Best WordPress Hosting
 

Bajban a kórházak, jön a NAV

A Népszava két budapesti kórházat is talált a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.

Mi történt? Inkasszóval kellett beszednie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását – értesült a Népszava. Úgy tudják, az összeg leemelése az intézmény számlájáról okozott némi problémát az adott időszakban a kórház egyéb napi fizetési kötelezettségeinek teljesítésében. Ezenkívül két budapesti kórház – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézet, valamint a Károlyi Sándor kórház – is van a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) ugyanakkor (valószínűleg felmondva a kötelezően előírtakat) azt közölte: „hazánkban nincsen fizetésképtelen, állami fenntartású kórház. Kórházaink gazdasági működése stabil, köszönhetően a kormányzati beavatkozásoknak.”

Miért fontos ez? A Népszava által megszólaltatott szakértő szerint elég bizarr, hogy az állami fenntartású intézmény tartozásának behajtására az állam indítson végrehajtást, de mint megjegyezte: a NAV-nak éppen az a dedikált feladata, hogy a köztartozásokat beszedje. Ugyanakkor a kórházak adósságainak és finanszírozásának rendezése azért is fontos – és elsősorban azért fontos – hogy az intézményeknek ne kelljen szolgáltatásokat (rendeléseket, vizsgálatokat) felfüggeszteniük, és rendelkezésre álljanak a megfelelő eszközök.

A rekorder adós tankerület gazdasági vezetőjét vették őrizetbe

Bár a kormány tavaly decemberben mintegy 1800 millió forintot biztosított adósságaik rendezésére, számos tankerület már januárban újabb tartozásokat halmozott – írja a Népszava Magyar Államkincstár kimutatására hivatkozva.

Januárban a 60-ból 26 tankerületi központnak volt lejárt adóssága. A legtöbb tartozása (összesen 340 millió forint) a Belső-Pesti Tankerületi Központnak volt, amelynek gazdasági vezetőjét a minap letartóztatták korrupciós bűncselekmények miatt. Második a mátészalkai központ (193 millió forint), harmadik a váci (177 millió forint) lett.

Februárra több tankerület rendezte, lefaragta tartozását, az összes adósságállomány 1599 millió forint volt. Ugyanakkor a kaposvári központ tartozása egy hónap alatt nulláról 154 millióra, a békéscsabaié 39 millióról 155 millió forintra nőtt. A rekorder – 336 millióval – maradt a Belső-Pesti Tankerületi Központ, amelynek gazdasági vezetője közbeszerzési eljárásokat manipulált, a fiktív számlákat állíttatott ki, így több tízmillió forinthoz juthatott.

Ennyivel nő az eladósodottság, már a gyógyítás van veszélyben

Nehezíti a gyógyítást a kórházak eladósodottsága, havi 20 milliárd forinttal nő a kifizetetlen számlák összege. Nyárig 104 milliárd forintos kórházi tartozást rendezne az Orbán-kormány, de március végén már 110 milliárdnál járt a kórházi tartozás.

Mi történt? A Népszava szerint megszületett a döntés a kórházi adósságok rendezésének kormányzati szándékairól, és a kormány nyárig két részletben mintegy 104 milliárd forintnyi tartozást rendez. Információik szerint az első részletet, mintegy 64 milliárd forintot egy hónapon belül, további 40 milliárdot júniusban utalhat az egészségügyi intézmények számláira.

Van sorrend a kifizetésekben? Igen, szigorú megkötésekkel fizethetnek az adósok, így az első részletből elsősorban az állami beszállítók – köztük az energiaszolgáltatók – számláit kell kiegyenlíteni. Így az orvosieszköz-szállítók, és a gyógyszercégek így megint hátrébb sorolódhatnak.

30 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága februárban

A Magyar Államkincstár erre vonatkozó friss adatai szerint a kórházak már 88,4 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel. Erre rájön még a modellváltó orvosi egyetem által felhalmozott tartozás és így már közel 110 milliárd forint az adósságállomány a rendszerben.

Mi történt? Az Exonomx szemlézte a Magyar Államkincstár február végi adatokat tartalmazó kórházi adósságállományra vonatkozó adatait.

Mit mondanak a számok? A magyar egészségügyi ellátórendszerben február végére 110 milliárd forintnyi adósság halmozódott fel, ez egy hónap alatt közel 30 milliárdnyi extrát jelent. Az adósság döntő többsége a szállítók-szolgáltatók felé irányul a rendszerben.

Rekordgazdagodás a gazdagoknak, eladósodás jutott a szegényebbeknek 2023-ban

Rekordösszeget tettek félre tavaly azok, akiknek volt miből. Mások a magas kamatok mellett is kénytelenek voltak magukat újabb adósságba verni, és ezért a hitelek is csúcsot döntöttek – írja a friss adatokat elemző Bank360.hu.

Mi történt? Soha ennyi pénzzel nem gazdagodott még a magyar lakosság, mint tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett előzetes adataiból. Mint írják, rekordösszeget, vagyis 5553 milliárd forintot takarítottak meg tavaly a magyar háztartások, ehhez járult még további 5756 milliárd forintnyi, szintén történelmi csúcsnak számító hozam, ennek köszönhetően a pénzügyi vagyon 96 433,5 milliárd forintos, soha nem látott magasságba repült. Legalábbis azoké, akik meg tudtak takarítani a magas infláció közepette is.

Mi áll a háttérben? A jegybank vagyonfelmérése szerint a pénzügyi vagyon nagyrészt a felső 10 százaléknál összpontosul, gyakorlatilag a vagyon kétharmadát a háztartások tizede birtokolja. A szegényebbek vagyona döntő részben ingatlanban van, ez a háztartások pénzügyi számláiban nem jelenik meg.

Mindenki hozzátette a magáét a 4iG ezermilliárdos „sikersztorijához”, a jegybank, az MFB és az Eximbank is

A harmadik negyedévben is veszteséget mutatott ki a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. csoport, 6,3 milliárd forint volt a mínusz adózás után, pedig története során sosem látott méretű, 421 milliárd forint árbevételt ért el. A növekedési sebességet mutatja, hogy a tavalyi évben 277 milliárd bevételt könyvelt el, és már az is 196 százalékkal haladta meg az előző évit. Az idei rekordbevételben része volt a Vodafone esetében az inflációhoz igazított áremelésnek, de erős háromnegyedévet hozott az Antenna Hungária is, amiben jelentős szerepet játszott az atlétikai vb lebonyolítása – említi meg több más tényező mellett a cég prezentációja.

A tőzsde prémiumkategóriájában forgó 4iG pénzügyi jelentése a veszteséget a kedvezőtlen devizaárfolyammal, illetve az akvizíciókkal megszerzett eszközök amortizációjával és a hitelek kamattörlesztésévél magyarázza.

A 4iG az elmúlt 2–3 évben egymás után jelentette be újabb és újabb szerzeményeit:

Elkezdtek bedőlni a babaváró hitelek

Rekord nagyságú, 10 ezer milliárd fölötti bruttó hitelállományt halmozott fel szeptember végére a magyar lakosság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. 2023 nehéz év volt a háztartások számára

a magas infláció,

a megugró rezsi- és élelmiszerárak miatt,

Tovább duzzadt a kórházak adósságállománya az októberi rekord után

Megjelent a kórházi adósságokról szóló friss adat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján. Ebből kiderül, hogy a kórházak tartozása tovább emelkedett októberhez képest. A MÁK adatai szerint a tartozásállomány – ebben nem szerepelnek az egyetemek és a egyházi intézmények – 97,8 milliárd forintra nőtt az október végi 95,5 milliárd forint után.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára az Economx című lapnak azt mondta, az egyetemi klinikákkal és az egyházi intézményekkel együtt a tartozásállomány elérte a 130 milliárd forintot. Rásky a lapnak elmondta, a korábban bejelentett 90 milliárd forintos konszolidáció elindult, de úgy látja, már januárban újabb 50 milliárdra lenne szüksége az intézményeknek.

Az OSZ főtitkárának közlése szerint az egyetemi klinikák adóssága november végén:

Súlyos gond, hogy a jövedelmünk nemigen fedezi a megélhetésünket

Az Intrum által készített, több mint 10 éve futó Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés (ECPR) eredményei rámutatnak arra, hogy

a jelenlegi gazdasági helyzet továbbra is súlyos hatással van a háztartások pénzügyi helyzetére.

Európa-szerte a legtöbb fogyasztó fizetésről fizetésre él.

Nőtt a tankerületi központok lejárt adóssága

Október végére 1,6 milliárd forintra nőtt a tankerületi központok lejárt adóssága – írja a Népszava a Magyar Államkincstár (MÁK) összesítése alapján. A listára a 60-ból ezúttal 38 került fel a szeptemberi 33 után. Akkor 1289 millió forint volt a tartozásuk. A lap hiába érdeklődött a tankerületeket irányító Klebelsberg Központnál (KK), hogy milyen jellegű adósságaik vannak a központoknak.

Amikor november elején arról írtak, hogy korábban költségvetési felügyelőket delegáltak egyes tankerületi központokhoz, a KK azt állította, egyetlen tankerületnek sincs nagyobb tartozása. Több tankerületi központ ugyanakkor évek óta szerepel a MÁK havonta kiadott listáján, teszi hozzá a lap.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ennek magyarázatára több lehetséges okot is felsorolt az újságnak. Szerinte az állam rendszerint nem ad elég pénzt energiaszámlára, a tankerületek csak később kapnak valamilyen rezsikompenzációt, a fűtési szezon miatt az adósságok ezért még biztos növekedni fognak. Totyik Tamás úgy véli, gyakran előfordul, hogy a központok beszállítóiknak sem tudnak időben fizetni, a nyári beruházások (például felújítások) után is maradhattak kifizetetlen számlák, de a státusztörvény miatt felmondó tanárok végkielégítése és a felmentési időre járó összegek is további kiadásokat okozhattak a tankerületeknek.

Kórházi fekete péntek: rekordmagasra duzzadt az adósság

Soha nem volt még ekkora a kórházak adóssága október végén, mint most – írta az Economx.hu. A legfrissebb adatok szerint a kórházi adósságok elérték a 125 milliárd forintot a szeptember végi 110 milliárd forint után, ami jelentős emelkedés.

Egy hónap alatt tehát 15 milliárd forinttal nőtt az intézmények kintlévősége, és ez rosszabb, mint amire számítottak az orvostechnikai beszállítók – mondta a portálnak az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László. December végére a tartozásállomány meghaladhatja a 135 milliárd forintot is.

A jelentős emelkedés mögött az állhat szerintük, hogy az év vége felé már számítanak a kórházak az adósságrendezése, ami idén már meg is jelent a Magyar Közlönyben. E szerint 90 milliárd forint összegben kórházkonszolidáció keretében rendezik az intézmények adósságát a költségvetésből. Ilyenkor a kórházak gyűjtögetik a számláikat – fogalmazott a portálnak Rásky László. Amelyik intézmény korábban rendezte a számlái egy részét, az október vége, november eleje felé rendszeresen nem fizet már a beszállítóknak, gyűjtögeti az adósságot.

Szabad kezet kaphatnak az eladósodott települések hitelezői egy új tervezet szerint

A múlt héten ért véget a társadalmi egyeztetése annak az új törvénytervezetnek, amelynek értelmében a kormány szinte szabad kezet adna az eladósodott falvak és városok ki nem fizetett hitelezőinek, az önkormányzatok gyakorlatilag gazdasági vállalkozássá változnának át – írja a Népszava.

A Belügyminisztérium által szorgalmazott új szabályozás értelmében a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, ezen felül a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé költségvetési biztos kijelölése is lehetséges lesz, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztése érdekében. A tervezet szerint az adósságot nemcsak pénzzel, de önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehet majd váltani, az értékesíthető települési vagyon eladása pedig a pénzügyi gondnok joga lesz. Az eljárás lezárultát követően a tervek szerint az érintett önkormányzatok pénzügyi felügyelet alatt maradnak még két évig, ez idő alatt nem vehetnek részt fejlesztési pályázatokon, a vezetőik pedig nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és más személyi juttatásokra sem.

„A törvénymódosítással azt tisztázták, a különböző önkormányzati adósságoknál mit lehet, illetve mit nem lehet tenni. Mivel jelenleg csak kormányzati engedéllyel juthat hitelhez egy önkormányzat, nem is elsősorban a településekkel kapcsolatos kérdéseket teszik tisztába, hanem a hitelezői oldalt, milyen lehetőségei vannak a tartozás behajtására” – magyarázta a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, aki szerint olyan szabályozás lép életbe, mintha az önkormányzat egy normál gazdasági vállalkozás volna. „A pénzügyi gondnok, mint egy gazdasági vállalkozás esetében felméri, milyen olyan vagyonelemei vannak a településnek, melyek alkalmasak az adósság törlesztésére vagy visszafizetésére” – vázolta, majd rávilágított arra is, hogy

Egy hónapra 63 napnyi munkaórát számoltak el egy orvosnak, aki tízmilliós fizetést vett vel

November eleji kormányülésen dönthetnek a kórházi adósságok rendezéséről – írta meg a Népszava. Ezt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár jelentette be az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) Balatonalmádiban tartott szakmai rendezvényén.

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek adósságával együtt a szeptember végi lejárt tartozásállomány meghaladta a 108 milliárd forintot.

Takács Péter a fórumon azt mondta, jó ideje tárgyal a Pénzügyminisztériummal és nem csupán egy „egyszerű” adósságrendezésről beszélnek, hanem arról is: „Legalább a keletkező kiadások egy részét most el tudjuk ismertetni, hogy nem gazdálkodási hiányosságból fakadnak, hanem abból, hogy változnak a költségek.” Példaként egyebek mellett gyógyszereket és a gyógyításhoz használatos anyagokat említette, amelyek költségei az elmúlt időszakban majdnem a duplájára emelkedtek. Beszélt arról is, hogy extrém módon megugrott a védőeszközök, fertőtlenítőszerek használata az intézményekben. S ugyan nincs „fokozott járványügyi helyzet, legalábbis jogilag” – mondta –, a valóságban vannak koronavírusos betegek, akiket el kell különíteni, és kezelni, és ennek is jelentkezik a többletköltsége.

Ekkora bajban még nem voltak a kórházak beszállítói

Durván egy éve nem fizetnek az egészségügyi intézmények a beszállítóknak – jelentette be a Népszava tudósítása szerint az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója, Rádai Tamás szerdán a kórházi beszállítók által összehívott tájékoztatón. Mint írtuk, az adósság szeptemberre elérte a 100 milliárd forintot, miközben a kintlévőség tavaly ilyenkor „még csak” 60 milliárd forint volt.

Az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség szeptemberben saját tagvállalataik körében végzett végzett felméréséből az is kiderült, hogy

tavaly július óta a beszállító cégek 99 százalékánál növekedtek a kintlévőségek.

Tetemes tartozást hátrahagyva távozott olaszországi esküvője helyszínéről az ifjú pár

Míg a közelmúltban, Franciaországban a McDonald’s ételeit szolgálták fel egy esküvőn, egy ausztráliai lagzin pedig a háromszáz fős násznép fele kapott ételmérgezést, addig Olaszországban egy pár azzal kezdte meg házaséletét, hogy fizetés nélkül távozott esküvője helyszínéről.

Feljelentést tett a rendőrségen Enzo Fabrizi frosinonei étteremtulajdonos egy 40 éves férfi és egy 25 éves nő ellen, akik az esküvőjük után, 5500 eurós (több mint kétmillió forintos) tartozást hagytak maguk után – írja a helyi sajtóra hivatkozva a Mirror című brit bulvárlap.

Fabrizi azt mondja, a helybéli vőlegényt egy megbízható ismerőse mutatta be neki hét hónappal az esküvő előtt. A férfi és német menyasszonya családostól mentek el az étterembe, átadtak 3300 euró (kb. 1,2 millió forint) előleget, és megegyeztek Fabrizivel, hogy a fennmaradó 5500 eurót még a szeptember 24-re kitűzött esküvő előtt kifizetnek neki.

Már majdnem 100 milliárd forint volt a kórházak adóssága augusztus végén

93,7 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága az augusztus végi adatok szerint – erről az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László beszélt a Klikk TV Szempontok című műsorában.

A főtitkár elmondása szerint ez rekordnak számít. Tavaly 60 milliárd körül volt az adósság, ezt a számot már idén májusban elérték. A műsorban azt is elárulta, csak januárban 14 milliárddal nőtt az intézményrendszerek adósságok. Bár nyáron volt egy kompenzáció, de a kórházak azt bérkompenzációra fordították a rezsiköltségek helyett – árulta el.

További részletek a Klikk TV szombaton megjelenő Szempontok című műsorában.

Így trükköznek a kórházi adóssággal

Az államkincstár adatai szerint

július 31-én 62,8 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel az egészségügyi intézményeknél szemben a június végi 70,2 milliárd forinttal.

A MÁK szerint a tartozásállomány szinte teljes összege a beszállítókkal, szolgáltatókkal szemben áll fenn, amelyből 1,5 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul.

Bajban a Twitter, felére zuhantak a hirdetési bevételei

A Twitter tulajdonosa, Elon Musk elismerte, hogy a cégnek cash flow problémái vannak, de szavai szerint egyelőre nem gondolkodik a tőkepótláson.

Elképesztően felhízott megint a kórházak adóssága

Május végén a fekvőbetegeket ellátó intézmények és a hozzájuk tartozó járóbeteg-rendelők adóssága 58,9 milliárd forintra nőtt az április végi 51,6 milliárd forintról – olvasható a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatsorában, amit a Napi.hu szúrt ki. Az 58,9 milliárdos tartozás csaknem egészét az intézményeknek beszállító vállalkozók kénytelen hitelezni, 58,8 milliárd forintnyit. Ebből 1,1 milliárd forint pedig az államháztartáson belülre irányult.

A négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság – április végén ez még 70 milliárd forint volt. Az orvosegyetemek a modellváltás miatt már nem szolgáltatnak adatot a MÁK-nak, ezért nem szerepelnek a kincstár hivatalos adatsorában.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Ráski László a portálnak azt mondta, az elmúlt hetekben több olyan kisvállalkozóval beszélt, aki közölte vele, hogy vagy feladja a beszállítói tevékenységét, egyszerűen bezár. Ugyanakkor van olyan is, ahol a tulajdonosok komoly dilemma előtt állnak: érdemes-e tovább folytatni az akár több évtizede elkezdett munkát? Van olyan cég is, ahol az a tulajdonos, aki nem vesz részt a napi tevékenységben, kiszáll a vezetésből: ebben a helyzetben nem nagyon lehet befektetőt találni – véli a főtitkár. A kis cégek kiesésével elsősorban a rugalmasság sérül, de például az informatikai területen a feladatellátást is komolyan veszélyezteti a nemfizetés.