Best WordPress Hosting
 

Takács Péter: A munkaerő-közvetítők kizsákmányolták a bérnővéreket

A bérnővérek alkalmazásának megszüntetésével a Belügyminisztériumnak az a célja, hogy tiszta helyzetet teremtsen az ágazatban – ezt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Takács Péter. A lapnak adott interjújában az egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott: ez egy szürke zónás foglalkoztatás volt, mert a dolgozók általában a minimálbér környékére lettek bejelentve, „a fizetésük egy része pedig borítékban, zsebbe érkezett, az óradíjukat eléggé egyoldalú módon szabták meg, kvázi kizsákmányolták a szakdolgozókat.”

Takács szerint a munkaerő-közvetítő cégek „még zsarolták is a kórházakat, hogy nem adnak nekik munkaerőt, ha nem emelik az óradíjakat. Azonban az óradíjak emeléséből származó bevételnövekmény nagy része a munkaerő-közvetítő tulajdonosát gazdagította. Ezek profitorientált cégek voltak, hasonlóan az ügyeletszervező cégekhez, amelyeket szintén fölszámoltunk” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a rendszer megszüntetésének másik oka az volt, hogy bár „a szerződés arra kötelezte a munkaerő-közvetítőt, hogy az adott szakterületnek megfelelő képzettségű szakdolgozót közvetítsen ki, de ez sok esetben nem teljesült, ami a betegbiztonság szempontjából igencsak kockázatos volt.” Az államtitkár szerint ugyancsak aggályos volt betegbiztonsági szempontból, hogy az úgynevezett bérnővérek esetében az őket foglalkoztató vállalkozások gyakran nem tartották be a pihenőidőre vonatkozó követelményeket.

A rendelkezés bevezetése néhol okozhat ugyan átmeneti, de kezelhető fennakadást, ám hamarosan minden helyreáll, beteg pedig addig sem marad ellátatlanul

Egy hónapra 63 napnyi munkaórát számoltak el egy orvosnak, aki tízmilliós fizetést vett vel

November eleji kormányülésen dönthetnek a kórházi adósságok rendezéséről – írta meg a Népszava. Ezt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár jelentette be az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) Balatonalmádiban tartott szakmai rendezvényén.

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek adósságával együtt a szeptember végi lejárt tartozásállomány meghaladta a 108 milliárd forintot.

Takács Péter a fórumon azt mondta, jó ideje tárgyal a Pénzügyminisztériummal és nem csupán egy „egyszerű” adósságrendezésről beszélnek, hanem arról is: „Legalább a keletkező kiadások egy részét most el tudjuk ismertetni, hogy nem gazdálkodási hiányosságból fakadnak, hanem abból, hogy változnak a költségek.” Példaként egyebek mellett gyógyszereket és a gyógyításhoz használatos anyagokat említette, amelyek költségei az elmúlt időszakban majdnem a duplájára emelkedtek. Beszélt arról is, hogy extrém módon megugrott a védőeszközök, fertőtlenítőszerek használata az intézményekben. S ugyan nincs „fokozott járványügyi helyzet, legalábbis jogilag” – mondta –, a valóságban vannak koronavírusos betegek, akiket el kell különíteni, és kezelni, és ennek is jelentkezik a többletköltsége.

Bizonytalan, lesz-e szuperkórház, ám Kocsis Máté neje és a Megafon vezetője öt éve onnan kap fizetést

Hat évvel ezelőtt harangozta be Balog Zoltán akkori emberi erőforrás miniszter, hogy az M1-M7-es autópályák bevezető szakasza és a 7-es, balatoni főút közötti – azóta is üresen álló – öt futballpályányi területen egy szupermodern kórházat építenek 1200 ággyal.

Ugyanakkor csütörtökön az Index műsorában Takács Péter egészségügyi államtitkár elismerte, hogy hat év elteltével egyetlen kapavágás sem történt a területen. Az államtitkár lemondóan nyilatkozott, és azt sem tudta megmondani, valaha elkészül-e a kórház. Szerinte, ha a gazdasági helyzet engedi, akkor vágnak majd bele az építkezésbe. Figyelemre méltó, hogy a politikus távlati terveket sem közölt, viszont jelezte, hogy a szuperkórház helyett „B-tervel is készülnek”.

Ha a gazdasági helyzet, a háború és a koronavírus-járvány gazdasági következményei nem teszik lehetővé egy új kórház építését, akkor a mostani ellátórendszert optimalizáljuk úgy, hogy megfelelő ellátási színvonalat tudjon a lakosságnak biztosítani

Egészségügyi államtitkár: Luxus, hogy 150-200 főre tartunk fent praxist

A rendszer legyen olyan, mint egy öntisztító sütő. Attól függően, hogy milyen témáról beszélünk, 1-3 évente legyen képes önmaga mérésére, az eredményekből tudjon következtetéseket levonni, majd saját maga változásokat generálni – nyilatkozta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában. Takács szerint alapvető probléma, hogy egy szocialista, fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltetünk.

Ezzel szemben egy modern egészségügyi ellátórendszer nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, értve ez alatt a szűréseket is, másrészt sokkal több helyben megoldható, definitív ellátást nyújt, aminek az egyik része az alapellátásban történik meg, a másik fele pedig a járóbeteg-ellátásban. Egy ilyen modern rendszerben kizárólag azokat a betegeket fektetjük kórházban, akiknek ténylegesen ott a helyük. Viszont a kórházi struktúra ehhez túlméretezett

– mondta Takács, majd hozzátette: mindenki az ágylábakat számolgatja, de nem az a lényeg, hanem az ellátott esetek száma. „Az ellátott esetekből a jövőben sem lesz kevesebb, viszont az orvostudomány fejlődésének hála a kórházban töltött idő jelentősen csökken. Csak egy példa: 30 évvel ezelőtt egy vakbélműtéttel 2-3 hetet bent kellett feküdni, most szövődménymentes esetben a 3.-5. napon a beteg hazamehet” – hangsúlyozta Takács.