Az Európai Bizottság ma, csütörtökön hivatalos eljárást indított annak értékelése céljából, hogy a Facebook és az Instagram mögött álló Meta megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseit a kiskorúak védelmével kapcsolatos kérdésekben.
Archívum címkék: fejlődés
Tizennégy fontos ajánlás azoknak a vezetőknek, akik úgy érzik, van szerepük és felelősségük a jövő alakításában
A Bridge Budapest Egyesület összegyűjtött 14 ajánlást azoknak az üzleti szereplőknek, akik úgy érzik, van szerepük és felelősségük a jövő alakításában. A szervezet célja, hogy a hosszú távú, értékalapú gondolkodás és működés felé terelje a vezetőket, és ehhez megismertesse azokat a területeket, amelyekre érdemes célzottan odafigyelni.
A fenntartható gazdaság, a jövőtállóság és a vezetés- és személyiségfejlesztés elismert szakértői és hírvivői tettek ajánlásokat a Bridge Kurátoraiként azért, hogy a hosszú távú, értékalapú gondolkodás és működés felé tereljék a vezetőket 2024-ben. Az ajánlók között van többek között Bíró Bence Péter, Dr. Baritz Sarolta Laura nővér, Bódi Gabriella, Budaházy Árpád, Csernus Dóra, Iglódi Csaba, Dr. Jenes Barbara, Köves Alexandra, Dr. László Móni, Dr. Nagy Bálint, Rab Árpád, Raskó Gabi, Stumpf-Bíró Balázs, Szerémi Péter, Tkacsik Márta és Tomaj Zsófia is.
Az ajánlások alapján a saját vezetői hagyatékukat komolyan vevő vezetők 2024-es legfőbb ismérvei:
Brómezüst Budapest – eddig ismeretlen képeslapfotók a századeleji fiatal metropoliszról
Budapest a 19. és a 20. század fordulóján a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként igazi virágkorát élte. Az 1867-es kiegyezést követően és az 1873-as városegyesítés óta eltelt negyedszázadban Budapest épületeinek száma megduplázódott. Kiemelkedő minőségű városi szövet jött létre – európai összehasonlításban is elsőrangú közintézmények hálózatával –, mely ma is egyedülálló ékessége a magyar fővárosnak. Ahogy John Lukacs történész fogalmaz: „Budapest delelőjén volt. A nyár vágtatott az égen és a szívekben. Idegenek, ha ellátogattak ide, Európának ebbe az ismeretlen zugába, Bécstől keletre, ámulva nézték a modern nagyvárost, első osztályú szállodákkal, táblaüveg kirakatokkal, villamosközlekedéssel, jól öltözött férfiakkal és nőkkel és a világ legnagyobb parlamentépületével.”
A fejlődés íve – Orosz Katalin klinikai szakpszichológust kérdeztük az idei év egyik legjelentősebb pszichológiai konferenciájáról
Ismerje meg Orosz Katalin klinikai szakpszichológus gondolatait a legújabb pszichológiai trendekről és a társadalmi kihívások kezeléséről, amelyeket a november 17-én hetedik alkalommal Budapesten megrendezendő transzperszonális (TP) pszichológiai konferencián ismertet majd részletesen is.
Kiszámolták, hány ember élhetett eddig a Földön
Az ipari forradalom óta robbanásszerű népességnövekedés kezdődött a Földön: az 1900-as 1,6 milliárdról napjainkra valamivel több mint 8 milliárdra nőtt a népesség. Bár ez elképesztően soknak tűnik, az a széles közben elterjedt feltételezés, hogy többen élnének most a Földön, mint amennyien valaha meghaltak, egyszerűen nem igaz – írja az IFLScience.
A lakosság alig több mint egy évszázad alatt bekövetkező megötszöröződése alapján ésszerű lenne azt feltételezni, hogy a népesség olyan gyorsan nőtt a század egy pontján, hogy az élők rövid időre meghaladták a holtak számát. Az erre vonatkozó adatok és becslések szerint azonban tévednénk.
Amikortól az államok elkezdtek adót szedni, népszámlálást végezni, könnyű dolgunk van, ugyanis minden egyes élet nyomon követhető.