Best WordPress Hosting
 

A természet helyreállításáról szóló jogszabályt a törvényt elutasító országok lakosságának 75%-a támogatja

A természet helyreállításáról szóló EU-s jogszabály elfogadását nem támogató uniós tagállamok kormányai úgy tűnik nem a választók akaratát képviselik. Ez derül ki a Hollandiában, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Svédországban végzett felmérésből, amely szerint négyből három állampolgár támogatja a jogszabályt. A közvélemény nyomása egyre nagyobb a tagállami kormányokon annak érdekében, hogy az EU Tanácsában fogadják el a régóta várt törvényt.

A természet helyreállításáról szóló törvény, amely az EU válasza az egymással összefüggő éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságra, március óta patthelyzetben van. Az Európai Bizottság által javasolt jogi eszköz, amely elősegítené, hogy az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében vállalt természet helyreállítást (2030-ig a leromlott élőhelyek 30%-át kellene újra természetes állapotba hozni) az EU tagállamok teljesíteni tudják, Magyarország utolsó pillanatban bekövetkezett fordulatát követően elvesztette a szükséges többségi támogatást az EU Tanácsában.

Most egy új felmérésből – amelyet a Savanta végzett 6190 válaszadó megkérdezésével az érintett hat tagállamban – kiderül, hogy a törvényt nem támogató országok lakosságának nagy többsége úgy véli, hogy a természet és a biológiai sokféleség csökkenése hosszú távon negatív hatással lesz az emberekre, a mezőgazdaságra és a gazdaságra, és hogy ezt sürgősen az ökoszisztémák helyreállításával kell kezelni. A természet helyreállításáról szóló törvény Olaszországban után (85%-os támogatás), Magyarországon kapta a legnagyobb támogatást 83%-kal. Hazánkban a megkérdezettek mindössze 2%-a nem értett egyet a törvény elfogadásával.

Magyarország miatt bukott el a világ legambíciózusabb természetvédelmi törvénye

Az eddig példátlannak számító rendelet jövőjéről, fontosabb pontjairól és az egyre romló ökológiai helyzet klímaváltozásra gyakorolt hatásáról Garamszegi László Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettünk a Zöldövezet legújabb adásában.

The post Magyarország miatt bukott el a világ legambíciózusabb természetvédelmi törvénye first appeared on 24.hu.

Zöld hős lehetett volna, de bűnbakká vált Magyarország

A magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált a természet helyreállításáról szóló rendelet támogatása mögül. Tette ezt annak tudatában, hogy hazánk volt a mérleg nyelve, ami korábban az elfogadás irányába billentette a jogszabályt az európai döntéshozó fórumokon. A rendelet ellen felhozott szempontok változatosak, egy dolog azonban összeköti ezeket: nincs valós szakmai érv a tervezett intézkedések ellen, és nincs, ami magyarázná, hogy egy korábban többször elfogadott kompromisszumból miért hátrál ki a magyar kormány. Van viszont tudományos konszenzus a természet-helyreállítási intézkedések szükségességéről, de ezzel szemben sajnos létezik egy dezinformációs kampány is, aminek keretében hamis információk terjednek a jogszabályról. És vannak természetesen politikai háttéralkuk is, amelyeknek régen nincs már köze az Európa környezeti állapotáról szóló vitákhoz…

Sok munka és hosszú egyeztetések eredménye kerülhet a kukába

Mára bizonyossá vált, hogy a magyar kormány tudatosan blokkolja a természet helyreállításáról szóló rendelet elfogadását. Történt mindez azután, hogy több mint egymillió uniós állampolgár támogatta az európai ökoszisztémák helyreállításáról szóló jogalkotást, amit hosszú előkészítő munka előzött meg: 2020 őszén nyilvánosságra hozták a jogszabálytervezet hatásvizsgálatát, a következő évben konzultációk zajlottak erről, majd 2022-ben az Európai Bizottság bemutatta a rendelet szövegének első tervezetét. Ezután egy hosszadalmas vitasorozat vette kezdetét, mely során a magyar és más uniós országok kormányzati szakértői csiszolták a bizottsági szövegjavaslatot, hogy megvalósítható formába kerüljön. Tavaly tavaszra aztán a tagállamok politikai képviselői az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban megtehették javaslataikat, észrevételeiket és együttesen szavazhattak a módosító indítványokról. Ekkoriban még a hazai kormánypártok képviselői is hangot adtak nemtetszésüknek, és számos természetvédelmi intézkedést gyengítő indítványt megszavaztak más országokkal egyetemben. A vita tehát még fél évig folytatódott, melynek során a különböző módosító indítványokat összegezték és ősszel a Bizottság, a Parlament és a Tanács döntéshozói és szakértői – beleértve hazánk képviselőit – tovább dolgoztak annak érdekében, hogy egy többség számára elfogadható kompromisszum alakuljon ki. Mindenkinek engednie kellett egy kicsit az álláspontjából, de ennek eredményeként lassan összecsiszolódott az unió minősített többsége számára is elfogadható szöveg, amelynek elvi támogatásáról biztosította a Bizottságot a magyar kormány is tavaly ősszel.

Magyarország megdöbbentő cinizmusról és alkotmányos tudatlanságról tett tanúbizonyságot

Az uniós természetvédelmi törvény végleges elfogadása bizonytalan. Az nem meglepő számomra, hogy Ausztria, Finnország, Lengyelország és Svédország – néhány további ország mellett – ellenzi a természetvédelmi helyreállítási törvényt, mert a hazai erdészeti, vagy inkább intenzív fakitermelő, iparuk nyomására korábban is a törvény ellen érveltek, különösen az erdei élőhelyek új jogszabályba való beemelése ellen. Ami az ENVI Tanács legutóbbi ülésén felháborodást keltett, az az, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi támogató álláspontját.

A korábbi megállapodás a háromoldalú egyeztetési folyamatban az volt, hogy amennyiben az Európai Parlament elfogadja az uniós természetvédelmi törvényt, akkor a Miniszterek Tanácsa – ahol a szükséges többség korábban megvolt – szintén elfogadja azt. Az EP pozitív döntése ellenére a Tanács Magyarország álláspontjának változása miatt visszavonta korábbi támogatását.

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban 

A magyar kormányon bukhat el az európai élővilágot védő terv

A világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi szabályozását fogadta el az Európai Parlament február 27-én. Az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), értelmében 2030-ig helyre kell állítani az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 30, míg 2050-ig 100 százalékát – egészen pontosan ezeket rossz állapotból jó állapotba kell hozni.

A szöveg március 22-én került volna az Európai Tanács elé, és ha elnyeri a támogatást, életbe is lép, ám mint Dedák Dalmától, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjétől megtudtuk,

a kérdés egyelőre lekerült a napirendről, és jelenleg bizonytalan, hogy mikor szavazhatnak a szövegről.

Március 20-a a Visszavadítás Nemzetközi Napja

A természet helyreállítása nem a múltba tekintést, hanem az élhető jövőt jelenti. 2021 óta március 20-a a Visszavadítás Nemzetközi Napja – ünnepeljük közösen!

A visszavadítás (angolul rewilding) módszere az Európa Parlament (EP) 2024. február 27-i döntésének köszönhetően, amikor is elfogadásra került az EU Természet Helyreállítási Jogszabály szöveget, egyre fontosabb lesz számunkra is. Az EP döntése értelmében a leromlott élőhelyek 20%-át helyre kell állítani és ebben a helyreállításban reményeink szerint a visszavadítás is szerepet játszik majd.

Mi is az a visszavadítás? A visszavadítás (rewilding) célja az egészséges ökoszisztémák helyreállítása vad, biodiverzitással rendelkező terek létrehozásával. Olyan ökoszisztémákat épít újjá, amelyeket korábban emberi zavarás módosított, felhasználva azt a növény- és állatvilágot, amely jelen lett volna, ha a zavarás nem következik be. Ezáltal a rewilding helyreállítja azokat a természetes folyamatokat, amelyek az emberiség számára a tiszta levegőt, vizet, élelmet, egészséges környezetet és így hosszú távon egészséget biztosít.

Újabb fontos lépés a Természet-helyreállítási törvénnyel kapcsolatban

Az Európai Parlament elfogadta a Természet-helyreállítási törvényt (Nature Restoration Law – NRL), abban a formában, amelyről az európai trialógus (az EU döntéshozó testületeinek hármasa: a Tanács, a Parlament és a Bizottság) megállapodott korábban. A jogszabály megszületésének folyamatában több mint 1 millió polgár, vállalkozás, tudós és nem kormányzati szervezet véleménye is tükröződik.

Amint arról az MME korábban erről hírt adott, a jogszabály történelmi jelentőségű – érdemi megoldás a természeti rendszereket érintő problémákra, az ökológiai válságra, amely a madarakat, természetet kedvelők számára is egyértelmű, naponta tapasztalható tény. Keserű öröm, hogy az ökológiai rendszerek állapotának romlása, az élő környezet pusztulása végre elérte a politikai ingerküszöböt, és mára meghatározó, a klímaváltozás témájával egyenrangú politikai üggyé is vált.

A Természet-helyreállítási törvény azonban nem csupán a természetről szól, hiszen  az elmúlt évek aszályos időszakait, rekord melegeit nem csak a kétéltűek és a madarak sínylették meg hanem a mezőgazdaságban dolgozók is tapasztalhatták, jelentős gazdasági kiesést okozva. A Natura 2000 hálózat önmagában nem képes ellensúlyozni az élőhelyek jelentős részén zajló negatív változásokat: az ökológiai válság fékezéséhez helyre kell állítani a leromlott állapotú élőhelyeket, és a lehető legnagyobb területeken kell bevezetni és támogatni a természetkímélő, az élő rendszerek helyreállításának irányába ható gazdálkodási formákat. Ezt a célt szolgálja a megszülető EU-s szabályozás.

Csak a Jobbik ellenezte a magyarok közül az uniós természet-helyreállítási jogszabályt

Az európai parlamenti képviselők jobboldali ellenérzések és gazdatüntetések közepette fogadták el tegnap a természet helyreállításáról szóló törvényt, dacolva a konzervatívok törekvésével, akik a törvényjavaslatot meg akarták buktatni.

A törvény 329 igen szavazatot kapott, 275 nem szavazat ellenében és 24 tartózkodás mellett, ami nagyobb különbség az eredetileg vártnál. Az eredmény tapsot és éljenzést váltott ki a szocialista és zöld képviselőkből, miközben jobboldali kollégáik csendben maradtak.

A tagállamokkal folytatott tárgyalások során erősen felhígított törvény most a Tanács elé kerül, ahol a tagállamok tartják a végső szavazást.

Célegyenesben a természet-helyreállítási törvény, elfogadta a környezetvdelmi bizottság

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagjai november 29-én elsöprő többséggel megszavazták a természet helyreállításáról szóló törvényt a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott formában. 53 szavazattal, 28 ellenében jóváhagyták a végleges szöveget. A javaslatot így már csak egy lépés választja el az együttdöntési eljárás megvalósulásától: az EP plenáris ülésének is el kell fogadnia a szöveget. Ez a szavazás jövő évi belga EU-s elnökség ideje alatt várható.

Az eredetileg az EU szárazföldi, folyami és tengeri élőhelyeinek 2030-ig történő helyreállítását célzó intézkedések végrehajtására irányuló jogszabály hosszú utat járt be, mire idáig eljutott. Az év elején a javaslat váratlanul a Manfred Weber néppárti képviselőcsoportja által vezetett agresszív dezinformációs és rémhírterjesztő kampány célpontjává vált.

A júliusi plenáris szavazás során az Európai Parlament jelentősen felhígította a törvénytervezetet, így az a leggyengébb álláspontot képviselte a Bizottság javaslatához és az EU Tanács általános megközelítéséhez képest. Az ezt követő háromoldalú tárgyalásokon kompromisszumokat kötöttek, hogy a november 9-én elért megállapodásban minden érintett félnek megfeleljenek. A szerdai nap eredménye mögött jelentős civil nyomás is volt, és tükrözi a közös munkát, illetve a háromoldalú megállapodás elérése érdekében folytatott tárgyalások során tett engedményeket.

Az uniós természetvédelmi szabályozás rést ütött az orbáni kollaborációs tér falán…

A közszolgálatinak füllentett Kossuth rádióban Nagy Katalin, Brüsszelbe delegált pártpropagandista úgy vezette be az Európai Parlamentben megszavazott természet-helyreállítási jogszabályt, hogy az a tagállamok szuverenitásnak megsértése, a nemzeti jogalkotás, közfeladatellátás folyamatába, azaz a „belügyekbe” történő beavatkozás…

Mondatja, sugallja az a kormányzat, aki totálisan leépítette a természetvédelmi alapfeladatok közigazgatási szintű ellátását, magyarán módszeresen és tervszerűen szétverte az állami természetvédelmet, annak kormányzati szervezetrendszerét.

A Nagy Katalin újságíró nevével fémjelzett propaganda-hadművelet előzménye a „Természetkárosítás – élőhelyvédelem – vadvédelem” címmel 2023. június 20-án Budapesten megrendezett konferencián tapintható ki. Itt Tahyné Kovács Ágnes, a PPKE Jog- és Államtudományi Karának docense az élőhelyek jogi eszközökkel kikényszeríthető védelmével kapcsolatban, az EU természet-helyreállítási rendelet-tervezetére (Restoration Law) utalva kifejtette, hogy a jelenség már Európában is jelen van, ez mégsem a helyes irány, hiszen az alkotmányos kereteken belül a jogintézményeink adottak, a jogkövető magatartás a védelmet biztosíthatja. És nem szakadt rá a magyar égbolt!