor még ‘88-ban sem lehetett elhinni, hogy itt komolyabb változás lesz. Tényleg így érezte?
Az biztos, hogy így éltem meg. Lehet, hogy mások úgy látták, hogy ez az enyhülés valóban tart valahova, de én azt gondolom, hogy még olyan emberek is, akik politikával próbáltak foglalkozni, mint a demokratikus ellenzék vagy a későbbi MDF-fé kovácsolódott úgynevezett népi mozgalom tagjai, ők még alapvetően alkupozíciókat akartak kialakítani ezzel a rendszerrel. Párhuzamos politikai valóságokat próbáltak megvalósítani úgy, hogy esetleg elnyerhetik a rendszeren belül a legalitásukat. A Beszélőben ‘87-ben megjelent Társadalmi szerződésben, ami a Demokratikus Ellenzék politikai proklamációjának tekinthető, volt kétségkívül egy nagyon komoly és sarkalatos mondat, ami úgy hangzott, hogy „Kádárnak mennie kell”, de Kis Jánosék valójában akkor is egy új együttélési formára gondoltak. Nem hitték azt ők sem, hogy a rendszer alapvetései rövid távon megváltozhatnak, mint például az egypártrendszer vagy hogy a szovjet blokk alá tartozunk.
Ami a kérdés személyesebb részét illeti, a könyvben ezt is igyekeztem megmutatni a saját, korabeli tapasztalataim alapján, hogy például a nyíregyházi tanárképző főiskolán, ahol nekem fél évet volt szerencsém eltölteni, egész más közeggel találkoztam, mint a sajátomé, amelyben voltak bizonyos evidenciák, tehát hogy, miként mondtam: Kádárnak mennie kell, hogy a sajtószabadság mennyire fontos, vagy hogy ez az ország a szovjet birodalom impériuma. Ott viszont nagyon sok jóravaló, helyes emberrel találkoztam – 20-21 évesek voltunk akkor –, akik mélyen meg voltak róla győződve, hogy ez a rendszer alapjaiban rendben van, és nemhogy nem gondolták azt, hogy ez változik, hanem nem is szerették volna. És a magyar lakosság jelentős részével kapcsolatban azt gondolom mind a mai napig, hogy nemhogy meggyőződve nem volt a változás szükségességéről, hanem rajtaütésszerű meglepetésként érte, hogy ekkora fordulat következett be. A kimenetele ennek a fordulatnak, ha úgy tetszik, a kudarcai, a zsákutcái, a kapkodásai, mind ebből a felkészületlenségből adódtak. Tehát azzal egyet tudok érteni, hogy ez a rendszer addigra az ideológiai kontúrjait egyre inkább elvesztette, de a vidék Magyarországán ez más volt, mint itt a belvárosi körökben. És valóban, gazdaságilag is, az adórendszer bevezetésével, meg a GMK-zással és egyebekkel kialakultak a szocialista hiánygazdaságot felülíró formációk. De azt hiszem, hogy nem alakult ki olyan típusú érett és átgondolt, világképi elégedetlenség, ami megalapozta és felkészítette volna ezt az országot arra a fordulatra, ami bekövetkezett. Még 1988-ban is, a Nagy Imre kivégzésének az évfordulójára, június 16-ára tervezett tüntetésre a legkeményebb rendőri fellépés volt a válasz, és október 23-áról sem lehetett megemlékezni. Ami feltűnő volt ’88-ban, hogy március 15-én, ha nem is tízezrek, de kétségkívül több ezer ember volt az utcán, demokráciát és szólásszabadságot követeltek. Én akkor ugyan idealista voltam, de utólag egyre inkább azt gondolom, hogy ez illúzió volt.
Karácsony: úgy helyes, ha Antall József nevét viseli a ferihegyi gyorsforgalmi út
„Alighanem sok vitánk lett volna politikusként, de a történelem ítélete egyértelmű: felelősségvállalása, tisztessége, demokratikus elkötelezettsége és erkölcsi tartása példa ma, és az lesz a jövőben is – ezt pedig a nemzet nem hagyhatja figyelmen kívül” – írja bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Antall József halálának 30. évfordulójára emlékezve. Karácsony szerint mivel Budapesten van közterület elnevezve a köztársaság első elnökéről, úgy helyes, ha az első kormányfőről is lesz.
A főpolgármester posztjában jelenti be, kezdeményezi hogy a Liszt Ferenc Repülőtérre vezető út – amely szerinte a főváros egyik legfontosabb útja – Antall József nevét viselje a jövőben.
Megjegyzi, a felújítás előtt álló út korábban soha nem volt elnevezve.
Lehetetlen küldetést vállalt Antall József
Már három évtizede annak, hogy félbeszakadt a Walt Disney bemutatja című matiné: a „félbeszakadt nemzedék” tagja az, akinek nem kell elmagyarázni, miről van szó. 1993. december 12-én, vasárnap délután egy komplett generáció ült a Kacsamesék című rajzfilm előtt, Dagobert bácsi éppen magából kikelve kiabálta, hogy „Egy tengeri szörny felfalta a fagylaltomat!”, mikor jött a nemzedéki sokk, félbeszakadt a mese, és egy gyászzenés intermezzót követően kitették a képernyőre Antall József fényképét. A miniszterelnök halálának bejelentése volt az a pillanat, amikor a „Walt Disney-nemzedék” tagjai akkor is találkoztak a politikával, ha addig a szüleik nem engedték nekik, hogy megnézzék az Uborka bábkabarét.
„Amíg a szolgálatom hasznos”
Az 1932. április 8-án született Antall József politikuscsaládból származott, arisztokratikus kiválasztottság-tudat ötvöződött nála a demokratikus elköteleződéssel. Előbbinek köszönhető, hogy halálos betegen sem távozott az ország éléről, utóbbinak, hogy miniszterelnöki hivatalát nem uralkodásnak, hanem szolgálatnak tekintette. Ahogy hitvallásszerűen kifejezte a nevezetes és megrendítő, a taxisblokád idején, kórházi ápoltként adott „pizsamás interjújában”:
„Imádkozom a hazámért” – volt tanácsadói Sólyom László örökségéről és utolsó tervéről
Sólyom László alkotmányjogi munkássága gigantikus és máig ható, későbbi alaptörvények sem tehetik zárójelbe – mondja a Válasz Online-nak Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke. Nem volt „tébláboló értelmiségi”: Sólyom pontosan értette a hatalmi logikát, de tudatosan nem élt vele – emlékezik Török Gábor politikai elemző. Páros interjú a néhai köztársasági elnök szerepéről és örökségéről. Az október 8-án elhunyt Sólyom Lászlót ma délben helyezik örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben.
Így született meg az új Magyarország
Magyarországon Szent István óta nem történt olyan gyökeres és átfogó változás, mint 1848 tavaszán néhány hét alatt. Hiszen egyedül az államalapítás volumene mérhető ahhoz, ahogy Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezésével és az áprilisi törvények szentesítésével hazánk nyolc és fél évszázad után maga mögött hagyta a rendi időszakot, felszámolta a rendi társadalmat, és a modern, polgári fejlődés útjára lépett. Történelmünk legnagyobb rendszerváltása volt ez, amelynek ráadásul a lakosság túlnyomó többsége a nyertesének érezhette magát.
Március 15. kapcsán elsősorban Petőfi és a pesti forradalom viszi a prímet, nemzeti emlékezetünk némi kegyet gyakorol még talán Kossuth, Deák és Széchenyi irányába, miközben a sikert kivívó reformkor harcairól, tucatnyi nagy formátumú államférfiról szinte tudomást sem veszünk. Különösen méltatlan ez első felelős kormányunk fejével, Batthyányval, aki ennek a történelmi átmenetnek kulcsfigurája, sőt nyugodtan azt is mondhatjuk, főszereplője volt.
2023. március 17-én volt 175 éve, hogy Batthyány Lajos megkapta a miniszterelnöki kinevezést. A 24.hu-n Dr. Melkovics Tamás történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója segítségével sorozatot indítottunk Batthyány életének bemutatására. A folytatásban arról a hat hónapról lesz szó, amely során
Napirend után: Orbán Viktor más ország vezetőjeként is lehetne ilyen sikeres?
The post Napirend után: Orbán Viktor más ország vezetőjeként is lehetne ilyen sikeres? first appeared on 24.hu.
Putyin új történelemtankönyve: hiba volt kivonulni Magyarországról is
1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert, rengeteg gyilkosságot követtek el – a G7 cikke szerint az új állami orosz történelemtanköny így ír az 1956-os forradalomról. Ezt a kötetet kötelezően használják majd a 17 évesek oktatására az egész országban. A tizenegyedikeseknek szóló kötetet Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója, Vlagyimir Megyinszkij írta. Róla a portál megjegyzi, hogy kulturális miniszterként kirúgta a moszkvai levéltár vezetőjét, mert megkérdőjelezte a nagy honvédő háború megfilmesített legendája, a német tankoszlopot Moszkva előtt az élete árán megállító 28 katona történetének történelmi hitelességét.
A G7 rámutat, a szöveg majd száz oldalon át foglalkozik Putyin uralkodásának időszakával, 18 oldalt pedig a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúnak szentel.
A magyar vonatkozású 56-os rész mellett figyelemreméltó, hogy a kötet nagy hibának tartja a szovjet szatellitállamok, mások mellett Magyarország elengedését. Mint rögzíti: „1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából. Ez egy különösen átgondolatlan döntés volt, mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta”.
Kőszeg Ferenc: A NER sem tart örökké, a történelmi hagyományban lesz jelentősége a demokratikus ellenzéknek
Ennek a majdnem ezeroldalas könyvnek az egyik fele politikáról és közéletről, a másik fele irodalomról és magánügyekről szól. Miről szeret jobban írni?
Újabban inkább a magánügyekről. Úgy érzem, amit publicistaként gondolni tudnék, azt mások már elmondták, és nem is látok újdonságot, amit meg lehet írni. Persze mindig akadhatnak új dolgok, de most azt gondolom, számomra és talán az olvasók számára is érdekesebb a szubjektív megközelítés.
A politikai publicisztika gyorsabban is avul. A kötetben újraközli a 2022-es választás előtt írt, Márki-Zay Pétert támogató írásait, amelyekről ön is feszegeti az előszóban, hogy milyen relevanciájuk lehet a választás után.
Ő volt az utolsó megszálló Magyarországon
A hazánkat 1944-1945-ben a nácik alól felszabadító, egyben megszálló Vörös Hadsereg az 1947-es párizsi béke értelmében abból a célból maradt – ideiglenesen –Magyarországon, hogy Moszkva a szövetségesek által közösen ellenőrzött Ausztriával akadálytalan kapcsolatot tarthasson fenn. Miután nyugati szomszédunk 1955-ben visszanyerte szuverenitását, ám a szovjet hadsereg továbbra is a szocialista tábor összetartásának leghatásosabb eszköze maradt – írja a Rubicon.hu.
Új helyzetet a nyolcvanas évek vége, Gorbacsov fellépése hozott, akinek reformjai – és a szocialista blokk országaiban lezajló szellemi erjedés – megindították a kelet-európai államokban a rendszerváltás folyamatát. A szovjet pártfőtitkár az ENSZ 1988. decemberi közgyűlésén megígérte, hogy három éven belül 50 000 katonát, 5000 harckocsit és 6 harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából. A Magyarországon állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka, Matvej Burlakov vezérezredes pedig 1989. január 1-jei sajtónyilatkozatában 10 000 fő – a hazánkban szolgálatot teljesítő haderő egyötödének – hazaszállítását hirdette meg.
Szigetváry Zsolt / Fortepan Magyarország, Esztergom: a felvétel a szovjet csapatok kivonulása idején készült. A Szovjet Déli Hadseregcsoport harckocsizó gárda hadosztálya elhagyja a várost.
A nagy Csurka-mítosz – Zárug Péter Farkas könyvet szerkesztett egykori főnökéről
„Ez hülyeség!” – fakad ki Zárug Péter Farkas, amikor arról kérdezzük: mégis mi értelme volt olyan kötetet szerkesztenie, amelyben volt MIÉP-esek mosdatják volt vezetőjüket. A Miskolci Egyetem adjunktusaként dolgozó politológus a most megjelent könyvben szerzőként is szerepel: Csurka István elhíresült dolgozatát elemezte immár több mint harminc év távolából. És: Csurkának szerinte nem volt mindenben igaza. De mennyire igaz egyáltalán a nemzetéért elnyomott muszáj-Herkules mítosza? Interjú.
Orbán-váltás? – forgatókönyvek a NER utáni időkre
Sokáig tarthat még Orbán Viktor uralma, akár összesen 33 évig is, mint a Kádár-rendszer. Csakhogy 1982-ben sem gondolta senki, hogy utóbbi csupán hét évvel később össze fog omlani. Lányi András sem. Vendégszerzőnk tehát nem teljesen borúlátó: Deme Zoltán Lányi lapunkban megjelent írására válaszul izgalmas cikkben tekinti át Magyarország jelenlegi állapotát és az abból kivezető lehetséges utakat. Az év egyik legjobb mélyfúrása eddig.