Hibás áron szerepelt a híres francia cég, a Cartier egyik terméke, egy vásárló pedig lecsapott a váratlan „akcióra”. Az arany-gyémánt fülbevalót ezredannyiért hirdették, mint amennyit valójában ért – írja a CBS.
Once upon a December pic.twitter.com/3wMvT7AjLw
— dre pute (@LordeDandy) April 26, 2024
Egy új tanulmány szerint a világ legősibb testpiercingjei lehetnek azok a kőből és vulkanikus üvegből készült őskori díszek, amelyeket egy újkőkori település sírjaiban találtak meg Törökországban – írja az IFLScience. A leletek mintegy 11 ezer évesek, és valószínűleg a felnőtté válási rituálékhoz kapcsolódtak.
Korábban előkerültek 12 ezer éves tárgyak, amelyeket feltételezhetően a test kilyukasztásával rögzítettek, ám a mostaniak az első igazolt piercingek.
„Tudtuk, hogy a neolitikumban voltak fülbevalószerű leletek, számos lelőhelyen találtak ilyeneket” – mondta Dr. Emma Baysal, az Ankarai Egyetem kutatója és a csapat tagja. Mint hozzátette, eddig azonban hiányoztak az olyan in situ leletek, amelyek megerősítették volna az emberi testen való alkalmazásukat a kései neolitikum előtt.
Egy fiatal tiktokker felfedte, milyen módszerrel tárolja az ékszereit, mikor elutazik valahová – írja a Daily Mail.
Az amerikai Lauren tippje garantálja, hogy ezek után ne vesszenek el vagy sérüljenek meg a fülbevalók utazás során. A megoldás: gombok.
A fülbevalók végét egyszerűen csak át kell dugni a gomblyukakon, majd összecsatolni, és a teljes siker érdekében ezeket egy vászonzsákba vagy dobozba érdemes belecsúsztatni.
Nemrég írtunk egy néhány hetes babáról, akit édesanyja kizárólag luxusmárkák darabjaiba öltöztet, és időről időre felbukkannak hozzá hasonló anyagi körülmények közt élő gyermekek – most a Business Insider fedezett fel egy mindössze 11 éves kislányt, aki mosolyogva sorolja a rajta lévő ékszerek csillagászati árát.
A TikTokon már 84 milliós megtekintésnél járó videóban Moo Abraham szülei ékszerüzletéből sétál ki, mikor a kamera másik végén lévő ember megkéri, hogy ossza meg vele, melyik ékszer mennyibe került. A londoni székhelyű Love Luxury ékszerüzlet alapítóinak lánya készségesen válaszol a kérdésre, így mi is megtudhatjuk, hogy
a karórája 10 ezer fontot (körülbelül 4,4 millió forint) ér,
Egy amerikai nő TikTokján osztotta meg követőivel, milyen kedvességgel ajándékozta meg őt szerelme, aki elment egy „vérkovácshoz” – írja a Daily Mail.
Itt a gyönyörű eredmény, aminek teljesen a megszállottja vagyok
– hallható Dani Apples már több mint 8 millió megtekintésnél járó videójának végén, miközben a kezében tart egy medált.
150 ezer eurós, azaz ötvenöt millió forintos értékre becsülték egy aukciósháznál azt az ékszerekkel teli dobozt, amit egy, a Bossons-gleccseren túlárazó férfi talált tíz évvel ezelőtt. Az egy titokzatos kincs részét képező tárgyegyüttes végül ennek az árnak mindössze hatodáért, 25 ezer euróért (9,3 millió forint) talált új gazdát szerdán, a franciaországi Chambéry-ben – írja az MTI.
Az értékes drágaköveket, így smaragdokat, zafírokat és rubintokat tartalmazó dobozt megtalálója, egy Raphael nevű férfi 2013-ban átadta a hatóságoknak, amik hosszan tartó nyomozást indítottak a kincs tulajdonosa után. Ez a munka végül zsákutcába futott, a titok legvalószínűbb nyitjára azonban fény derült: jó eséllyel az Air India 1966-ban, az Európa legmagasabb csúcsát rejtő Mont Blanc-on lezuhant utasszállító gépének egyik utasa volt a lehetett a tulajdonos, a drágakövek ugyanis egy Made in India feliratú zsákocskában voltak. A Mumbaiból New Yorkba tartó járatot ért szerencsétlenségben mind a száztizenhét utas életét vesztette.
A francia törvények szerint, ha nem találják meg a tulajdonost, akkor az árverés bevételei a felfedező és a megtalálási hely (jelen esetben Chamonix városa) között egyenlő arányban oszlik meg. Ez meg is történt, a megtaláló pedig valószínűleg egy korábbi interjúban már ismert célra fordítja majd a hirtelen jött euróköteget: a lakását újítja fel belőle.
A Mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) csapata egy ősi, emberi csontból készült orrdíszre bukkant Palenque maja romvárosában – számol be az Arkeonews. A leletet a Nagy Pakal (603-683) által épített palotakomplexumhoz tartozó, C jelű háznál végzett ásatások során tárták fel.
Az orrdíszt egy, a bokaízületnél található csontból hozták létre, felszínére olyan jelenetet véstek, amely az istenekkel és az ősökkel való kommunikációra utal.
Ilyen típusú ékszereket a város uralkodói és papjai viselhettek szertartásaik során, amelyek K’awiilhez, a kukorica és a termékenység maja istenéhez kötődtek.
Elképesztő kincsre bukkantak Jordániában, az ősi Ba’ja település romjai között – írja a Heritage Daily. A felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, hogy Ba’ja az újkőkorban, Krisztus előtt 7400-6800 között állt fenn, tehát a kincs nagyjából 9000 éves lehet.
A régészek egy nagyjából 8 éves gyermek sírjában több mint 2500 színes követ és kagylót, két különleges borostyánkő gyöngyöt, egy nagy kő medált és egy szépen megmunkált gyöngyház gyűrűt találtak.
A szakértők később rájöttek, hogy a leletek egykor egy nagy, több soros nyakláncot alkottak. Ez a nyaklánc lehet az egyik legrégebbi és legfigyelemreméltóbb újkőkori ékszer, amelyet valaha felfedeztek.
Apa és fiú: LOUIS-FRANÇOIS ÉS ALFRED CARTIER (1819–1897)
Az aukciós terem zsibongott. Az ékszerek rajongói, gyűjtők és kereskedők öt kontinensről érkeztek ide, hogy részt vegyenek az eseményen, melyet a Town & Country „az évszázad ékszerárverésének” nevezett. A helyiség végében felsorakoztak a fotósok, nagy létszámú csapat ült a telefonok mellett, és amikor 2019. június 19-én az óra elütötte a délelőtt tízet, a Christie’s első öt kikiáltója fellépett a New York-i Rockefeller Centerben felállított emelvényre, hogy kezdetét vegye egy nagyszabású, tizenkét órán át tartó esemény. A Financial Times így áradozott: „Nem mindennap esik meg, hogy egyetlen, világhírű gyűjteményből ennyi muzeális értékű darab kerüljön kalapács alá.” A Maharadzsák és mogulok mesés pompája című aukción meghirdetett 388 tétel mindegyikének Hamad Al Thani sejk volt a tulajdonosa, és az ékszerek öt évszázadot felölelő történetében szerephez jutottak a történelem legfényűzőbb életet élő uralkodói, politikai vezetői. A Forbes így fogalmazott: feltárult „Aladdin kincses barlangja”, melyhez „bárcsak találnánk egy csodalámpát dzsinnel, hogy megengedhessük magunknak a licitálást”.
A legtöbb Cartier-darabot a délután folyamán mutatták be. Különösen nagy várakozás övezte a 228-as tételt, egy drágakövekkel kirakott brosst, amely 1922-ben készült Cholmondeley márkiné számára. A maga hatalmas, 38,71 karátos, nyolcszögletű smaragdjával a közepén, körülvéve gyémántokkal, zafírokkal és további smaragdokkal, a kor tipikus, keleti ihletésű art deco darabjai közé tartozott. A 400 000 dolláros kikiáltási ár eleinte csak 20 000 dolláronként emelkedett, majd nagyot ugorva 50 000 dolláronként, de nem kellett hozzá sok idő, hogy a kikiáltó mögött látható digitális számlálón megjelenő összeg meghaladja az ékszer 500 000 és 700 000 dollár közé becsült árát. Amikor a kalapács utolsót koppant, a közönség a másfél milliós leütési ár hallatán levegő után kapott, majd hirtelen tapsviharban tört ki.