Best WordPress Hosting
 

Válasz Online: ellenőri csoportokat küldhetenek a kórházi betegekre is

A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának utasítására legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg a következő napoktól a magyar kórházakban, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben – írta a Válasz Online. A lap értesülése szerint a revízió a betegekre is kiterjed: náluk azt vizsgálják, valóban

az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e az intézményekben elhelyezve.

A portál emlékeztet rá, hogy Takács Péter egészségügyért felelős belügyi államtitkár korábban több konferencián is arról beszélt: tudomásuk van róla, hogy az állami egészségügyi dolgozók munkaidőben a magánszektorban maszekolnak. Már tavaly bejelentették, hogy ennek kiszűrésére elektronikus munkaidő-nyilvántartást vezetnek be a kórházakban és a szakrendelőkben. Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára egy éve azt mondta a Magyar Kórházszövetség konferenciáján, hogy év végéig minden állami intézményben bevezetik a blokkolóórákat. „Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen bent nyolc órát” – fogalmazott Lengyel László.

Indul a kórházi kommandózás: az orvosok mellett a betegek jelenlétét is ellenőrzik

A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának utasítására legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg a következő napoktól a magyar kórházakban, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben. A Válasz Online értesülése szerint a revízió a betegekre is kiterjed: náluk azt vizsgálják, valóban „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e az intézményekben elhelyezve”. Óvatosan a hétvégi hazaengedéssel! Ha a zárójelentésen más szerepel, baj lehet belőle.

Havi 20 milliárd forinttal nő a kórházak adóssága

Hiába tett ígéretet a kormány a kórházi adósságok rendezésére, úgy tűnik ezzel nem oldják meg az egészségügyi intézményeket sújtó problémákat. A Népszava szerint ugyanis lényegében megszületett a döntés, ez alapján két részletben összesen 104 milliárd forintnyi adósságot rendeznek júniusig.

Március végén ugyanis a lap információi szerint az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt. És ami még aggasztóbb, míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal.

Korábban Takács Péter egészségügyi államtitkár több fórumon is jelezte az állandó eladósodást a finanszírozás átalakításával szüntetné meg, és a Népszava szerint az erről szóló tervei a kormány elé kerültek. Ennek százmilliárd forintos költsége miatt azonban ezt a megoldást a kormány egyelőre elvetette.

Gyógyszerautomaták telepítéséről beszélt az egészségügyi államtitkár

Gyógyszerautomaták szolgálatba állításával javítaná az egészségügyi államtitkár a gyógyszerekhez való hozzáférést, ám az ötlet nem váltott ki osztatlan lelkesedést a patikusokból – írja a Népszava. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara pénteki mezőkövesdi vándorgyűlésén Takács Péter egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy az alapellátási ügyeleteken van annyi gyógyszer, amennyivel szükség esetén reggelig ellátható a beteg, viszont a gyermekgyógyszereket éjszaka is elérhetővé kell tenni. Erre több megoldási javaslat van, köztük az is, hogy ezt a feladatot gyógyszertár által üzemeltetett gyógyszerkiadó automatával oldják meg. A bejelentést a teremben ülők hangos moraja kísérte – írja a Népszava. A nemtetszés-nyilvánításra az államtitkár kérdéssel reagált: mi az olcsóbb, fizetni egész éjszaka egy gyógyszerészt, vagy fenntartani egy automatát? Közölte: az emberek éjszaka is szeretnének gyógyszerhez jutni, és ezt valahogy ki kell szolgálni.

A másik megoldás, hogy megyénként kijelölnek két-három gyógyszertárat, amelyeknek 24 órában kellene nyitva tartaniuk.

Takács Péter: Nagy forgalmú helyeken nem lesznek szülőotthonok

Nem a levegőből jött ez a rendelet, egy éve dolgozunk rajta – erről beszélt a Hír Tv-nek Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a szülészetek átalakításával kapcsolatban.

Családias, felesleges orvosi beavatkozás nélküli szülészetek, vagy az orvoshiányt leplező látszatintézkedés? – teszi fel a kérdést a Hír Tv, és nem meglepő módon az államtitkár a családbarát szülészeti szemléletet hangsúlyozta.

Takács elmondása szerint az elmúlt 100 évben az egészségügy a betegbiztonságra fókuszált, de fellépett egy társadalmi igény a családbarát szülészetekre, a háborítatlan szülésre.

Takács Péter: Működik az ingyenes SMA-szűrés

Helyi tájékozatlanság lehet az oka, ha valaki nem jut hozzá a közfinanszírozott SMA-szűrésekhez – mondta Takács Péter a Népszavának. Az egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy hamarosan kiküldenek egy eljárásrendet az újszülöttek SMA-szűrésével kapcsolatban, mert ha a szülő kéri, akkor a kórháznak csak vért kell vennie a babától, és ezt mintát elküldeni a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem laborjába.

Itt közfinanszírozás keretében elvégzik a vizsgálatot

– szögezte le.

Fizetni kell, ha hiba miatt lesz a magánbetegből állami

Február 14-ig lehetett véleményezni a Belügyminisztériumnak

a magán egészségügyi-szolgáltatónál szakmai szabályok megszegésével nyújtott szolgáltatásból eredő ellátás költségének megtéríttetéséhez kapcsolódó részletszabályokról

szóló tervezetét. A társadalmi egyeztetésre szánt szövegről a Népszava derítette ki, hogy lényege szerint az állam az egészségügyi magánszolgáltatókkal téríttetné meg az általuk elkövetett hibák orvoslásának költségeit. A jövőben Budapest Főváros Kormányhivatala jár el

6 év 9 hónap a leghosszabb hazai várólista – az államtitkár elégedett

Az egészségügyi államtitkár szerint politikai termék lett a várólisták hosszából, de ennek rövidesen vége, olyan jelentős a csökkenés. Az államtitkár elégedett, lapunk viszont úgy találta: van olyan ellátás, amelyre ezekben a napokban a hivatalos nyilvántartás szerint 6 évet és 9 hónapot kell várni. Egész régiók ellátásánál tapasztalható komoly zavar. Van jó hírünk is: a szürkehályogműtéteknél új korszakba léptünk, a legrosszabb helyzetű kórházban is idén novemberre adnak időpontot, miközben erre még tavaly is két esztendőt kellett várni. Miért sikerül az egyiknél? Miért nem a másiknál? A megfejtésért számos egészségügyi szakemberrel folytattunk háttérbeszélgetést, és öt fő okot azonosítottunk.

Takács Péter: A munkaerő-közvetítők kizsákmányolták a bérnővéreket

A bérnővérek alkalmazásának megszüntetésével a Belügyminisztériumnak az a célja, hogy tiszta helyzetet teremtsen az ágazatban – ezt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Takács Péter. A lapnak adott interjújában az egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott: ez egy szürke zónás foglalkoztatás volt, mert a dolgozók általában a minimálbér környékére lettek bejelentve, „a fizetésük egy része pedig borítékban, zsebbe érkezett, az óradíjukat eléggé egyoldalú módon szabták meg, kvázi kizsákmányolták a szakdolgozókat.”

Takács szerint a munkaerő-közvetítő cégek „még zsarolták is a kórházakat, hogy nem adnak nekik munkaerőt, ha nem emelik az óradíjakat. Azonban az óradíjak emeléséből származó bevételnövekmény nagy része a munkaerő-közvetítő tulajdonosát gazdagította. Ezek profitorientált cégek voltak, hasonlóan az ügyeletszervező cégekhez, amelyeket szintén fölszámoltunk” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a rendszer megszüntetésének másik oka az volt, hogy bár „a szerződés arra kötelezte a munkaerő-közvetítőt, hogy az adott szakterületnek megfelelő képzettségű szakdolgozót közvetítsen ki, de ez sok esetben nem teljesült, ami a betegbiztonság szempontjából igencsak kockázatos volt.” Az államtitkár szerint ugyancsak aggályos volt betegbiztonsági szempontból, hogy az úgynevezett bérnővérek esetében az őket foglalkoztató vállalkozások gyakran nem tartották be a pihenőidőre vonatkozó követelményeket.

A rendelkezés bevezetése néhol okozhat ugyan átmeneti, de kezelhető fennakadást, ám hamarosan minden helyreáll, beteg pedig addig sem marad ellátatlanul

A Belügyminisztérium közleményt adott ki a kórházi osztályok leállásáról

Folyamatosak az egyeztetések a budai kórházakkal – írja szerda délutáni közleményében a Belügyminisztérium, miután kiderült, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Intézet (NNGYK) honlapján megjelent határozatok alapján kórházi osztályok részlegesen, illetve teljesen leálltak.

Kunetz Zsombor orvos hétfői Facebook posztjában hívta fel a figyelmet arra, hogy az NNGYK honlapján január hatodikán egyszerre 20 egészségügyi intézmény részleges leállását jelentette be. A listából egyebek mellett kiderül, hogy a Szent János Kórház már a sérültek, illetve az ittas sérültek ellátását sem tudja biztosítani. Több mint egy tucat fekvőbeteg ellátóhely ellátási palettája szűkül, köztük a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza centrumkórháznak, továbbá a Heves megyei Markhot Ferenc centrumkórháznak, ahonnan ügyeleti időszak alatt a szemészeti ellátásra szorulóknak Debrecenig kell utazniuk.

A Pintér Sándor vezette belügy most azt írja, „a híresztelésekkel ellentétben egy beteg sem marad ellátatlanul.” Azt is közölték, hogy szerdán a budai kórházak vezetői egyeztettek Takács Péter államtitkárral (a találkozót maga Takács kezdeményezte). Az államtitkár az egyeztetés elején leszögezte: „az egészségügyi kormányzat számított arra, hogy a bérnővéreket kizsákmányoló profitéhes vállalkozások hergelésének ellenzéki politikusok és magukat szakértőnek nevezők is felülnek, és a politikai haszonszerzés érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a szakdolgozókat és a betegeket riogassák.”

A férfiak számára is ingyenesek lesznek a meddőségi gyógyszerek

A meddőségi kivizsgálások jobb elérhetősége érdekében még ebben az évben nyolc meddőségkezelési szakambulanciát hoznak létre az országban, és bővül azon gyógyszerek köre, amelyeket 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással írhatnak fel a kezelésben résztvevőknek – jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szerdán Budapesten.

Takács Péter elmondta, a meddőségkezelési szakambulanciákat azon vármegyei kórházak nőgyógyászati osztályán hozzák létre, ahol a megyében nincs meddőségi centrum. A cél, hogy ezeken a szakambulanciákon mind a nők, mind a férfiak vizsgálatai elvégezhetők legyenek, és adott esetben – a lombikeljárást leszámítva – minden egyéb beavatkozás megtörténhet.

Az államtitkár ismertetése szerint az ellátásokat modernebbé teszik a legfrissebb nemzetközi trendeknek megfelelően. Az orvos- és bioetikai szempontokra figyelemmel úgy alakítják át a rendszert, hogy minimalizálják azon embriók számát, amelyeket végül nem ültetnek be, és ehhez igazították a finanszírozást is. Ezért a finanszírozást úgy alakították át, hogy amíg életképes embrió egy-egy stimulációból rendelkezésre áll, addig a társadalombiztosítás finanszírozza a beültetést, függetlenül attól, hogy szükség van-e újabb indukciós ciklusra. Takács Péter megjegyezte: ezt a szakmai javaslatot az egyházakkal is egyeztették, és képviselőik konstruktívan álltak ehhez a kérdéshez.

Egészségügyi államtitkár: Új fertőtlenítőszerekre van szükség a kórházi fertőzések leküzdéséhez

Új fertőtlenítőszerek és új antibiotikum-stratégia kell a kórházi fertőzések hatékony megakadályozásához – nyilatkozta Takács Péter egészségügyi államtitkár az RTL Híradónak.

Megjegyezte: az, hogy változtatnak a fertőtlenítés jelenlegi gyakorlatán, még nem jelenti azt, hogy „eddig rosszul csinálták volna”.

A tudomány mindig fejlődik, ami 10 éve igaz volt, az most nem feltétlenül van így, a kórokozóknak is változott az ellenállóképessége

Kozma Gábor háziorvos, MOK-elnökjelölt: Nem vagyok a kormány embere

Elnököt választ a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombaton. Egy valami biztos: új orvos vezeti majd a testületet, ugyanis Kincses Gyula mostani elnök nem méretteti meg magát. Egy pszichiáter és egy háziorvos közül kerül ki az új elnök.

A MOK egész szombaton ülésezik, maga az elnökválasztási szavazás csak délután, a program végén várható. Az új elnökről várhatóan a délután 5-re meghirdetett sajtótájékoztatón számolnak be.

Az egyik jelölt Álmos Péter, aki a jelenlegi elnökség egyik alelnöki pozícióját tölti be. A szegedi pszichiáterrel pénteken interjút közöltünk, amelyben többek között a programjáról is beszélt, valamint a Kincses-elnökség négy évéről. A másik jelölt Kozma Gábor háziorvos. Őt is megkérdeztük, megválasztása esetén mit tervez a következő négy évre, és lapunknak beszélt arról is, nem Takács Péter államtitkár kérte fel, hogy induljon az elnökválasztáson.

Egy hónapra 63 napnyi munkaórát számoltak el egy orvosnak, aki tízmilliós fizetést vett vel

November eleji kormányülésen dönthetnek a kórházi adósságok rendezéséről – írta meg a Népszava. Ezt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár jelentette be az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) Balatonalmádiban tartott szakmai rendezvényén.

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek adósságával együtt a szeptember végi lejárt tartozásállomány meghaladta a 108 milliárd forintot.

Takács Péter a fórumon azt mondta, jó ideje tárgyal a Pénzügyminisztériummal és nem csupán egy „egyszerű” adósságrendezésről beszélnek, hanem arról is: „Legalább a keletkező kiadások egy részét most el tudjuk ismertetni, hogy nem gazdálkodási hiányosságból fakadnak, hanem abból, hogy változnak a költségek.” Példaként egyebek mellett gyógyszereket és a gyógyításhoz használatos anyagokat említette, amelyek költségei az elmúlt időszakban majdnem a duplájára emelkedtek. Beszélt arról is, hogy extrém módon megugrott a védőeszközök, fertőtlenítőszerek használata az intézményekben. S ugyan nincs „fokozott járványügyi helyzet, legalábbis jogilag” – mondta –, a valóságban vannak koronavírusos betegek, akiket el kell különíteni, és kezelni, és ennek is jelentkezik a többletköltsége.

Bizonytalan, lesz-e szuperkórház, ám Kocsis Máté neje és a Megafon vezetője öt éve onnan kap fizetést

Hat évvel ezelőtt harangozta be Balog Zoltán akkori emberi erőforrás miniszter, hogy az M1-M7-es autópályák bevezető szakasza és a 7-es, balatoni főút közötti – azóta is üresen álló – öt futballpályányi területen egy szupermodern kórházat építenek 1200 ággyal.

Ugyanakkor csütörtökön az Index műsorában Takács Péter egészségügyi államtitkár elismerte, hogy hat év elteltével egyetlen kapavágás sem történt a területen. Az államtitkár lemondóan nyilatkozott, és azt sem tudta megmondani, valaha elkészül-e a kórház. Szerinte, ha a gazdasági helyzet engedi, akkor vágnak majd bele az építkezésbe. Figyelemre méltó, hogy a politikus távlati terveket sem közölt, viszont jelezte, hogy a szuperkórház helyett „B-tervel is készülnek”.

Ha a gazdasági helyzet, a háború és a koronavírus-járvány gazdasági következményei nem teszik lehetővé egy új kórház építését, akkor a mostani ellátórendszert optimalizáljuk úgy, hogy megfelelő ellátási színvonalat tudjon a lakosságnak biztosítani

Egészségügyért felelős államtitkár: A félrekezelések költségét az állami egészségbiztosító ki fogja számlázni a magánbiztosítónak

Vége annak a gyakorlatnak, hogy a közegészségügy egyfajta ingyenes védőhálója lesz a magánegészségügynek, a magánbiztosítóknak helyt kell állniuk esetleges szövődmények kezeléséért, ennek ellenértékét a NEAK ki fogja számlázni – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Portfolio Private Health Forum 2023 konferencián.

Takács beszélt arról is, hogy megreformálják a minőségellenőrzés rendszerét a közegészségügyben és ennek a finanszírozásban is lesz jelentősége. Példaként említette, hogy nézni fogják a súlyozott esetszámot, nem csak az orvosok, de teljes osztályok munkáját, és a túlápolást. Utóbbi azt jelenti, hogy minden ellátáshoz tartozik egy sztenderd ellátási idő, ami a gyógyításhoz kell és ettől nem lehet nagy mértékben eltérni. Takács Péter szerint nem az a baj, ha egy kórház önmagában adósságot halmoz fel, hanem ha eltér attól az összegtől, amekkora mínuszt az adott egység az adott körülmények között felhalmozhat – derül ki a Portfolio összefoglalójából.

Az államtitkár elismerte, hogy sok rendelő működik a szürkezónában, ezeknek a működésére a NAV sem mindig lát rá. Hangsúlyozta, hogy a félrekezelések költségét az állami egészségbiztosító ki fogja számlázni a magánbiztosítónak, ugyanis az nem működik, hogy az állami kórházak egyfajta védőhálók legyenek a magánszektor mögött.

Egészsésügyért felelős államtitkár: Tessék tudomásul venni, hogy a magasabb fizetéshez magasabb elvárások társulnak

Balatonfüreden rendezték meg a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség konferenciáját, ahol elhangzott, egy nyári egészségpolitikai döntés, amely az addigi hatórás munkaidőt nyolc órára növelte, tovább tizedelheti a szakorvosok számát a rendelőkben. Ezért Tóth Tibor, a szakmai szövetség alelnöke azt kérte, hogy ne szüntessék meg a rendelőkben a jelenlegi 6 órás rendelési időt, és könnyítsenek a nyugdíjas orvosok visszafoglalkoztatásán.

A Népszava tudósítása szerint Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke arról beszélt, ha az államosítás eddig el is maradt, az önkormányzati választások után erre sor kerülhet. Jelezte azt is, hogy a kórházakhoz való szorosabb integrációnak sem örülnének a még önálló szakrendelők.

Az utóbbival nehezülne az intézmények irányítása, működtetése, hiszen a napi döntések távolra kerülnének a problémáktól.

Jövő márciusban lesz az egészségügyi szakdolgozók következő béremelése

A kormány dolga az, hogy megfelelő munkakörülményeket teremtsen az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szombaton Budapesten, a városligeti mentőnapon. Eseménydús éven van túl a mentőszolgálat, ugyanakkor sok örömteli pillanat is volt ebben az évben – idézte fel az államtitkár, utalva egyebek mellett az augusztus 20-ai ünnepségsorozat, a Sziget fesztivál és a budapesti atlétikai világbajnokság magas szintű egészségügyi biztosítására.

A mindenkori kormány dolga pedig az, hogy ezt a kiváló, minőségi munkát úgy hálálja meg, hogy megfelelő munkakörülményeket teremt, mind infrastrukturális, mind anyagi ételemben – emelte ki.

Takács Péter az intézkedések között említette a többlépcsős szakdolgozói béremelést, amelynek egyik üteme idén júliusban volt egy 18 százalékos béremeléssel, a következő pedig jövő év márciusában lesz. A jövő évi költségvetésben 240 milliárd forint van elkülönítve a béremelésre – hangoztatta.A munkakörülmények javítása érdekében számos mentőállomás újult meg vagy épült újonnan, de ez a munka nem áll meg, “bőven van még tennivalónk, az elődeink kicsit elhanyagolták ezt a kérdést” – fogalmazott, hangsúlyozva: csak kipihent, felkészült mentődolgozók tudnak hatékonyan életet menteni.

A világ végéig ment a tökéletes mézért egy magyar méhészcsalád

Túlzás lenne azt állítani, hogy lemegyünk a térképről, de egy névtelen, hepehupás földúton egy olyan hely felé haladunk, amelynek nincs címe, csak koordinátái, térerő és mobilnet pedig hol van, hol nincs, de inkább nincs. A somogyi lankák között járunk, fájdalmasan közel a Balatonhoz ahhoz képest, hogy nem nyaralni jöttünk. De hát nem csak a pancsolásnak van ilyenkor szezonja.

Fülelünk, hallunk-e döngicsélést, meg zümmögést, mert – ahogy Micimackó mondja – „ha döngicsélés van meg zümmögés, akkor ez azt jelenti, hogy valaki vagy valami döngicsél, illetve zümmög, és amennyire az én műveltségem futja, az egyetlen elképzelhető ok, ami valakit döngicsélésre, illetve zümmögésre indíthat, abban a tényben leli magyarázatát, hogy az illető egy méhecske.”

Mi nem egy, hanem több millió méhecskét keresünk, meg a gondozójukat, Takács Pétert. A húszas évei közepén járó fiatalember egy méhészdinasztia negyedik generációját képviseli. Pontosabban hivatalosan a negyediket, a németföldről Magyarországra települő ősei már 1600-as években foglalkoztak mézkészítéssel, de a családi vállalkozás alapjait Péter anyai dédnagyapja, Fulmer György fektette le 1929-ben.

Egészségügyi államtitkár: Luxus, hogy 150-200 főre tartunk fent praxist

A rendszer legyen olyan, mint egy öntisztító sütő. Attól függően, hogy milyen témáról beszélünk, 1-3 évente legyen képes önmaga mérésére, az eredményekből tudjon következtetéseket levonni, majd saját maga változásokat generálni – nyilatkozta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában. Takács szerint alapvető probléma, hogy egy szocialista, fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltetünk.

Ezzel szemben egy modern egészségügyi ellátórendszer nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, értve ez alatt a szűréseket is, másrészt sokkal több helyben megoldható, definitív ellátást nyújt, aminek az egyik része az alapellátásban történik meg, a másik fele pedig a járóbeteg-ellátásban. Egy ilyen modern rendszerben kizárólag azokat a betegeket fektetjük kórházban, akiknek ténylegesen ott a helyük. Viszont a kórházi struktúra ehhez túlméretezett

– mondta Takács, majd hozzátette: mindenki az ágylábakat számolgatja, de nem az a lényeg, hanem az ellátott esetek száma. „Az ellátott esetekből a jövőben sem lesz kevesebb, viszont az orvostudomány fejlődésének hála a kórházban töltött idő jelentősen csökken. Csak egy példa: 30 évvel ezelőtt egy vakbélműtéttel 2-3 hetet bent kellett feküdni, most szövődménymentes esetben a 3.-5. napon a beteg hazamehet” – hangsúlyozta Takács.