Best WordPress Hosting
 

Ősi király pompás sírjára bukkantak Kínában

Díszes, leletekben gazdag ősi sírra bukkantak Kínában – írja a Live Science. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy kit temethettek el a végső nyughelyen, de a szakértők szerint valószínűleg egy egykori király fekhet benne.

A sír a Hadakozó fejedelemségek korából származik, egy olyan időszakból, amikor Kína területén hét állam osztozott, amelyek folyamatos háborúkban álltak egymással. A most felfedezett temetkezési hely a Csu nevű államhoz kapcsolható, és ez a legnagyobb, illetve legkomplexebb sír, amelyet ezen állam területén valaha találtak.

Többek között ebből is következtetnek arra, hogy egy uralkodó végső nyughelyéről lehet szó, valamint abból is, hogy a területén több mint 1000 ereklyét találtak, köztük bronzból készült edényeket, lakkozott faszobrokat és hangszereket is. A sír központjában egy koporsó volt, amelyre több mint ezer írott karakterből álló szöveget véstek.

Így védekeztek a zombik ellen több ezer éve

Körülbelül 4200 éves zombisírt fedeztek fel a régészek Németország keleti részén – írja az Arkeonews. A sírhelyen egy férfi csontvázát találták meg, akiről a kortársai valamiért azt hitték, hogy jó eséllyel feltámadhat és kitörhet a sírjából.

A férfi testére ezért egy hatalmas sziklát helyeztek, hogy biztosan ne térhessen vissza a síron túlról.

A szakértők szerint ez az érdekes temetkezés betekintést enged nekünk abba, hogy milyen babonák létezhettek a bronzkori európaiak köreiben. Az elhunyt lábaira rakott kőtábla mintegy 10 centiméter vastag, félméter széles és egy méter hosszú volt. A szakértők szerint a férfi körülbelül 40-60 éves lehetett halálakor. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan miért hihették azt, hogy ez a férfi zombivá fog változni, de elképzelhető, hogy azért, mert a többiek nem kedvelték őt, vagy esetleg azért, mert súlyos betegségben hunyt el.

Háromezer éves nemes nő kincseire bukkantak

Mintegy 3000 évvel ezelőtt élt nemes nő sírjára bukkantak Kína északi részén – írja az Arkeonews. Jaotink Hszi, a régészeti ásatások vezetője elárulta, a temetkezési helyen az előkelő asszony maradványai mellett egy feláldozott állat csontjai és számos ősi tárgy is előkerült.

A szakértők az emberi maradványok vizsgálatával megállapították, hogy a nő 31 és 34 év közötti lehetett halála idején, arról azonban nem beszéltek, hogy mi lehetett a halála oka. Elmondták viszont, hogy úgy sejtik, egy középrangú nemes lehetett, aki a Csou-dinasztia idején élt, valamikor Krisztus előtt 1046 és 771 között.

Minderre a sírban talált értékek, illetve azok mennyisége alapján következtettek. A nő végső nyughelye ugyanis rengeteg tárggyal, szám szerint körülbelül 430 darabbal volt tele, köztük bronzból készült edényekkel, kerámiákkal, jádetárgyakkal és kagylókkal.

Középkori kincseket találtak egy svéd szigeten

Középkori kincsekre bukkantak egy svédországi szigeten – írja a Heritage Daily. A leletekre egy 17. századi templom új fűtésrendszerének kiépítését megelőző munkálatok során találtak rá.

Az ásatások alkalmával a kutatók ráadásul emberi maradványokat is felfedeztek. Anna Ödéen régész elárulta, kollégájával először két csontvázat vettek észre, ezután pedig néhány ezüst pénzérmét is kiszúrtak. Végül összesen mintegy 170 ezüstpénz került elő, amelyek feltehetőleg 1150 és 1180 közöttről származnak.

Jönköping County Museum

Kétezer éves sírkamrákba néztek bele a régészek

Kétezer éves kincsekre bukkantak egy ősi temető feltárása közben Kínában – írja a Heritage Daily. A lelőhelyen a régészek nemrég 5 sírt fedeztek fel, bennük pedig olyan bronztárgyakat találtak, amelyek a Krisztus előtt 770-től 481-ig tartó Tavasz és ősz korszaknak nevezett történelmi időszakból származhatnak.

Az egyik sírban a kutatók több kincsre is ráleltek, többek között egy háromlábú, füles edény, egy tükör, egy tányér, egy harang és egy karika is.

Shanxi Provincial Institute of Archaeology

Rengeteg csontvázra bukkantak Franciaországban

Rengeteg ősi sírhelyet találtak egy Clermont-Ferrand nevű francia városban – írja a Live Science. A régészek a lelőhelyen összesen 63 sírt tártak fel és több száz tárgyra bukkantak rá.

A vizsgálatok szerint a helyszínen már Krisztus előtt 6000-ben jelen voltak az emberek, Krisztus előtt 4750 és 4500 között pedig már települést létesítettek rajta, ahol gazdálkodó életmódot kezdtek folytatni. A Krisztus előtti 5. évezred során aztán elhagyták a területet, viszont temetkezési célokra továbbra is használták azt.

Csak a Krisztus előtti 4. évezredben költöztek vissza a helyszínre az emberek, ekkora pedig már elterjedt köreikben a hamvasztásos temetés szokása. A nyomok szerint a helyiek állatokat is áldoztak, a felfedett maradványok alapján a szakértők úgy vélik, ez a hagyomány egészen a Krisztus előtti 2. évezredik fennállt.

Csodálatos, ősi kínai sírkamrákat tártak fel

Három díszes, ősi sírhelyet fedeztek fel a régészek Kína Csankcsi nevű városában – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint a sírok a dzsürcsi Csin-dinasztia idején épülhettek, vagyis valamikor 1115 és 1234 között.

A kutatók elárulták, hogy a téglából épített sírkamrák falai embereket, növényeket és történelmi eseményeket ábrázoló festményekkel lettek kidekorálva, ezen felül pedig számos a Csin-dinasztiára jellemző építészeti jegy figyelhető meg rajtuk.

Shanxi Institute of Cultural Relics and Archaeology

Óriási tömegsírokra bukkantak Németországban

Hatalmas tömegsírokra bukkantak Németországban, a régészek szerint közülük az egyik a legnagyobb lehet, amelyet Európában valaha találtak. A nyolc sírhelyet egy lakóházak építését megelőző feltárás közben fedezték fel – írja a CNN.

A Nürnberg központjában található hantokban eddig nagyjából 1000 elhunyt csontvázát azonosították – mindegyikben pár százat –, de a szakértők úgy gondolják, összesen akár több mint 2000 ember maradványai heverhetnek bennük.

A kutatók szerint valószínű, hogy a sírok egy pestisjárvány idején jöttek létre, ugyanis ilyenkor volt jellemző az, hogy a keresztény temetési szertartásokat mellőzve, tömegesen földelték el a sok betegségben elhalálozottat. Nürnbergben a 14. századtól kezdődően nagyjából 10 évenként tört ki pestisjárvány, ami jelentősen megnehezíti a tömegsírok pontos korának meghatározását.

Kivégzett bűnözők csontvázait találták meg

Középkori temetőt fedeztek fel Észak-Írországban, benne 146 ember csontjaira bukkantak – írja a Live Science. A legtöbb elhunytat keresztény temetésben részesítették, némelyik sír viszont kivégzett bűnözőkhöz tartozik, akiktől megtagadták ezt a szertartást.

A megtalált emberi maradványok nagy része férfiaké volt, emellett néhány gyermekét és nőét is meglelték a régészek. A szakértők szerint a sírok a 14-15. századból származhatnak, vagyis mintegy 700-600 évesek lehetnek, de a pontos kor megállapításához további vizsgálatokra van szükség.

Az eltemetettek túlnyomó többsége keletre nézett, mivel a keresztény hiedelmek szerint ebből az irányból érkezik meg Krisztus a végítélet napján. A bűnözők sírjai viszont délre néztek, ezzel büntették őket még haláluk után is. Túl súlyos vétkük azonban nekik sem lehetett, hiszen felszentelt temetőben nyugodhattak, a legnagyobb bűnösöket azzal is sújtották, hogy felszenteletlen földbe hantolták el őket.

Középkori temetőt találtak Kecskeméten

A középkori és kora újkori Kecskemét egyik legrégibb temetőjére bukkantak a régészek. Az ősi leletekre a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet felújítási munkálatai közben találtak rá – írja az MTI Fazekas András Kristóf régész közleménye alapján.

A szakértők szerint a temető a 14. század második felétől egészen 1778-ig működött a város központjában, ameddig Mária Terézia rendelettel meg nem szüntette a városon belüli temetkezéseket és ki nem jelöltette az új sírmezőket a városok határain kívül. A kutatók 18 részben vagy teljesen megmaradt csontvázat tártak fel, és jelentős mennyiségű emberi csontot gyűjtöttek össze.

Az ásatások során famaradványok és a koporsószegek is előkerültek, amelyek arról árulkodnak, hogy az elhunytakat deszkakoporsókba temették. A régészek az egykori temető területén túlnyomó többségben csecsemők és gyermekek maradványait találták meg, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a temető felsőbb rétegeit kutatták, és az eddigi tapasztalatok alapján a fiataloknak nem ástak olyan mély gödröket, mint a felnőtteknek, így maradványaik magasabban feküdtek.

Több ezer éves fegyverekre bukkantak Olaszországban

Számos ősi fegyverre bukkantak egy nagyjából 5000 éves temetőben, Olaszországban – írja az Arkeonews. A rézkori nekropoliszt egy San Giorgio Bigarello nevű faluban fedezték fel, benne összesen 22 sírt találtak.

A nyughelyeken az emberi maradványokon kívül több kitűnően megmunkált kvarcfegyver is rejlett, köztük tőrök, nyílhegyek és egyéb pengék.

A Simone Sestito vezetésével dolgozó régészek ezek mellett pedig ékszerekre is leltek, például a Krisztus előtti 4. évezredből származó nyaklánc gyöngyökre.

Hihetetlenül ritka kincset találtak Bulgáriában

Elképesztően ritka kincsre bukkantak egy bulgáriai falu közelében – írja a Heritage Daily. A leletet egy ókori római temető feltárása közben találták meg, amelyet gazdag földbirtokosok használtak a 3. században.

Amint a helyi történelmi múzeum közleményéből kiderül, a temetkezési helyszínt még ősszel fedezte fel véletlenül egy traktorvezető, aki értesítette a rendőrséget, mert azt hitte, egy bűntény nyomaira talált rá. Azonban miután kiderült, hogy az emberi maradványok ókoriak, régészek érkeztek a helyszínre.

REGIONAL MUSEUM OF HISTORY – VELIKO TARNOVO

Avar harcos sírjára bukkantak egy magyar faluban

Teljes fegyverzetű, avar harcos sírját találták meg a debreceni Déri Múzeum régészei Ebes határában – írja az MTI a múzeum hétfői közleménye alapján. Mivel a régészek a leletre novemberben, Rúfusz napján bukkantak, ezt a nevet adták a kora avarkorban, vélhetően a 7. század első felében élt harcosnak.

A viszonylag sekély, magányos sírban nyugvó férfi fölé lovát is eltemették. Az állat alatt bukkantak rá egy teljes lamellás páncélra bukkantak, amelyre ráhelyezték a harcos fából készült nyíltegezét a benne lévő nyilakkal, valamint íját és kardját is.A legjelentősebb leletnek a páncél tekinthető, amely – a 2017-ben feltárt derecskei lelet után – a második olyan lamellás vért, amely valószínűleg teljesnek mondható, és régészeti feltáráson, viszonylag érintetlen állapotban került elő.

A lócsontokat leszámítva a teljes leletegyüttest egy tömbben emelték ki a szakemberek, jelenleg a restaurátorműhelyben végzik a bontását, dokumentálását. Mindez lehetővé teszi a páncél szerkezetének értelmezését, rekonstruálását, és további adatokkal szolgálhat az avar kori lamellás páncélokról.

Csodás aranykincsek lapultak az ókori sírokban

Ókori római temetőre bukkantak Olaszország középső részén – írja a Live Science. Az ősi nekropolisz majd 60 sírhelyet foglal magába, amelyekben csontvázakat és értékes kincseket is találtak a régészek.

A kutatók a sírokban összesen 67 személy maradványait fedezték fel, valamint számos tárgyat, köztük lábbeliket, kerámiaedényeket, pénzérméket és arany ékszereket.

A leletek alapján a szakértők úgy vélik, hogy az itt eltemetett emberek tehetősek voltak, akik kisebb luxuscikkeket is megengedhettek maguknak. Erre utal az a tény is, hogy a temetőtől mindössze 500 méterre egykor egy úgynevezett mansio, vagyis egy római tisztviselők és hivatalos személyeknek fenntartott szálló állt.

Több ezer éves sírokat tártak fel Egyiptomban

Számos ősi sírhelyekre bukkantak Egyiptomban, amelyek mintegy 2-5 ezer évesek lehetnek – írja a Live Science. A hantok némelyikében érdekes leleteket is felfedeztek, köztük tarka múmiamaszkokat és egy apró szobrot is.



Az ásatásokat vezető Kavai Nozomu japán régész szerint az álarcok feltehetőleg a római korból származnak. A szobrocska pedig minden bizonnyal Harpokratészt, vagyis Hórusz isten gyermeki mivoltát ábrázolja. Hórusz Ozirisz és Ízisz fia, aki az egyiptomi mitológia egyik legfontosabb alakja, az égbolt és a harc istene. A kutatók továbbá találtak egy kőtáblát is, amelyen a vésett szöveg arról árulkodik, hogy egy Heroidész nevű férfi tulajdona volt.

Hatalmas kardjával temették el a középkori óriást

Egy elképesztően magas középkori ember sírjára bukkantak, akit hatalmas, csaknem másfél méteres kardjával temettek el – írja a Live Science. Az elhunyt nagyjából 190 centiméteres volt, ami óriásinak számított a kor 165 centiméteres átlagmagasságához képest.

A különleges nyughelyre egy svéd ferences rendház romjainak feltárása közben találtak rá 48 másik hanttal együtt. A szakértők szerint a férfi egy magasrangú nemes lehetett, erre utal az is, hogy egyedül őt temették el ingósággal együtt. A régészek úgy gondolják, hogy a magas ember egy gazdag és nagy hatalmú támogatója lehetett a Svédországot, Norvégiát és Dániát egyesítő kalmari uniónak, amely 1397 és 1523 között állt fenn.

A rendházat 1531-ben rombolták le, Svédország reformációja alatt, mivel az épület a katolikus egyházhoz tartozott. A magas ember sírja közelében egy másik férfit és egy nőt is eltemettek, akik a kutatók szerint ugyanahhoz a nemesi családhoz tartozhattak, a rokoni kapcsolatot később DNS-vizsgálattal is szeretnék bizonyítani. A hosszú kard – annak ellenére, hogy vasból készült és kitett a rozsdásodásnak – meglepően jó állapotban maradt fenn, bár a pengéje eltörött.

Aranynyelvű múmiákra bukkantak Egyiptomban

Ókori temetkezési helyre bukkantak a régészek Egyiptomban – írja a Heritage Daily. A sírokat mélyen a föld alatt, a talaj alapkőzetébe vájva alakították ki, és a szakértők szerint a római korból és a Ptolemaida-dinasztia idejéből származhatnak.

Az ásatás helyszínén szarkofágokat, bennük pedig múmiákat fedeztek fel, továbbá aranyból készült álarcok és Ízisz-Aphroditét ábrázoló terrakotta szobrok is előkerültek.

Ízisz-Aphrodité egy olyan istenség volt, amely a görög és egyiptomi mitológiai elemek keveredéséből jött létre és a házasság, a születés, illetve az újjászületés istenének tekintették.

Rejtélyes korból származó sírokra bukkantak

Középkori sírhelyeket fedeztek fel a régészek Angliában – írja a Heritage Daily. Az angolszász temetőt egy, az Egyesült Királyságot és Dániát összekötő tenger alatti kábel lefektetését megelőző ásatások során találták meg.

A kutatók 23 ember hantjára bukkantak rá, amelyekben összesen 250 tárgy is lapult, köztük kések, ékszerek és kerámia edények.

A szakértők a leletek megvizsgálása után megállapították, hogy a temetkezési hely a Krisztus utáni 6-7. századból származhat.

Csontvázakkal teli rejtett barlangra bukkantak egy maja városban

Maja temetkezési helyet fedeztek fel a Mexikóban található Tulumban – írja a Heritage Daily. Az ősi városban egy korábban ismeretlen, hatalmas kővel lezárt barlangra bukkantak a régészek, amelyben számos emberi maradvány hevert.

Az üregbe lépve a kutatók két kamrát találtak, amelyek egyenként 3 méter hosszúak, 2 méter szélesek és félméter magasak. A kamrákban összesen 8 csontvázat azonosítottak, amelyek rendkívül jó állapotban maradtak fenn.

Ezeken kívül pedig rengeteg állati csontra is ráleltek, köztük kutyáéra, szarvaséra, denevérére, madarakéra, teknősökére és halakéra. Továbbá néhány kerámia darab is előkerült.

Útfelújítás közben akadtak a rejtélyes csontvázra

Hogyan került egy 2000 éve a mai Dél-Oroszország területén született fiatalember holtteste az angol vidékre? Egy új tanulmány szerzői választ találtak erre az izgalmas kérdésre – írja a BBC.

A teljes és jó állapotban fennmaradt csontvázat egy útfelújítási munkálatokat megelőző ásatás során fedezték fel, a férfit egyedül és tárgyak nélkül temették el.

Az elhunytat Krisztus után 126 és 228 között, Britannia római megszállásának idején helyezhették végső nyugalomra a mai Cambridgeshire megyében.