Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: fizetés

Fizetés nélkül lépett le a randiról a férfi, de a haverjainak is vitt ételt

Közzétette szerző

Csúnyán átvert randipartnere egy fiatal nőt. A férfi úgy lépett le fizetés nélkül az étteremből, hogy néhány adag ételt még elvitelte is rendelt – írja a Mirror című brit bulvárlap.

A fiatal nő a Qura internetes fórumon írta meg történetét. Azt írja, vakrandija volt egy férfival egy étteremben. Amikor megérkezett, a férfi már ott volt. Azt mondta a közelben lakik és elvitelre is rendelt már ételt a lakótársainak.

Egy idő múlva a férfi azt mondta a nőnek, gyorsan elviszi az ételt a szobatársaknak és visszatér, azonban fél óra elteltével sem bukkant fel újra.

PostPin It!

A reálbér Magyarországon csökkent a legjobban egész Kelet-Közép-Európában

Közzétette szerző

A Mazars legújabb adókalauza részletesen tárgyalja a kelet-közép-európai régió (beleszámítva Ausztriát, Németországot, Ukrajnát és Görögországot is) valamint a közép-ázsiai országok – Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – 2024. január végéig érvényes adózási szabályait és versenyképességi mutatóit. Az aktuális kiadvány már 25 ország adózási trendjeit és változásait ismerteti – olvasható a dokumentumot ismertető sajtóközleményben.

Emelkedő adóterhek, megugró infláció

Az adórendszerek összehasonlításához az adóteher vizsgálata a legalkalmasabb módszer. 2024-ben az adóteher, amely az összes foglalkoztatással kapcsolatos adó és járulék, valamint a munkáltatót terhelő összes munkaerőköltség arányát mutatja, 14–49 százalék között változik a régióban átlagosan 38 százalékos értékkel. Ez 2 százalékkal magasabb az előző évi értéknél, és 3 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál. Az EU-tagállamok esetében a CEE-régió átlagos 42 százalékos adóterhe magasnak számít.

PostPin It!

Az európai kormányfők közül Orbán Viktor keres a legjobban az átlagbéréhez képest

Közzétette szerző

Immár bruttó 6,3 millió forintot keres Orbán Viktor miniszterelnök havonta, ez európai összevetésben is meglehetősen magas – erről Bucsky Péter, a G7 gazdasági portál munkatársa beszélt az RTL-nek.

A kormányfő eddig sem alacsony bére annak a néhány éve hozott jogszabálynak köszönhetően emelkedett tovább, amely minden évben az átlagbér szorzatában állapítja meg a parlamenti képviselők fizetését. Egy átlagos országgyűlési politikus esetében ez háromszoros szorzót jelent, ez a bruttó 571 ezer forintos átlagfizetés mellett havi bruttó 1 millió 713 ezer forint. Orbán Viktor azonban ezen felüli fizetésemelést kapott, azóta pedig a havonta neki járó összeg csak tovább gyarapszik – olvasható a Népszava szemléjében.

Mindez annak fényében is szembetűnő, hogy – amint arra a G7 munkatársa is utalt – az ország bérszínvonalának emelkedése távolról sem ilyen dinamikus. Ez abból is jól látszik, hogy az európai országok átlagbéreihez viszonyítva Orbán Viktor keres a legjobban a miniszterelnökök közül, vagyis

PostPin It!

Orbán Viktor keres a legjobban Európában –az átlaghoz képest

Közzétette szerző

Ahogy nőttek az átlagjövedelmek, úgy nőtt a politikusaink fizetése is. Európában az átlagfizetésekhez képest itthon keres legjobban a miniszterelnök, mégsem nagyon tud félretenni…

Mi történt? Az RTL Reggeli műsorának vendége volt a G7 munkatársa, Bucsky Péter. A beszélgetésből többek között kiderült, hogy a magyar politikusok bére az átlagbértől függ, és az előző évi átlagbért kapják meg, természetesen egy szorzószámmal felszorozva.

Mennyi az annyi? A tavalyi átlagbér 571 ezer forint volt, ennek háromszorosát, nagyjából 1,7 millió forintot kapnak az országgyűlési képviselők egyéb juttatások nélkül. Orbán Viktor miniszterelnök fizetésén jelentős a szorzó, ő ugyanis közel 6,3 millió forintot visz haza havonta.

PostPin It!

Kettészakadt az ország: 200 ezres különbség az átlagfizetéseknél

Közzétette szerző

Továbbra is jókora szakadék húzódik a hazai fizetésekben: míg Budapesten 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 467 286 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 271 320 forint, azaz közel kétszázezer forinttal kevesebb, mint a fővárosban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék, térségi összehasonlítás című kiadványából, amely most először közölte a tavaly egész évre vonatkozóan részletes, vármegyei bontású adatokat a hazai fizetésekről – olvasható a portálon.

Habár a drámai mértéket öltő inflációval érthető módon sehol sem tartotta a lépést a bérdinamika, mindenütt emelkedtek a keresetek. A növekedés mértéke a főváros mellett Nógrád, Tolna és Zala vármegyében volt a legkisebb (12,9, illetve 13,2–13,4 százalék), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb (18,7 százalék).

Mivel a magyar fővárosban hosszú ideje az országos átlag alatt nőnek a fizetések, évek óta először történt meg, hogy Budapest mellett nemcsak Győr-Moson-Sopronban, hanem már Komárom-Esztergomban is eléri az országos átlagot a nettó kereset.

PostPin It!

A DK a Kúrián is pert nyert az MTVA ellen az állami médiavállalat munkatársainak fizetése ügyében

Közzétette szerző

A Demokratikus Koalíció újabb győzelmet aratott a bíróságon, a Kúria ugyanis helyben hagyta a korábbi bírósági döntéseket, melyek kimondták, hogy az embereknek joga van megtudni, hogy mennyit keresnek az MTVA emberei.

PostPin It!

Egyoldalúan döntött a kecskeméti Mercedes vezetése a bérfejlesztésről

Közzétette szerző

A jelenlegi bértárgyalásokon 2023. októbere óta nem született megállapodás a tárgyalópartnerekkel, vagyis a Vasas Szakszervezeti Szövetség MBMH Vasas Alapszervezettel és a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével. Tizenöt tárgyalási forduló után a legutóbbi, 2024. március 26-i találkozó sem vezetett megállapodáshoz. A gyár dolgozói számára a világos helyzet és a tervezhetőség megteremtése érdekében a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) vezetősége úgy döntött, hogy a 2024-es és 2025-ös évekre vonatkozóan egyoldalú bérfejlesztést hajt végre – olvasható a közleményben.

A vezetőség által elfogadott teljes csomag

2024. április 1-jétől 8 százalékos kollektív alapbéremelést,

PostPin It!

Kiderült, ennyi volt a januári átlagkereset

Közzétette szerző

A KSH tájékoztat.

Mi történt? A KSH adatai szerint 2024 januárjában a teljes munkakörben dolgozók bruttól átlagkeresete 605 100 forint, ennek nettója 416 600 forint volt. A bruttó mediánfizetés (a középérték, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet) már csak 493 700 forint, aminek nettó értéke 341 700 forint.

PostPin It!

Teljesen átalakultak a magyarok fizetési szokásai

Közzétette szerző

Fenekestől felforgatta a covid-járvány, az infláció és a fintech-forradalom a magyarok fizetési szokásait. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2023 végére minden korábbinál több ügyfélnek volt bankszámlája és bankkártyával. 178 ezernél is több forint- és 65 ezer devizaszámlát nyitottak tavaly a hazai bankoknál, ennek köszönhetően a bankszámlák száma már nagyon közel jár a 11 millióhoz. Ebből a túlnyomó többség, 9,93 millió darab magánszemélyeké, a többi vállalkozásoké és egyéb szervezeteké.

A számlák 84 százalékát interneten keresztül is el lehet érni, és bankkártyát is használ a számlatulajdonosok többsége. 10,07 millió hazia kibocsátású fizetési kártya volt az év végén Magyarországon, ezek döntő része betéti kártya. A hitelkártya továbbra sem népszerű, kevesebb mint 1,12 millió van használatban. Nagyjából 300 ezerrel csökkent a hitelkártyák száma 2017 vége óta, miközben ezalatt 1,24 millióval nőtt a betéti kártyáké.

Az egyik legjelentősebb fordulat az elmúlt években a banki szolgáltatások használatában a bankkártyás vásárlás elterjedése.

PostPin It!

Egyre többen vannak, akiknek nem álom a milliós, vagy akár kétmilliós havi fizetés sem

Közzétette szerző

A KSH statisztikái alapján írta meg a Portfolio.hu, kik kerestek tavaly a legtöbbet, és legkevesebbet Magyarországon.

A listát mint máskor is a légiforgalmi irányítók vezették, havi bruttó 2,671 millió forintos átlagos fizetéssel, teljes munkaidőben.

Havi 2 millió forint felett kereshetnek már nemcsak a légiforgalmi irányítók és az orvosok, hanem a légijármű-vezetők, a törvényhozók, a miniszterek és államtitkárok is.

PostPin It!

Változás jöhet a fizetéseknél, sok munkavállaló csalódhat

Közzétette szerző

Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt. Az év eleji tervezés tekintetében azonban változatlan a helyzet: most is tízből hat cég jelezte ez irányú tervét. Tavaly azonban végül a vártnál több vállalatnál volt bérfejlesztés, ugyanis év végéig tízből nyolcnál valósult meg – olvasható az állásportál elemzésében.

A béremelés mértéke és formái

A bérfejlesztést tervező cégeknél tízből hét esetben a teljes szervezetet érintő, általános béremeléssel számolnak. A 2023-ban megvalósuló emelések átlagos mértéke végül hasonlóan alakult, mint azt előzetesen tervezték a vállalatok: a  12,2%-os tervhez képestvégül átlagosan 12,5%-os növelést eszközöltek. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatok 43%-a kisebb mértékű béremelést tervez idén, mint 2023-ban.

PostPin It!

Novák Katalin több pénzt kap lemondott államfőként, mint amikor még hivatalban volt

Közzétette szerző

A február 10-én lemondott Novák Katalinnak távozása ellenére továbbra is jár az államfői fizetés, ahogy elődeinek is. A volt köztársasági elnök fizetése épp a politikusi fizetésekre vonatkozó szabályok szerint márciustól emelkedik, vagyis Novák több pénzt kap majd lemondott államfőként, mint amikor még hivatalban volt  – hívja fel a figyelmet a 444.

Februárban havi bruttó 4,6 millió volt az államfő juss, márciustól az emelés következtében 652 ezer forinttal, 5,25 millióra nő a fizetése.

Az elnöki fizetés mellé személyes autóhasználat sofőrrel, titkárság, kiemelt egészségügyi ellátások, elsőosztályú repülőjegyek, és, ha igényli, elnöki rezidencia is jár.

PostPin It!

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Közzétette szerző

Úgy tűnik, hogy a Mi Hazánk hatására a kormány most már úgy szorítaná vissza itthon a készpénzhasználatot, hogy közben alkotmányos védelmet is adna a használatának.

Mi történt? Hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök a Mi Hazánk képviselőjének felvetésére azt mondta, “nem lesznek akadályai” a készpénzhasználat védelmének Alaptörvénybe foglalásának.

“Rengeteg ilyen javaslat érkezik a bankszektorból, rengeteg ilyen javaslat érkezik nemzetközi szervezetektől. Ez egy divatos téma ma a világban, iktassuk ki a készpénz-használatot. (…) A kormány semmilyen ilyen igényt nem fogadott be, nem ismer el, nem engedjük szűkíteni a készpénz-használatot” – mondta Orbán az Rtl.hu cikke szerint.

PostPin It!

Hiába támogatta meg milliárdokkal a kormány, nem tud fizetést adni a gyár

Közzétette szerző

Ismét késve fizet dolgozóinak a csornai gyár, legutóbb három havi bérrel maradtak el. A vállalkozás a nem kevés állami és EU-s támogatás és hitel ellenére lavírozta magát ilyen helyzetbe.

Mi történt? Csúszik a januári bérek kifizetésével és állásidőre küldte a dolgozókat a csornai napelemgyártó, az Ecosolifer Heterojunction Kft., írja a 24.hu. Hiába jár csúcsra Magyarországon a naperőművek telepítése, a napelemgyártó veszteséget veszteségre halmoz, pedig közpénzmilliárdokkal és az állami tulajdonú MFB Zrt. több mint 10 milliárdos hitelével is megtámogatták a svájci gyökerű vállalkozást.

Részletek: A csornai gyár dolgozóit levélben tájékoztatta munkáltatójuk, hogy a januári bérek kifizetésére „késedelmesen kerül sor”, és február 12-től határozatlan időre állásidőt rendelnek el. (Az állásidő az a helyzet, amikor a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, és olyan okból nem tud munkát adni, amit egyébként megfelelő gondosság mellett elháríthatott volna.) 2022 júniusában már történt hasonló, akkor három hónapon keresztül nem kaptak fizetést a munkavállalók.

PostPin It!

Sztrájkolnak az Operaház dolgozói, mert szeretnének annyit keresni, mint egy aldis pénztáros

Közzétette szerző

Március 19-től határozatlan idejű sztrájkot hirdetett a Magyar Állami Operaház dolgozóit képviselő két szakszervezet. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete álláspontja szerint a tervezett munkabeszüntetés oka, hogy „a munkáltatónál kezdeményezett, jelenleg is folyó kollektív munkaügyi vitában foglalt követeléseinket a 2024. évre vonatkozó bérmegállapodás, valamint a Kollektív Szerződés megkötésének vonatkozásában a munkáltató nem hajlandó teljesíteni” – írja a Magyar Narancs Online.

A szakszervezetek már tavaly is igyekeztek érvényesíteni követeléseiket az Ókovács Szilveszter vezette Operaházban. Ezután a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, Szentmártoni János írásba adta, hogy „a Magyar Állami Operaház mint munkáltató folyamatosan megszegte a hatályos Munka torvénykönyvben meghatározott konzultációra vonatkozó rendelkezéseket, azaz a törvény szabályait megszegve járt el a szakszervezettel, illetve az általa képviselt dolgozókkal szemben”.

A szakszervezetek követelései közül a béremelésben és a kollektív szerződésben azóta sem született megállapodás.

PostPin It!

Bértárgyalások: ki nyer 2024-ben?

Közzétette szerző

A munkavállalók idén már nem szívesen lennének az infláció áldozatai, csakhogy a cégek sem biztos, hogy tartani tudják vagy tartani szeretnék a béremelési tempót. Mi lesz így?

Emelni vagy nem emelni: az itt a kérdés.

Mi történt? A G7 összeállítása szerint a munkáltatók 2024-ben nagyobb gondnak látják az infláció fokozta bérigényeket – elvégre a munkavállalók a tavalyi reálbércsökkenés után idén már örülnének, ha nőhetne a bérük vásárlóereje.

PostPin It!

Nagyobb kihívásnak látják a bérigények kielégítését a magyar cégek, mint tavaly

Közzétette szerző

Számos vállalatnál megkezdődtek az év eleji bértárgyalások. A munkáltatók idén nagyobb kihívásnak látják az infláció miatt megnövekedett bérigényeket, a munkavállalók a tavalyi reálbércsökkenés után idén azt szeretnék, ha nőne a bérük vásárlóereje.

Miért fontos ez? Az inflációra vonatkozó előrejelzések 4-6 százalék között, a nominális bruttó bérek emelkedésére vonatkozóak pedig 10-12 százalék között szóródnak.

A vállalatok 78 százaléka szerint 2024-ben kihívást jelent majd a magas infláció miatt megnövekedett bérköltségek kezelése, miközben egy éve még csak a cégek 71 százaléka látta ezt kihívásnak – derült ki a Randstad HR trends 2024 kutatásából.

PostPin It!

Irreálisak a munkavállalók fizetési igényei, idén már kisebb emelést terveznek a cégek

Közzétette szerző

Bár a válaszadók közel negyede szerint több álláskereső van most a piacon, mint a korábbi években, a nehézséget a képzettség hiánya és a bérigények okozzák, ez derül ki a Hays Hungary több mint 2600 munkáltató és munkavállaló megkérdezése alapján készült felméréséből.

A Portfolio azt írja, a megkérdezett munkáltatók közel fele szerint kevés a képzett jelölt a piacon, akik közül válogathatnak, ráadásul a fizetési igények irreálisak.

Általános szakemberhiány tekintetében is tovább romlott a helyzet egy év alatt, és a munkáltatók kénytelenek változatlanul kiélezett versenyben megküzdeni a tehetségekért

PostPin It!

A nagyobb minimálbér-emelése nem az EU, hanem a magyar munkaadók és szakszervezetek szándéka

Közzétette szerző

A magyar médiát is körbejárta a hír, hogy egy uniós szabály miatt jelentősen emelni kell itthon a minimálbért, majd pedig arról is jelentek meg cikkek, hogy Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is erről beszélt egy szakmai rendezvényen. Ahogy azonban arra a Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős szóvivője emlékeztetett a Telexnek adott nyilatkozatában, ez a szabályozás nem kötelezi ilyesmire a tagállamokat.

Rolek a múlt héten a HRportal.hu tudósítása szerint arról beszélt, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni, ami olyan ütemű emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni. A magyar médián február elején az Economix.hu cikke nyomán ment végig az az információ, hogy EU új, 2024. november 15. hatályba lépő irányelve szerint a bruttó átlagbér 60 százalékában „kötelesek” megállapítani az uniós országok a minimálbért.

Ilyesmiről azonban szó sincs. A szóban forgó uniós irányelv a tagállamokat csak arra kötelezi, hogy alakítsanak ki egy követelményrendszert, amely alapján megállapíthatóvá válik, hogy az adott országban hatályos minimálbér „megfelelő” nagyságú-e. Arra viszont nem, hogy egy megadott mutatóhoz zárkóztassák fel a legkisebb törvényileg kötelező béreket. A Telex cikkében idézett jogszabály külön meg is említi, hogy az irányelv nem érinti a tagállamok minimálbér-megállapításra vonatkozó hatáskörét. 

PostPin It!