Best WordPress Hosting
 

Magyarország megdöbbentő cinizmusról és alkotmányos tudatlanságról tett tanúbizonyságot

Az uniós természetvédelmi törvény végleges elfogadása bizonytalan. Az nem meglepő számomra, hogy Ausztria, Finnország, Lengyelország és Svédország – néhány további ország mellett – ellenzi a természetvédelmi helyreállítási törvényt, mert a hazai erdészeti, vagy inkább intenzív fakitermelő, iparuk nyomására korábban is a törvény ellen érveltek, különösen az erdei élőhelyek új jogszabályba való beemelése ellen. Ami az ENVI Tanács legutóbbi ülésén felháborodást keltett, az az, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi támogató álláspontját.

A korábbi megállapodás a háromoldalú egyeztetési folyamatban az volt, hogy amennyiben az Európai Parlament elfogadja az uniós természetvédelmi törvényt, akkor a Miniszterek Tanácsa – ahol a szükséges többség korábban megvolt – szintén elfogadja azt. Az EP pozitív döntése ellenére a Tanács Magyarország álláspontjának változása miatt visszavonta korábbi támogatását.

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban 

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban

Az Európai Parlament február 27-én fogadta el az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), amely értelmében 2030-ig az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 20, míg 2050-ig 100 százalékát kell jelentősen javítani, azaz rossz állapotból jó állapotba kell hozni. A jogkövetkezményekkel járó és mérhető célokat megfogalmazó törvény a világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi céljainak megvalósítását tűzte ki, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa.

Elkaszálták

A tervezet azonban időközben elvesztette a többségi támogatást, majd „a tagállamok az uniós nagykövetek tegnapi ülésén sem tudták elérni a Természet-helyreállítási rendelet elfogadásához szükséges minősített többséget” – mondta el a 24.hu-nak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. Így aztán a Környezetvédelmi Tanács korábban formaságnak tekintett „végszavazása” március 25-én meg sem történhet, nem is kerül napirendre. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a rendelet az 1990 óta a legjelentősebb természetvédelmi kezdeményezésnek tartott rendelet  jelenleg megbukott, és bizonytalan jövő elé néz, miután a magyar kormány kihátrált a támogatók közül és az ellenzők oldalára állt.

A vadmacskák megőrzése nem csak a múltunk tisztelete, hanem a jövőnk ígérete is

A Pilisi Parkerdő, a Budakeszi Vadaspark és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2021-ben indította útjára az azóta sikeresen haladó Vadmacska Fajmegőrzési Programot, amely a Pilis hegység fokozottan védett őshonos vadmacska (Felis silvestris) populációjának megőrzését és védelmét szolgálja.

A 2024 év állatának választott vadmacska, az erdőgazdálkodók, a nemzeti parkok és az állatvédelemmel foglalkozó szakemberek közös munkájának köszönhetően az elmúlt években sokkal nagyobb figyelmet kapott, mint eddig bármikor. Bár a magyar erdők lakója, rejtőzködő életmódja miatt csak nagyon kevesen találkozhatnak vele a vadonban. A Budakeszi Vadasparkban jelenleg két vadmacska él (lásd nyitókép), az idősebb példányt fajuk nagykövetének választották, hogy általa közelebb kerüljön a társadalom a faj megismeréséhez. A vadmacska ökoszisztémánk fontos ragadozója, a Pilis hegység erdeinek eldugott részein él, ahol fontos szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében, például szabályozza az egérpopulációt.

A Vadmacska Fajmegőrzési Program célja a térség vadmacskáinak megóvása, a genetikailag tisztavérű egyedek és hibridek arányának megismerése, valamint élőhelyük és viselkedésük pontos feltérképezése, továbbá az őket fenyegető veszélyek csökkentése. Ilyen veszélyek az élőhelyek elvesztése, az illegális vadászat, valamint a házi macskákkal való kereszteződés, ami veszélyezteti a vadmacskák tiszta genetikai állományát.

Újabb fontos lépés a Természet-helyreállítási törvénnyel kapcsolatban

Az Európai Parlament elfogadta a Természet-helyreállítási törvényt (Nature Restoration Law – NRL), abban a formában, amelyről az európai trialógus (az EU döntéshozó testületeinek hármasa: a Tanács, a Parlament és a Bizottság) megállapodott korábban. A jogszabály megszületésének folyamatában több mint 1 millió polgár, vállalkozás, tudós és nem kormányzati szervezet véleménye is tükröződik.

Amint arról az MME korábban erről hírt adott, a jogszabály történelmi jelentőségű – érdemi megoldás a természeti rendszereket érintő problémákra, az ökológiai válságra, amely a madarakat, természetet kedvelők számára is egyértelmű, naponta tapasztalható tény. Keserű öröm, hogy az ökológiai rendszerek állapotának romlása, az élő környezet pusztulása végre elérte a politikai ingerküszöböt, és mára meghatározó, a klímaváltozás témájával egyenrangú politikai üggyé is vált.

A Természet-helyreállítási törvény azonban nem csupán a természetről szól, hiszen  az elmúlt évek aszályos időszakait, rekord melegeit nem csak a kétéltűek és a madarak sínylették meg hanem a mezőgazdaságban dolgozók is tapasztalhatták, jelentős gazdasági kiesést okozva. A Natura 2000 hálózat önmagában nem képes ellensúlyozni az élőhelyek jelentős részén zajló negatív változásokat: az ökológiai válság fékezéséhez helyre kell állítani a leromlott állapotú élőhelyeket, és a lehető legnagyobb területeken kell bevezetni és támogatni a természetkímélő, az élő rendszerek helyreállításának irányába ható gazdálkodási formákat. Ezt a célt szolgálja a megszülető EU-s szabályozás.