Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: régészet

Kincsekkel teli 1800 éves sírt találtak

Közzétette szerző

1800 éves, ház stílusú, szobákkal és ablakokkal ellátott sírkamrákat találtak a kínai Ricsaóban – írja az Arkeonews. A három nyughelyben egy gazdag család tagjait temették el értékes tárgyaikkal együtt.

A sírok feltételezhetően a Han-dinasztia idejéből (i. e. 206 és i. sz. 202) származnak, a periódus Kína egyik aranykora volt. A régészek egy park bővítése során tárták fel a lelőhelyet, de a jelek alapján fosztogatók már korábban megtalálták a sírokat.

Két nyughelyet többnyire már kiürítettek az évszázadok során, igaz, a harmadik nagyjából érintetlen maradt.

PostPin It!

Fény derült az egyiptomi piramisok egyik rejtélyére

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján a Nílus betemetett, régi ágára bukkantak, a víz egykor több mint 30 piramis mellett folyt el Egyiptomban – írja a The Guardian. A kutatók úgy vélik, a felfedezéssel megoldódott az a rejtély, hogy miként szállították az ókoriak az építményekhez szükséges hatalmas kőtömböket.

A 64 kilométer hosszú folyóig többek között a gízai piramiskomplexum mellett futott. A medret évezredeken át elrejtették a mezőgazdasági területek és a sivatag.

Az ág megmagyarázhatja, hogy miért épült 4700-3700 évvel ezelőtt 31 piramis láncolatban a Nílus völgyének egy olyan sivatagi sávja mellett, amely ma meglehetősen barátságtalan.

PostPin It!

A világon egyedülálló leletegyüttest találtak Zamárdinál

Közzétette szerző

2002-ben, az M7-es autópálya bővítése előtt megelőző feltárások kezdődtek Zamárdinál a Kútvölgyi-dűlőnél. Az öt hónapig tartó régészeti leletmentés során több mint háromhektárnyi területen folytattak ásatásokat Kiss Viktória vezetésével, és számos maradványra, köztük egy, a népvándorlás korából, az 5–6. századból származó település nyomaira bukkantak. Az előkerült leletanyag egy részét 2007-ben ismertették a Gördülő idő című kötetben.

Mai tudásunk szerint a helyszín, pontosabban annak 370-es objektuma régészetileg egyedülálló a világon.

Az érintett gödörben egy hiúz csontváza, azon pedig egymás fölött négy kutya teteme hevert, a szakemberek hasonlóval korábban nem találkoztak.

PostPin It!

Csaló remete kincsére bukkantak fémkeresővel

Közzétette szerző

Egy halom ősi kincsre bukkantak fémkeresővel a lengyelországi Szentkereszt-hegyen – írja a Heritage Daily. A leletek egy izgalmas történetet tárnak fel egy átverésekből meggazdagodó remetéről.

A helyszínen számos arany és ezüst pénzérmét, köztük krajcárokat, kopejkákat és dukátokat is találtak.

A szakértők úgy vélik, hogy az értékek egy Antoni Jaczewiczar nevű remetéhez tartozhattak, aki a 18. századi lengyel pestisjárvány közben gazdagodott meg. A férfi azt állította magáról, hogy Szűz Mária gyógyító erővel áldotta meg őt, így imáival megvédhet bárkit a betegségtől.

PostPin It!

Titokzatos föld alatti építményt találtak a gízai piramisok mellett

Közzétette szerző

Egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki a földradarral a gízai piramisok közelében, Egyiptomban – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint az építmény körülbelül 2 méter mélyen a föld alatt fekszik és homokkal lehet tele.

A kutatók úgy gondolják, hogy az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet, amely egy még mélyebben található építményhez vezet.

Ezt bizonyítja az is, hogy a földradar az L alakú struktúra alatt is érzékelt anomáliákat, 3,5-11 méterre a felszín alatt.

PostPin It!

Ritka kincset találtak útépítési munkálatok közben

Közzétette szerző

Ősi tárgyakra bukkantak útépítési munkálatok közben Angliában – számolt be róla a BBC. A leletek között szerepelnek második világháborúsak, de olyanok is, amelyek a középső kőkorszakból, az újkőkorszakból, a bronzkorból, a vaskorból, illetve a római korból származnak.

A legérdekesebb felfedezések közé tartozik egy ritka, Cupidot ábrázoló szobrocska, egy római körömtisztító, valamint néhány pénzérme és ékszer.

A szobrocska körülbelül 7 centiméter magas és rézötvözetből készült. A szakértők ezt tartják mind közül a legfurcsább leletnek, ugyanis Cupidot rajta Herkulesként ábrázolták, ehhez hasonló szobrot pedig korábban még sosem találtak. Alex Thompson, az ásatások vezetője szerint a figura egy szerelmi zálog lehetett, amely azt szimbolizálja, hogy a szerelem még a legnagyobb hősöknél is erősebb lehet. Thompson azt is hozzátette, hogy egy ilyen szobrocska annak idején nem lehetett olcsó, ma pedig egy kifejezetten egyedi és ritka leletnek számít.

PostPin It!

Gyomlálás közben bukkant 1600 éves leletre

Közzétette szerző

Titokzatos, bemetszésekkel ékesített kődarabra bukkant egy földrajztanár az angliai Coventryben – írja az Arkeonews. Graham Senior épp kertjét gyomlálta, amikor felfedezte a leletet. Mint kiderült, a tárgyon a kelta írás egy korai formája látható, a kő ezért igencsak izgalmas a kutatók számára.

A téglalap alapú homokkő 2020-ban, a Covid-19 miatti lezáráskor idején került elő, jelentőségét viszont csak a közelmúltban ismerték fel.

A 11 centiméter hosszú és 139 gramm súlyú lelet rejtélyes vésetei a titokzatos ogham ábécé betűi.

PostPin It!

Pótolhatatlan kincseket loptak egy brit múzeumból

Közzétette szerző

Ősi kincseket loptak el az angliai Ely Múzeumból – írja a Heritage Daily. Az értesülések szerint a múzeumba május 7-én kora reggel törtek be.

A tolvajok többek között egy  ritka bronzkori arany karkötőt, valamint a múzeum legértékesebb műtárgyát, egy 3000 éves, aranyból készült nyakláncot is eltulajdonítottak.

Az ékszer különleges darab volt, ugyanis 126 centiméteres hosszával és 730 grammos tömegével az egyik legnagyobb hajlított fémből készült nyakláncnak számít, amelyet Nagy-Britanniában valaha felfedeztek.

PostPin It!

Elveszett középkori templomot találtak Visegrádon

Közzétette szerző

A Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt, a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során – írja az MTI a Várkapitányság közleményére hivatkozva. A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott, késő gótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is felfedezték.

A visegrádi vár és környékének megújulását célzó Visegrád Reneszánsza című, 2021-ben indult fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A rekonstrukciót a falakra veszélyes invazív növényzet eltávolítása és a 3D lézerszkenneléssel elvégzett felmérés mellett régészeti feltárások előzik meg. Tavaly az egykori királyi palota közelében találtak rá egy 700 éves, aranyozott ruhakapocs párra, amelynek tulajdonosa Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese is lehetett, mivel a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.

Márciusban folytatódott Visegrád történetének legnagyobb szabású kutatása, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A munka során először a török hódoltság korából származó település nyomaira bukkantak az alsóvárban.

PostPin It!

7000 éves lelőhelyet találtak Szerbiában

Közzétette szerző

7000 éves település maradványaira bukkantak Szerbiában, a Vajdaság területén fekvő Jarkovacnál (Árkod) – írja a Live Science. A mintegy 13 hektáron elterülő lelőhely a neolitikumból származik, és több árok veszi körül.

Bár a régészek ismertek hasonló helyszíneket a régióban, a felfedezés mégis meglepetésként érte őket.

Fynn Wilkes, a németországi Kieli Egyetem munkatársa szerint egy környékbeli tippje alapján kezdtek el kutatni a helyszínen, ahol mint kiderült, egy hatalmas település maradványai nyugszanak.

PostPin It!

Második világháborús bunkereket találtak a föld alatt

Közzétette szerző

Három második világháborús bunkert fedeztek fel Belgiumban – írja a Heritage Daily. Az építményekre egy természetvédő projekt közben bukkantak rá, amely során inváziós növényeket távolítottak el egy parkban.

A helyszín, ahol a bunkereket megtalálták közel fekszik Belgium tengerpartjához, így a háború alatt a németek Atlanti fal nevű óriási védvonala nyúlt rajta keresztül. Az Atlanti fal Norvégiától egészen Spanyolországig tartott Európa nyugati partvonala mentén, és mintegy 8119 bunkerből, valamint erődített őrházból állt. Ennek részét képezhette a most feltárt három építmény is.

A régészek úgy vélik, a bunkerek mintegy 10 katona befogadására voltak alkalmasak. Belülről hatszor hét méteresek, és egy méter vastag betonplafonnal rendelkeznek. Munkájuk során a kutatók több leletet is találtak köztük lőszereket, drótköteleket és vízcsöveket.

PostPin It!

Ritka esemény fedheti fel a Stonehenge titkát

Közzétette szerző

Ritka égi jelenség mutathatja meg, hogy a Stonehenge igazodik-e a hold bizonyos pozícióihoz – írja a The Independent. A Stonehenge és a nap kapcsolata meglehetősen jól ismert, egy hipotézis alapján azonban a struktúra bizonyos időszakokban a holdkeltéhez és nyugtához is igazodik.

18,6 évente egyszer a hold a lehető legészakabbra kel és a legdélebbre nyugszik a horizonton, ilyenkor a nyári napnál magasabbra, de a téli napnál alacsonyabbra kerül az égbolton.

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy erre a Stonehenge ősi építői is felfigyeltek, és ez befolyásolta a struktúra kialakítását.

PostPin It!

Mostohafiától szült gyereket az avar nő

Közzétette szerző

Ebben az erősen férfiak köré szerveződő avar társadalomban a nők mindig »a közösségen kívülről« érkeztek, és a népesség nagy részének nem csak egy partnertől volt gyermeke. Két esetben a nő a mostohafiának is szült utódot

– mondja a 24.hu-nak Dr. Rácz Zsófia régész.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai egyedülálló kutatási eredményeket jelentettek meg a legrangosabb tudományos folyóirat, a Nature hasábjain. A Kárpát-medence négy avarkori temetőjének teljes leletanyagát térképezték fel, több mint 400 személy maradványainak genetikai vizsgálatát végezték el az Európai Unió legkomolyabb pályázatának (ERC Synergy Grant) támogatásával.

PostPin It!

Több száz éves ruhákat találtak

Közzétette szerző

16-17. századi cipőket, ruhákat, terítőket és selymeket találtak a lengyelországi Toruńban egy építkezést megelőző feltáráson – írja a Heritage Daily. A kutatók szerint a korabeli Európából ez a legnagyobb ilyen típusú leletgyűjtemény.

A szakértők azt feltételezik, hogy a helyszínen évszázadokkal ezelőtt cipészek és szabók tevékenykedtek.

Selyemszöveteket eddig főként kriptákban és sírokban találtak, általában apró, töredékes formában.

PostPin It!

Mókusok terjesztették a leprát a középkorban

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján vörös mókusok révén terjedhetett át az emberekre a lepra a 10-11. századi Angliában – írja a The Independent. A szakértők két, Winchester városában található lelőhely maradványait elemezték, és arra jutottak, hogy a mókusok a Mycobacterium leprae baktérium gazdaszervezetévé válhattak a korszakban.

Korábban is találtak már arra utaló bizonyítékokat, hogy a betegség mókusok közvetítésével érte el az embereket, de most először fedeztek fel erre utaló jeleket a középkori Angliában. A kutatók szerint a mai vörös mókusok is hordozhatják a lepra baktériumtörzseit, de immár nem jelentenek veszélyt az Egyesült Királyságban.

Manapság nagyon kevés ember kaphatja el a leprát, ehhez egy fertőzött állattal kellene hosszabb ideig érintkezni

PostPin It!

Rejtélyes csontvázakat találtak Hitler egykori főhadiszállásánál

Közzétette szerző

Kéz- és lábnélküli csontvázak kerültek elő Adolf Hitler egykori keleti fronti főhadiszállásánál, a Farkasveremnél, a mai Lengyelország területén – írja az MTI. A három felnőtt, egy csecsemő és egy gyerek maradványaira Hermann Göring, a Luftwaffe egykori parancsnokának villájában találtak rá.

A leleteket egy amatőr régészekből álló csoport fedezte fel, akik nem tudták megmagyarázni a maradványok eredetét, és szerintük az sem világos, hogy a csontvázak egyáltalán a második világháború idejéből származnak, vagy talán később temették őket oda.

Az ügyben a hatóságok nyomozást indítottak, a törvényszéki szakértők pedig rendőri felügyelet mellett megvizsgálták a maradványokat, hivatalos eredményt azonban még nem közöltek.

PostPin It!

Ősi sziklarajzokat találtak Kazahsztánban

Közzétette szerző

Új, bronzkori sziklarajzokat fedeztek fel önkéntesek Kazahsztánban – írja az Arkeonews. Az alkotásokat a Taza környezetvédelmi kampány keretében fedezték fel a Zsambil régióban, Aktogaj falutól mintegy 3,5 kilométerre.

Az ősi sziklarajzok magassága a 2 métert, hossza pedig a 15-20 métert is eléri. Az ábrák többsége a mindennapi életet és a korabeliek világlátását tükrözi. „Nagyon szokatlan rajzokra bukkantunk, és hogy megértsük a jelentőségüket, régészek szakértelmét kértük” – mondta Asszilzsan Pazilbekov önkéntes.

A szakértők szerint a petroglifák több mint 4000 évesek.

PostPin It!

Neandervölgyi nő arcát rekonstruálták

Közzétette szerző

Rekonstruálták egy nagyjából 75 ezer éve élt neandervölgyi nő arcát – írja az IFLScience. A csontváz a legteljesebb és legjobb állapotú ilyen típusú lelet, amelyet az ezredforduló óta találtak, a maradványok az iraki Kurdisztán területén fekvő Sanidar-barlangból kerültek elő. A csontváz a Netflix új, Secrets of the Neanderthals (A neandervölgyiek titkai) című dokumentumfilmjében is szerepel.

A barlangot az 1950-es években fedezték fel, a helyszínen legalább tíz neandervölgyi maradványait találták meg eddig. A lelőhelyen azonosított temetkezési szokások különösen érdekesek, a leletek nagyban megváltoztatták az ősi, kihalt rokonunkról kialakított képet. Kiderült például, hogy a neandervölgyiek virágokkal tiszteleghettek halottaik előtt, és több egymást követő generációt is itt helyeztek nyugalomra.

„Láthatjuk, hogy a neandervölgyiek visszatértek egy bizonyos helyre, hogy eltemessék halottaikat” – mondta Dr. Emma Pomeroy, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy akár több évtizedes vagy évezredes különbség is lehetett egy-egy temetkezés között. Adódik a kérdés, hogy szándékos jelenségről van-e szó, és ha igen, mi vonzotta vissza az embereket a helyszínre.

PostPin It!

Együtt lakomáztak a halottakkal a rómaiak

Közzétette szerző

Hatalmas római kori temetőt fedeztek fel Franciaországban – írja a Live Science. A lelőhelyen mintegy 1430 sírt tártak fel, és bizonyítékokat találtak arra is, hogy az elhunyt családtagok tiszteletére lakomákat rendeztek.

A szakértők szerint a sírhelyek és a benne talált leletek a Kirsztus előtti első és Krisztus utáni harmadik évszázad közöttről származnak. A kutatók egy érdekes szokásra is figyelmesek lettek: a temetőben minden gyermeket eltemettek, a felnőtteket viszont jellemzően hamvasztották.

Egyes sírokban ételek maradványait is felfedezték, köztük datolyákét, fügékét és kenyérét is. A régészek úgy gondolják, ezek olyan torokról származhatnak, amelyeket az elhunyt családtagjai tartottak. Elképzelhető, hogy ezek a lakomák egy parentalia nevű ünnep részét képezték, amelyet a rómaiak minden februárban megtartottak. Ez az ünnep egyfajta fesztivál volt a halottak tiszteletére, amely egy óriási lakmározássál, a feraliával ért véget február 21-én, amelyet temetőkben rendeztek meg.

PostPin It!

Ősi király pompás sírjára bukkantak Kínában

Közzétette szerző

Díszes, leletekben gazdag ősi sírra bukkantak Kínában – írja a Live Science. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy kit temethettek el a végső nyughelyen, de a szakértők szerint valószínűleg egy egykori király fekhet benne.

A sír a Hadakozó fejedelemségek korából származik, egy olyan időszakból, amikor Kína területén hét állam osztozott, amelyek folyamatos háborúkban álltak egymással. A most felfedezett temetkezési hely a Csu nevű államhoz kapcsolható, és ez a legnagyobb, illetve legkomplexebb sír, amelyet ezen állam területén valaha találtak.

Többek között ebből is következtetnek arra, hogy egy uralkodó végső nyughelyéről lehet szó, valamint abból is, hogy a területén több mint 1000 ereklyét találtak, köztük bronzból készült edényeket, lakkozott faszobrokat és hangszereket is. A sír központjában egy koporsó volt, amelyre több mint ezer írott karakterből álló szöveget véstek.

PostPin It!