Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: védett terület

Legyen vége erdeinkben a rablógazdálkodásnak!

Közzétette szerző

Azonnali hatállyal vissza kellene vonni a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII.4.) Kormányrendeletet!A Védett természeti területekre vonatkozóan a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése állapított meg „enyhítéseket” az alábbiak szerint: a) eltörli a tájidegen felújítás tilalmát;

b) megengedi a tarvágást korábban tiltott esetekben is. Ennek megfelelően az erdőgazdálkodók átütemezték az akár 10 éves üzemtervi ciklusra tervezett munkálataikat, és előrehozták a védett természeti területen elhelyezkedő tájidegen fafajú kitermeléseket, melyeket az enyhítés miatt tájidegen fajokkal újítottak fel, ezzel jelentős természetvédelmi kárt okozva. A tarvágások nemes-nyáras állományokat is érintettek, melynek végképp semmi köze nincs a tűzifa-ellátáshoz, hiszen ezt a fajt biomassza erőműben égetik el, melyek hatalmas állami támogatással, erőforrásainkkal pazarló módon bánva mindössze villamosenergia-igényének 3%-át képesek fedezni. Ezeket az erőműveket akár teljes egészében le lehetne állítani és helyettük energiahatékonyságba fektetni, mely több energiát spórolna meg számunkra, mint az eltüzelt erdeinkből nyerhető.

Szerencsére az Alkotmánybíróság április 12-én alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4. napjával megsemmisítette a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontját, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el. A rendelkezés a tűzifaigények biztosításával csak közvetett módon függ össze: igazából nem a tűzifaigények kielégítésével kapcsolatos szabályokat tartalmazott, hanem az erdőgazdálkodók számára tette lehetővé a faállomány kitermelése után a fafaj-cserés szerkezetváltás kötelezettségétől való eltérést.

PostPin It!

A Fidesz és a Mi Hazánk együtt mondanak nemet a magyar erdők megvédésére

Közzétette szerző

Ma a Parlament Mezőgazdasági Bizottságában a fideszes többség és a Mi Hazánk képviselője is leszavazta az LMP indítványát, ami megtiltotta volna a gazdasági célú fakitermelést az őshonos fafajú védett erdőkben. Indoklásuk szerint az erdők meg vannak védve, semmi probléma nincs. Ezt azonban cáfolják a tarra vágott hegyoldalak a Bükkben és Mátrában, nemzeti parki területeken is, a fő turistaútvonalak mellett is, 150 éves erdőkben is. És cáfolja az a tény, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett erdőkben is zajlik gazdasági célú fakitermelés. 

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja idén ismét beadta az őshonos fafajú erdők védelmét, különösen a bükkerdők védelmét célzó javaslatát. Tette ezt azért, mert a múlt évi beadás vitákat ugyan keltett, de kormányzati cselekvést nem. A 100-150 éves, őshonos erdők tarra vágása még nemzeti parki területeken is ugyanúgy folytatódik, ugyanúgy pusztítják az állami erdőgazdaságok a legszebb idős, védett erdőinket is.

Az LMP ezért javasolja, hogy a védett bükkerdőkben teljesen szűnjön meg a gazdasági célú fakitermelés. A más, őshonos fafajú védett erdőket pedig csak örökerdő üzemmódban lehessen kezelni, azaz szűnjenek meg a tarvágások. Mindezért az erdőgazdálkodókat kompenzáció illetné – védjék, ápolják, gondozzák az erdőket, ne pedig a kivágásukból akarjanak profitot szerezni. A védett erdők ökológiai, klímavédelmi és rekreációs értéke sokkal nagyobb, mint az a pár millió forint, amit kapnak a tűzifának felaprított 120 éves tölgyekért és bükkökért.

PostPin It!

Magyarország megdöbbentő cinizmusról és alkotmányos tudatlanságról tett tanúbizonyságot

Közzétette szerző

Az uniós természetvédelmi törvény végleges elfogadása bizonytalan. Az nem meglepő számomra, hogy Ausztria, Finnország, Lengyelország és Svédország – néhány további ország mellett – ellenzi a természetvédelmi helyreállítási törvényt, mert a hazai erdészeti, vagy inkább intenzív fakitermelő, iparuk nyomására korábban is a törvény ellen érveltek, különösen az erdei élőhelyek új jogszabályba való beemelése ellen. Ami az ENVI Tanács legutóbbi ülésén felháborodást keltett, az az, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi támogató álláspontját.

A korábbi megállapodás a háromoldalú egyeztetési folyamatban az volt, hogy amennyiben az Európai Parlament elfogadja az uniós természetvédelmi törvényt, akkor a Miniszterek Tanácsa – ahol a szükséges többség korábban megvolt – szintén elfogadja azt. Az EP pozitív döntése ellenére a Tanács Magyarország álláspontjának változása miatt visszavonta korábbi támogatását.

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban 

PostPin It!

Meg tudjuk-e menteni a nyílt tengerek élővilágát?

Közzétette szerző

Ha beleugrunk a tengerbe, nem látunk mást magunk körül, csak vízinövényeket és esetleg apróbb élőlényeket – mondja Enric Sala, a National Geographic egy munkatársa. Pedig ideális esetben virágzó tengeri ökoszisztémának kellene körülvennie minket, telis-tele színes halakkal és korallokkal. Sajnos azonban gyorsabban fogjuk ki a tengeri élőlényeket, mint ahogyan azok szaporodni tudnának, emiatt pedig egyre több faj válik veszélyeztetetté. 

A túlhalászásról korábban is írtam már a blogon azzal összefüggésben, hogy a jelenség felgyorsíthatja a tőkehalak természetes evolúcióját. A probléma azonban ennél sokkal szerteágazóbb, és nemcsak egy-egy fajt érint, hanem az egész tengeri ökoszisztémát – ezért fontosnak tartom, hogy visszatérjek rá.

A túlhalászás azt jelenti, hogy olyan nagy mennyiségben és olyan gyorsan fogják ki a halakat és más élőlényeket, hogy a kifogott mennyiség meghaladja a faj szintentartásához szükséges egyedszámot. A tengereket és óceánokat is érintő jelenségben nagy szerepet játszanak a modern halászeszközök, például azok a nagyméretű hálók, amelyekbe akár több személyszállító repülőgép is beleférne.

PostPin It!

Tavaly indult a HUMANITA Interreg projekt

Közzétette szerző

Sok idő, erőfeszítés, előkészület és elkötelezettség eredményeként örömmel jelentjük be, hogy a “HUMANITA – Az ember és a természet közötti kölcsönhatások és a turisztikai tevékenységek hatása a védett területekre” című közép-európai INTERREG projekt hivatalosan 2023. április 1-jén kezdődött, és 2026. március 31-én ér véget.

Ez idő alatt a HUMANITA projekt 11 partnert fog össze Ausztriából, Horvátországból, Magyarországról, Olaszországból és Szlovákiából azzal a céllal, hogy a kiemelt szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező tudósok együttműködjenek a turisztikai tevékenységek természetre gyakorolt hatásának értékelésére szolgáló innovatív megoldások kidolgozásában és tesztelésében, azzal a céllal, hogy segítsék a védett területek kezelőit a természet védelmében.

A projektben két magyar szervezet vesz részt, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

PostPin It!

Uniós támogatással újulnak meg Budapest védett területei

Közzétette szerző

A Főváros közel másfél milliárd forintot nyert az EU LIFE pályázatán természetvédelmi rehabilitációra, így  többek közt a Mocsáros-dűlő és a Tétényi-fennsík természetközeli helyreállítására! Közel 4 éve – a Bizottsággal folytatott konzultációk nyomán – a Jávor Benedek vezette Budapest Főváros Brüsszeli Képviselete működött közre a pályázaton való indulásban. Azóta kitartó munka folyt, aminek most meg is lett az eredménye.

Kitűztünk egy nagyon vakmerő célt, amelyet európai nagyváros még sosem tudott abszolválni. 3 évvel ezelőtt indultunk először az Európai Unió LIFE pályázatán abban a Biológiai sokféleség kategóriában, ahol rendszerint nagy Nemzeti Parkok, Bioszféra rezervátumok érnek el sikereket. Ehhez a biztatást a brüsszeli irodánktól kaptunk, mert ők azt érzékelték, változnak a szelek a LIFE-ban, a városi biodiverzitás kérdése kezd összekapcsolódni a klímakérdéssel, az EU-ban is érzékelik, hogy a nagyvárosokban és a környékén vannak a legveszélyeztetettebb, ma még menthető élőhelyek, ezért nem alap nélküli támogatásért folyamodni a budapesti természetmegőrzés és élőhelyrehabilitáció érdekében ehhez a forráshoz sem.

Budapest rendkívül sok természeti értékkel büszkélkedhet és rendkívül nagy a sokféleség az élőhelyek minőségében is. Hegyvidéki erdő, láprét, szikes rét, homoki gyep, sziklagyep, nádas, úszóláp, galériaerdő mind-mind előfordul ebben a mozaikos tájban, de egyben ezek az élőhelyek vannak a legnagyobb veszélyben is az emberi tevékenységek (építkezések, szennyezések, emberi túlhasználat) miatt.

PostPin It!

3 új természetvédelmi területet hoztak létre Budapesten

Közzétette szerző

Az idei utolsó Fővárosi közgyűlés közel 65 focipályányi területet vont oltalom alá. Van közte olyan, ahol 200 millió forint értékű növényállomány található, mezőgazdasági területből lett erdő és vizes élőhely is.

Egy világváros is tele van természeti értékekkel, és Budapest különösen gazdag „gyűjteménnyel” büszkélkedhet, területén barlangok, források, növények élőhelyei, parkok, arborétumok, idős fák, kertek, fennsíkok, vízes élőhelyek állnak védelem alatt.

Megóvásuk a városi környezetben különösen nagy kihívást jelent, ezért is van az, hogy a természeti területek jellemzően többszintű jogi védelem alatt állnak: országos vagy helyi jelentőségű védettség Budapest területének 7 százalékát érinti, ami közel 3.700​​ hektár terület. Az európai jelentőségű Natura 2000 területek hasonló nagyságban, jellemzően átfedésben vannak az országos és helyi jelentőségű védett területekkel. A fővárosi helyi védett területek összesen 918 hektárt tettek ki a 2022-es adatok szerint, és még körülbelül ugyanekkora terület érdemes a védelemre.

PostPin It!

Hortobágy, a dicső rónaság

Közzétette szerző

50 évvel ezelőtt, 1973-ban a Hortobágyon alakult meg Magyarország első nemzeti parkja, amely nemcsak az első, de a legnagyobb és legismertebb nemzeti park is hazánkban – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a „Hortobágy, dicső rónaság…” 50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park című kiállítás megnyitó ünnepségén.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a tegnapi megnyitó beszédében Rácz András kiemelte, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Jászságtól a Nyírségig majdnem kétmillió hektáron óvja a védett értékeket. A terület jelentőségét mutatja, hogy 4 tájvédelmi körzet és 20 természetvédelmi terület mellett 2 Ramsari terület és egy bioszféra-rezervátum található itt. Emellett Európa harmadik nemzetközi csillagoségbolt-parkját is itt jelölték ki, a Puszta pedig az UNESCO Világörökség részét képezi.

A nemzeti park élővilága rendkívül színes, hiszen nemcsak az itt élő madárfajok változatossága egyedülálló, hanem a világon regisztrált 2200 Przewalski-vadlóból 300 egyednek a Pentezugi Vadlórezervátum és a Hortobágyi Vadaspark ad otthont.

PostPin It!