Egy friss tanulmányban Emrah Kırdök, a Mersini Egyetem munkatársa és kollégái 10 ezer éves, megrágott kátránydarabokat elemeznek – számol be a Cosmos Magazine. A három leletet az 1990-es években tárták fel a svédországi Huseby Klevben. A tárgyak felmelegített nyírfakéregből készültek, a korabeliek a szurkot kezdetleges rágógumiként használták, majd az anyagból ragasztót hoztak létre.
A lelőhelyen több mint száz szurokdarabot találtak. Korábbi DNS-vizsgálatok alapján a kátrányt rágók 5-18 évesek voltak, egyaránt akadt köztük lány és fiú, más szurokdarabokon azonban egyértelműen felnőtt fognyomok láthatóak, ami arra utal, hogy minden korú és nemű ember részt vett a szerszámkészítésben.
A datálás szerint a tárgyak 9890-9540 évesek, és a neolitikum korai szakaszából származnak. Kırdökék az anyagokat először modern emberi mintákkal, ősi emberi foglepedékkel és egy 6000 éves rágott kátránnyal hasonlították össze. A kutatók megállapították, hogy a mikrobiális profil egyezett, ami azt jelzi, hogy a nyírfakátrányt valóban emberek rágták.