Best WordPress Hosting
 

Átadták a 2024-es Pro Natura elismeréseket

A természetközpontú gondolkodásmód kialakítása és ápolása ugyanolyan fontos része a természetvédelemnek, mint az élőhelyvédelem, vagy a fajok védelme. A Pro Natura szakmai elismerést azon személyeknek, ill. szervezeteknek adományozza az Agrárminisztérium, akik a természetvédelem területén különösen kiemelkedő tevékenységet folytatnak.

„Jó érzés, hogy az embernek ilyen kollégái vannak” – ezzel a gondolattal köszöntötte Rácz András az idei Pro Natura díjazottakat. Valójában nemhogy egy gondolattal, egy hosszú ünnepséggel sem lehet igazán kifejezni azt a sokszor több évtizedes szakmai életutat, ami ma itt egy-egy elismerés mögött áll – mondta az államtitkár. (nyitókép: Vermes Tibor)

Beszédében megemlékezett az első hivatásos természetvédelmi őr, Gulyás József életútjáról, aki 1922-ben állt szolgálatba a Kis-Balatonon. Az ünnepségen a róla készült, eddig még nem publikált fotók kerültek bemutatásra, melyeket Vönöczky Schenk Jakab, egykori ornitológus készített. A képek nyomán az államtitkár felidézte, hogy Vönöczky Schenk Jakab a Kis-Balatoni kócsagállományról írt drámai beszámolói hatására, közadakozásból sikerült az első hivatásos természetvédőt szolgálatba léptetni Magyarországon. A két természet iránt elkötelezett ember áldozatos munkáját jól példázza, hogy bár akkor csupán 4 pár nagy kócsag fészkelt a Kis-Balatonon, mára Magyarországon ez a madárfaj közel 4200 párra szaporodott.

Orbán elnöksége előtt talán még menthető Európa természet-helyreállítása

Európai miniszterek még egy kétségbeesett kísérletet tesznek a természet helyreállításáról szóló rendeletért, mielőtt jön a magyar elnökség, és az egész megy a kukába.

Tizenegy tagállam utolsó kísérletet tett arra, hogy átvigye a természet helyreállításáról szóló európai uniós szabályozást. Ezt az Európai Parlament március elején fogadta el, de az EU-s tagállamok kormányai azóta sem hagyták jóvá, és a tervezett szabályozás nagyon megosztotta az uniót.

Írország vezetésével most a jogszabályt támogatók levelet írtak azoknak az országoknak, amelyek azt mondták, hogy vagy tartózkodni fognak, vagy a törvények ratifikálása ellen szavaznak, írta a Guardian. A levelet aláíró országok: Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Litvánia, Németország, Spanyolország és Szlovénia.

Tömegesen kezdhetik el gyilkolni a bolygó második legnagyobb állatfaját

A közönséges barázdásbálnát is bevette Japán a kereskedelmi célú bálnavadászat által fogható állatok közé – írja az IFLScience. A faj sebezhetőként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.

A japán kormány május 9-én jelentette be, hogy az ország kizárólagos gazdasági övezetében szabad lesz a példányokra vadászni. Japánban eddig csukabálnákat, Bryde-bálnákat és tőkebálnákat lehetett legálisan ölni.

Az akár 25 méter hosszúra is megnövő hosszúszárnyú bálna a második legnagyobb állat a Földön a kék bálna után. A faj a világ minden óceánjában jelen van, egyedei akár 90 évig is élhetnek. A populációra az ipari bálnavadászat katasztrofális hatást gyakorolt, és noha az egyedszám a védelmi intézkedéseknek köszönhetően az 1970-es évek óta megduplázódott, a faj továbbra is védelemre szorul.

Hatalmas bálnatetem tapadt a hajó orrára

Több mint 13 méter hosszú bálnatetemet találtak egy sétahajó orrára tapadva New York közelében – írja a The New York Times. Az állat egy tőkebálna volt, a gyorsan úszó faj a partoktól távoli, mély vizeket kedveli. A tetemet akkor fedezték fel, amikor a hajó a brooklyni Cruise Terminalhoz közeledett, a legénység azonnal értesítette a hatóságokat.

Az MSC Cruises társaság szóvivője szerint korábban intézkedéseket vezettek be a hasonló ütközések elkerülése érdekében, többek között módosították az útvonalakat, és a tiszteket is felkészítették. A nagyjából 22 tonnás állatot elvontatták, majd partra szállították, ahol boncolásba kezdtek.

Robert A. DiGiovanni, a vizsgálatot vezető Atlantic Marine Conservation Society vezető kutatója szerint az előzetes eredmények alapján az állat egyébként egészséges volt, és a hajóval való ütközés okozhatta pusztulását.

Hiába cuki állat, veszélyes lehet a hazánkban is terjedő mosómedve

Könyvek, rajzfilmek, filmek és animációk közvetítésével a mosómedve világszerte ismert faj, a gyűrűs farkú, álarcos bandita sokak szívébe belopta magát. A valóságban is egy kedves külsejű lény, megrögzött higiéniás kényszerével pláne sokakat levesz a lábáról. Az idill azonban csupán addig tarthat, amíg a Mosó Masák valódi őshazájukban, Észak-Amerikában végzik a dolgukat, kontinensünkön pedig legfeljebb vadasparkokban találkozunk velük.

Manapság ugyanis a mosómedvék elterjedtek az egész világban, Európa nagy részén is, egyes államokban ugrásszerűen nő a vadon élő egyedek száma, és bár pontos felmérés nem készült, de Magyarországon is egyre nagyobb területeket népesítenek be. Hiába „cuki” állat, inváziós fajként, ügyes opportunistaként

hatalmas természeti károkat okozhat, miközben emberre is veszélyes, új paraziták terjesztésére is képes.

Vérdíjat tűztek ki egy delfin gyilkosára

Március 13-án sodorta partra a víz egy fiatal palackorrú delfin tetemét a louisianai Cameron Parish egyik strandján. Boncolása során kiderült, hogy halálát lövések okozták, golyót találtak többek közt az agyában, a szívében és a gerincében is.

A tengeri emlősök védelméről szóló törvény értelmében a vadon élő delfinek elpusztítása, bántalmazása, zaklatása, de még etetése is tilos, a törvényt megszegők 100 ezer dolláros pénzbírsággal és egyéves börtönbüntetéssel is számolhatnak írja az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közleményére hivatkozva az IFLScience. A NOAA most

20 ezer dollár, azaz több mint 7,2 millió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, akinek információja a jogerős ítélethez, vagy büntetés kiszabásához vezet.

Tenyésztett korallokkal népesítenék újra a korallzátonyokat

Állatkertben tenyésztett korallokat telepítettek egy hollandiai akváriumban található korallzátonyába – írja az AP. A korallzátonyok világszerte eltűnőben vannak, ezért a szakértők sok különböző módszerrel igyekeznek megmenteni őket, ez az egyik közülük.

A korallok jelenleg is hatalmas veszélynek vannak kitéve globálisan, ugyanis az óceánok magas hőmérséklete rossz hatással van rájuk, ami miatt nemrég már el is kezdtek kifehéredni. Ezek a virágállatok elengedhetetlenek a tengeri élővilágok fennmaradásának szempontjából, hiszen a tengeri állatok 25 százalékának ők biztosítanak élőhelyet.

Éppen ezért egy korallok megmentésével foglalkozó természetvédő szervezet azt tűzte ki céljául, hogy egy hatalmas „bankot” hozzon létre, benne olyan korallokkal, amelyekkel újranépesíthetők lehetnek a zátonyok.

Csak most fedezték fel ezt a fajt, de máris veszélyeztetett

Eddig ismeretlen állatot találtak Koszovóban, a kutatók azonban nem örülhetnek felhőtlenül felfedezésüknek, a faj ugyanis máris veszélyeztetettnek számít – derül ki a Pensoft Publishers közleményéből. Halil Ibrahimi professzor és csapata egy Llap nevű folyó forrásánál bukkant rá az új lényre, amely a Potamophylax kosovaensis nevet kapta.

Ezt a vízi rovart elsősorban olyan problémák sodorták veszélybe, amely a világ országainak jelentős részében jelen vannak, például a vizek szennyezése és a szemetelés.

Ezek a jelenségek pedig nemcsak ezt a fajt, hanem komplett ökoszisztémákat is fenyegetnek. Éppen Ibrahimi arra hívja a figyelmet, hogy minél hamarabb lépjünk fel ezek ellen a szennyezések ellen, hogy megvédhessük az édesvizek élővilágát.

Megmenekült a beépítéstől egy darabka erdő az újjászülető Mocsáros peremén

Két évvel ezelőtt a főváros a Mocsáros addig beépítésre szánt területének nagy részét átsorolta zöldterületi kategóriába. Akkoriban figyelmeztettünk: egy másfél hektáros, ötszög alakú terület kifelejtődött, és továbbra is megvan az elvi lehetősége, hogy egyszer az erdőbe ékelődő lakópark legyen belőle. Most az uniótól elnyert, 1,4 milliárdos LIFE-pályázati forrásból Budapest történetének legjelentősebb tájrehabilitációja kezdődhet a Mocsárosban. A természetvédelmi területet a háromszorosára növelték, és ennek során az általunk korábban jelzett tévedést is sikerült kijavítani: az erdő végleg erdő maradhat.

Orosz hadihajók gyilkolhatják a Fekete-tenger delfinjeit

Amikor az ukrajnai invázió pusztításáról beszélünk, a többség a kioltott emberi életekre, a romba dőlt településekre és a kilőtt tankokra asszociál, de a háború nemcsak az emberi közösségeknek, hanem a természetnek is felfoghatatlan szenvedéseket okoz. Az ukrán kormány becslései alapján 2024 elejére az ország természeti kárai a konfliktus kirobbanása óta már az 56 milliárd dollárt is elérték – írja a The Economist. A valódi veszteségeket csak a háború lezárása után lehet majd teljességükben megismerni, és a hosszú helyreállítási folyamat is csupán ekkor indulhat meg.

Környezetpusztítás szempontjából a krízis legismertebb mozzanata alighanem a Nova Kahovka-i gát felrobbantása, ami többek között a helyi dunai tarajosgőtéket érintette igen negatívan, de bizonyos időszakokban potenciális nukleáris katasztrófa is fenyegetett. A hatások igen sokfélék, robbanások, tüzek, hadi mozgások, elaknásítás, mérgező anyagok, zajszennyezés és megannyi egyéb tényező veszélyezteti az Ukrajnában előforduló fajokat és az ország élőhelyeit. A problémákról korábban itt írtunk átfogóan, cikkünkben ukrajnai szakértőt is megszólaltattunk.

A pusztítás mára olyan mértékű lett, hogy szomszédunk a nemzetközi bűncselekmények közé az eko- vagy ökocídiumot is szeretné felvetetni a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények, illetve az agresszió bűntette mellé.

Emberi jogokat adnának a bálnáknak Új-Zélandon

Az emberéhez hasonló jogokkal ruházná fel a bálnákat az új-zélandi maori őslakosok királya – írja az MTI. Ezzel kapcsolatos felhívását csütörtökön fogalmazta meg.

Tūheitia, az Új-Zéland lakosságának 17 százalékát adó maorik választott királya egyebek mellett az egészséges környezetük biztosítása és populációjuk helyreállítása érdekében akar emberi jogokat adni az állatoknak.

Új-Zélandon már korábban is születtek olyan törvények, amelyek jogalanyként ismerték el például a maorik számára spirituális jelentőségű Taranaki vulkánt és a Whanganui folyót. A király a bálnákat is ugyanilyen státusszal ruházná fel.

Kihaltnak hitt állat nyomaira bukkanhattak

Indonéziai szakértők arra keresnek bizonyítékokat, hogy a kihaltnak minősített jávai tigris még mindig jelen van a természetben – írja az Al Jazeera. Az egykor a Jáva szigetén élő, a szárazföldi tigriseknél valamivel kisebb méretű alfajról úgy vélik, hogy az 1980-as években kipusztult a vadászat és az élőhelyek átalakulása miatt.

A nagymacskát most kameracsapdákkal és kiterjedt DNS-vizsgálatokkal kezdik kutatni, az indonéz környezetvédelmi minisztérium március 27-én hozta nyilvánosságra a terveket. Az Indonéz Kutatási és Innovációs Ügynökség múlt héten tett közzé egy tanulmányt, amely alapján egy 2019-ben, Nyugat-Jáván talált tigrisszőrszál megegyezik az endemikus alfaj jellemzőivel.

A publikációból az is kiderült, hogy egy helyi lakos Sukabumi város közelében, egy erdei ültetvényen állítólag jávai tigrist látott.

Magyarország megdöbbentő cinizmusról és alkotmányos tudatlanságról tett tanúbizonyságot

Az uniós természetvédelmi törvény végleges elfogadása bizonytalan. Az nem meglepő számomra, hogy Ausztria, Finnország, Lengyelország és Svédország – néhány további ország mellett – ellenzi a természetvédelmi helyreállítási törvényt, mert a hazai erdészeti, vagy inkább intenzív fakitermelő, iparuk nyomására korábban is a törvény ellen érveltek, különösen az erdei élőhelyek új jogszabályba való beemelése ellen. Ami az ENVI Tanács legutóbbi ülésén felháborodást keltett, az az, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi támogató álláspontját.

A korábbi megállapodás a háromoldalú egyeztetési folyamatban az volt, hogy amennyiben az Európai Parlament elfogadja az uniós természetvédelmi törvényt, akkor a Miniszterek Tanácsa – ahol a szükséges többség korábban megvolt – szintén elfogadja azt. Az EP pozitív döntése ellenére a Tanács Magyarország álláspontjának változása miatt visszavonta korábbi támogatását.

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban 

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban

Az Európai Parlament február 27-én fogadta el az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), amely értelmében 2030-ig az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 20, míg 2050-ig 100 százalékát kell jelentősen javítani, azaz rossz állapotból jó állapotba kell hozni. A jogkövetkezményekkel járó és mérhető célokat megfogalmazó törvény a világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi céljainak megvalósítását tűzte ki, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa.

Elkaszálták

A tervezet azonban időközben elvesztette a többségi támogatást, majd „a tagállamok az uniós nagykövetek tegnapi ülésén sem tudták elérni a Természet-helyreállítási rendelet elfogadásához szükséges minősített többséget” – mondta el a 24.hu-nak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. Így aztán a Környezetvédelmi Tanács korábban formaságnak tekintett „végszavazása” március 25-én meg sem történhet, nem is kerül napirendre. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a rendelet az 1990 óta a legjelentősebb természetvédelmi kezdeményezésnek tartott rendelet  jelenleg megbukott, és bizonytalan jövő elé néz, miután a magyar kormány kihátrált a támogatók közül és az ellenzők oldalára állt.

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban

Az Európai Parlament február 27-én fogadta el az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), amely értelmében 2030-ig az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 30, míg 2050-ig 100 százalékát kell jelentősen javítani, azaz rossz állapotból jó állapotba kell hozni. A jogkövetkezményekkel járó és mérhető célokat megfogalmazó törvény a világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi céljainak megvalósítását tűzte ki, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa.

A tervezet azonban időközben elvesztette a többségi támogatást, majd „a tagállamok az uniós nagykövetek pénteki ülésén sem tudták elérni a Természet-helyreállítási rendelet elfogadásához szükséges minősített többséget” – mondta el a 24.hu-nak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. Így aztán a Környezetvédelmi Tanács korábban formaságnak tekintett „végszavazása” március 25-én meg sem történhet, nem is kerül napirendre. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a rendelet az 1990 óta a legjelentősebb természetvédelmi kezdeményezésnek tartott rendelet

jelenleg megbukott, és bizonytalan jövő elé néz, miután a magyar kormány kihátrált a támogatók közül és az ellenzők oldalára állt.

A magyar kormányon bukhat el az európai élővilágot védő terv

A világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi szabályozását fogadta el az Európai Parlament február 27-én. Az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), értelmében 2030-ig helyre kell állítani az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 30, míg 2050-ig 100 százalékát – egészen pontosan ezeket rossz állapotból jó állapotba kell hozni.

A szöveg március 22-én került volna az Európai Tanács elé, és ha elnyeri a támogatást, életbe is lép, ám mint Dedák Dalmától, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjétől megtudtuk,

a kérdés egyelőre lekerült a napirendről, és jelenleg bizonytalan, hogy mikor szavazhatnak a szövegről.

Rókának tettetik magukat az állatkórház dolgozói egy elárvult kölyök kedvéért

A virginiai Richmond Wildlife Center munkatársai mindent megtesznek, hogy rókamama módjára viselkedjenek, miközben egy elárvult kölyköt etetnek és gondoznak – írja az AP.  A központ Facebook-oldalán nemrégiben közzétett videón Melissa Stanley igazgató vörös rókamaszkban és gumikesztyűben látható, amint fecskendőből táplálja az apró állatot. A kölyök egy nagy plüssróka tetején ül, amely az anyjára hasonlít.

A nemrég született nőstény közelében a dolgozók rókamaszkokat visel, minimalizálják az emberi hangokat, és egyéb óvintézkedéseket is tesznek.

A fogságban nevelkedett egyedek esetében fontos, hogy ne szokják meg az emberi közelséget, a különleges megközelítés pedig lehetővé teszi, hogy az állatot egy napon sikeresen visszaengedjék a természetbe.

Háromméteres, vak aligátort találtak egy amerikai házban

Egy 3,3 méter hosszú, 340 kilogrammos, illegálisan tartott aligátort foglaltak le New York államban, egy hamburgi otthonban – írja a WKBW. Az eset helyi idő szerint március 13-án este történt.

A helyi környezetvédelmi hatóságok tudomására jutott, hogy az érintett ház tulajdonosa engedély nélkül épített struktúrát otthonához, és földbe mélyített medencét alakított ki, hogy aligátort tartson benne. A tulajdonos esetenként másokat is beengedett az állathoz, hagyta, hogy a vízbe ereszkedve megsimogassák az állítólag nagyjából 30 éves példányt.

Engedélye ugyan volt az Albert nevű aligátor tartására, de a dokumentum 2021-ben lejárt.

Afrikai orvvadász-ellenes női alakulatok – Akashinga

Az afrikai kontinensen három különleges, kizárólag női vadőrökből álló egység is tevékenykedik. A Jane Goodall Intézet most a zimbabwei Akashinga – Nature Protected by Women alakulatot mutatja be.

„Oly sokáig vakított el minket a saját egónk, hogy nem láttuk, mi a leghatalmasabb erő a természetben – a nők védelmező ösztöne.”

A fenti szavak az ausztrál Damien Mander-től, az Akashinga alapítójától hangzanak el a National Geographic saját gyártású produkciójában, a The Brave Ones: Akashinga című rövid – 13-perces – dokumentumfilmben.

Miért tűntetik el a turistautat a Kékes Erdőrezervátum magterületén?

Elsőként a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján jelent meg a hír, hogy megszüntetik a Mátrafüredet Mátraházán át Parádhutával összekötő sárga kereszt jelzésű turistaút egy rövid, a Kékes csúcsától északra eső szakaszát. A hírnek a turistamagazin.hu járt utána.

Ez önmagában nem lenne különösebben érdekes, hiszen a turistaút-hálózat nincs kőbe vésve, természetes, hogy időnként megszűnnek útvonalak, máskor pedig újak létesülnek. Amiért ez a fejlemény mégis figyelemfelkeltő – és megosztó –, annak az az oka, hogy a mindössze 2 km hosszú szakasz egy őserdőn, a Kékes Erdőrezervátum különösen szép magterületén vezet át.

A megszüntetett szakasz a sárga + jelzésen: a Gabi halála nevű pihenőhelytől nyugatra indulva nagyjából 2 km a Som-nyereg csomópontjáig