Best WordPress Hosting
 

Megzavarhatja a Föld mágneses mezejét a sok halott műhold

Egy friss tanulmány szerint a légkörünkbe újra belépő, működésképtelenné vált műholdak növekvő száma hatással lehet a Föld mágneses terére, írja az Interesting Engineering.

Sierra Solter-Hunt fizikus szerint amikor a műholdak elégnek, plazmát bocsátanak ki és fémporrá válnak. A por a visszatérés után szétterül az ionoszférán, a Föld légkörének ionizált külső rétegén. Ez a folyamat plazmaporréteget hoz létre a felső légkörben, ami hatással lehet a magnetoszféránkra.

A következő évtizedekben fél és egymillió közötti műholdat küldhetnek fel internetes megakonstellációk létrehozásának reményében, melyek egységeit időről időre cserélni kell majd.

Példátlan változás jöhet az idő mérésében

Egy friss tanulmány alapján a klímaváltozás okozta sarki jégolvadás jelentősen befolyásolhatja a globális időmérést – írja az IFLScience. A probléma számos következménnyel járhat, többek között a számítógépes hálózatokra és a pénzügyi piacokra is kihathat.

Az egyezményes koordinált világidő (UTC) a kommunikáció, a navigáció, a tudományos kutatás, a kereskedelem és sok más terület érdekében világszerte egységes, szabványosított időmérést tesz lehetővé. Az UTC alapját mintegy 450 atomóra adatai adják, ezen szuperpontos időmérő eszközök az atomok ultrarövid „rezgései” révén határozzák meg az időt. Az érték nem egyezik meg tökéletesen a csillagászati idővel, amely a Föld forgásán alapul.

Bolygónk forgása néhány ezredmásodperccel hosszabb, mint az atomórák által meghatározott nap, ráadásul a Föld forgási sebessége számos tényező miatt változhat. Ennek figyelembe vétele érdekében az UTC-hez néhány évente szökőmásodperceket adnak hozzá. Az utóbbi időkben például bolygónk forgási sebessége gyorsult, ezt pedig ellensúlyozni kellett.

A Mars befolyásolhatja, mi lesz az óceánjainkkal?

Komoly felfedezésre jutottak a Sydney-i és Sorbonne-i Egyetem kutatói a mélytengeri üledékadatok vizsgálatakor. A szakemberek egy 2,4 millió éves ciklusra lettek figyelmesek, melyet egyféleképpen tudtak csak megmagyarázni: a Nap körül keringő Mars és a Föld kölcsönhatásának eredményeként – írja az Interesting Engineering.

Adriana Dutkiewicz, a Sydney-i Egyetem munkatársa, egyben a tanulmány társszerzője elmondta, a kutatás célja az volt, hogy tanulmányozzák a mélytengeri áramlatok erősségét az elmúlt 50 év adatai alapján, majd ennek révén megállapítsák, hogyan befolyásolhatják ezek a ciklusok a jövőbeli éghajlati eredményeket. Az ekkor felfedezett 2,4 millió évenként jelentkező anomáliának elmondásuk szerint csakis a Föld és a Mars Nappal való kölcsönhatásához lehet köze.

Dietmar Müller, a Sydney-i Egyetem társszerzője elmondta, a Naprendszer bolygóinak gravitációs mezői zavarják egymást, és ez a rezonanciának nevezett kölcsönhatás megváltoztatja a bolygók excentricitását, vagyis azt, hogy milyen közel van a körhöz a pályájuk. A tanulmány során megállapították, hogy a melegebb ciklusok intenzívebb mélytengeri keringéssel járnak, melynek következtében örvények alakulhatnak ki.

Idegen csillag változtathatta meg a Föld pályáját

Régóta vizsgálják már a tudósok, miként keletkezett a Naprendszer, és milyen hatások formálták azt olyanná, mint amilyen ma. Nathan Kaib az Oklahomai Egyetem, valamint Sean Raymond a Bordeaux-i Egyetem tudósai most komoly megállapítást tettek, írja a Science Alert.

A The Astrophysical Journal Letters szaklapban megjelent kutatás szerint 2,8 millió évvel ezelőtt egy idegen csillag robogott el a Naprendszer mellett, és ez jelentős hatással volt a bolygónk fejlődésére is. 

A szóban forgó csillag a HD-7977, amelynek legközelebbi távolságáról egyelőre nem született konszenzus. Van, aki úgy gondolja, hogy 31 ezer csillagászati egységre (CSE), mások szerint viszont 4000 csillagászati egységre közelítette meg a Napot. Egy csillagászati egység 150 millió kilométernek felel meg.

Hamarosan belép a Föld légkörébe a TIE fighter-szerű műhold

Az ausztrál HEO Robotics képalkotó cég felvételeket készített az Európai Űrügynökség (ESA) ERS-2 földmegfigyelő műholdjáról 2024. február 14-én, miközben a műhold épp zuhant bolygónk felé – írja a Live Science.

Az előrejelzések alapján az ERS-2 magyar idő szerint február 21-én, 15:00 körül léphet be a légkörbe. Az ESA szerint azonban plusz-mínusz 19 óra eltérés is benne lehet. Ez a megjósolhatatlan naptevékenység hatásának köszönhető, amely befolyásolja a Föld légkörének sűrűségét.

HEO Robotics

„Az nem elég motiváció, hogy kirakjam az Instára, hogy kertészkedem”

Már az ötödik utánnyomásnál jár a 3 órás kert című könyved, amelyben a többi között azt írod, hogy „az emberek egyre kevésbé vesznek részt saját élelmük megteremtésében”. Minek köszönhető, hogy pont most jut el az eladási listák csúcsára egy közel kétszáz oldalas, kertészkedéssel foglalkozó könyv?

Ellentmondásosnak tűnhet, pedig nem az. Az emberek eltávolodtak a természettől, a kertészkedéssel, vagy legalább egy arról szóló könyvvel picit visszakerülhetnek oda.  A világ radikális ütemben urbanizálódik, a modern társadalmak már főként szolgáltatás alapon működnek, a mezőgazdaságból pedig kikerültek az emberek. Ez a trend még erősödni is fog a jövőben, mi viszont adhatunk egyfajta impulzust azzal, ha megmutatjuk, hogy például egy finom hónapos retket előállítani nem lehetetlen dolog.

Persze lehet olyan is a könyv vásárlói közt, aki nem feltétlenül a kertészkedés igénye vagy a tanulás miatt veszi meg, hanem egyfajta szórakoztató irodalomként olvassa.

Csodás égi jelenséget fotóztak az űrből

Lenyűgöző jelenséget örökített meg egy űrhajós a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről – írja az IFLScience. A fotón bolygónk látható, felette pedig színes, sárgás-pirosas fények tűnnek fel.

Ezt a jelenséget légköri fénynek nevezik, amelyet a napsugárzás részecskéi hoznak létre az atmoszféra molekuláival, atomjaival találkozva.

Andreas Mogensen asztronautának egy kettős légköri fényt sikerült lencsevégre kapnia – amint a NASA közleményéből kiderül – mintegy 415 kilométeres magasságból. Az ISS ekkor éppen a Csendes-óceán Pápua Új-Guineához közeli része felett haladt el. Az alsó, sárga fényt a légkörben található nátrium okozza, míg a piros sávot az oxigén.

Egy éve ilyenkor: Tehetségtelen szarnak nevezte egy kollégáját Gálvölgyi János

Aprajafalva, szellemváros, gombaházak – ilyen neveken emlegetik a helyiek Tiszakécskén azt a félbehagyott beruházást, aminek a maradványait tavaly ilyenkor örökítette meg Borbély Krisztián. A fotók olvasóink tetszését is elnyerték, ez volt a legolvasottabb cikkünk egy éve ilyenkor.

Kapcsolódó

Túl lehet élni egy nagyobb zuhanást a Holdon?

A Holdon köztudottan más a gravitáció, mint a Földön, ami alapvetően más mozgást igényel meg. A különböző fórumokon nem meglepő módon rengeteg kérdés fogalmazódik meg az égitest iránt érdeklődők részéről, melyek közül az egyik legizgalmasabb, hogy mi történne az emberrel, ha nagy magasságból zuhanna le a Hold felszínére – írja az IFLScience.

A kérdés megválaszolása gyakorlati szempontból nehézkes, ugyanis ha belevesszük az űrruhák sérülékenységét, és a korábbi űrhajósok tapasztalatait, egy kisebb bukás is komoly veszélyt jelenthet. Elméleti síkon, pusztán számok alapján vizsgálva azonban más a helyzet.

A Földön a gravitációs gyorsulás körülbelül 9,8 m/s², míg a Holdon ennél jóval kisebb, nagyjából 1,6 m/s². Ennél is fontosabb azonban, hogy a Holdon rendkívül vékony légkörről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy a kis húzóerő tovább lassítja a gyorsulást.

1,75 milliárd éves kövületek árulkodnak a korai életről

Szinte minden állatnak oxigénre van szüksége a túléléshez, az életfenntartó gázt pedig növények, algák és cianobaktériumok állítják elő fotoszintézis révén. Egy friss tanulmányban olyan cianobaktériumok 1,75 milliárd éves kövületeit mutatják be, amelyek már rendelkeztek az oxigén előállításához szükséges eszközökkel – írja a Smithsonian Magazine. A felfedezés sokat árnyalja a földi élet történetéről kialakított képet.

Az érintett organizmusoknak voltak tilakoid membránjaik – ezek olyan struktúrák, amelyekben a fotoszintézis zajlik.

A leletek így a fotoszintézis legkorábbi fosszilis bizonyítéka.

Ez történne, ha leállna a Föld forgása

A Föld kicsit kevesebb, mint egy teljes nap alatt, nagyjából 23 óra 56 perc alatt végez el egy teljes fordulatot a tengelye körül. Az Egyenlítő környékén a leggyorsabban, óránként 1670 kilométeres sebességgel forog a bolygó, amit mi, emberek természetesen nem érzékelünk. A Science Alert arra kereste a megoldást, hogy mégis mi történne, ha hirtelen véget érne a forgás.

Abban a pillanatban, ahogy a forgás abbamaradna, Newton első tehetetlenségi törvénye alapján minden élőlény, ember alkotta épület és tárgy nagyjából 1670 kilométer per órás sebességgel repülne kelet felé, és bárhol is érnénk földet, a becsapódás ereje elpusztítaná a legtöbb élőlényt.

A túlélésre leginkább csak az északi- és déli pólusok legszűkebb közelében lenne esély, itt ugyanis sokkal kisebb a forgástengely, így a forgási sebesség is.

Idegen csillag mentheti meg a Földet a pusztulástól

Nagyjából egymilliárd év múlva a Nap a mostaninál sokkal nagyobb, fényesebb és forróbb lesz, és valószínűleg lakhatatlanná teszi a Földet. Egy új tanulmány alapján azonban egy, a közelben elhaladó csillag megmentheti bolygónkat azzal, hogy hűvösebb pályára állítja, vagy megszökteti a Naprendszerből – írja a Space.com.

Ma a Föld a Nap lakható zónájában fekszik, ezen régióban a víz képes fennmaradni a bolygókon folyékony formában. Csillagunk öregedésével viszont a Föld helyzete egyre romlani fog: ahogy a Nap a következő egymilliárd évben növekszik, egyre kijjebb tolja majd a lakható zónát. Ez azt jelenti, hogy a folyékony víz és az azon alapuló élet már jóval azelőtt eltűnhet bolygónkról, hogy a Nap vörös óriássá alakulva 5 milliárd év múlva teljesen elnyelné a Földet.

Kutatók egy csoportja most azt vizsgálta, mi történne, ha bolygónk egy közelben elhaladó csillag hatására kilökődne korábbi pályájáról. Naprendszerünk története során korábban már többször előfordult, hogy egy idegen csillag megközelítette.

Lenyűgöző 360 fokos videók készültek a Földről

2023 elején az Insta360 nevű cég két kamerát bocsátott fel alacsony Föld-körüli pályára – írja az IFLScience. Az Insta360 X2 nevű eszközök 360 fokos felvételeket készítenek, ezek az első ilyen típusú kamerák az űrben.

Az eszközök által készített fotókat és videókat a közelmúltban mutatták be.

A vállalat korábban kipróbálta már kameráit extrém környezetekben, de a világűr egészen más. 500 kilométerre bolygónk felszínétől mínusz 70 és plusz 50 Celsius-fok közötti hőmérséklet uralkodik, és a sugárzás egészen szélsőséges.

Elveszett bolygó maradványai rejtőzhetnek a Föld mélyén

A Hold eredetével kapcsolatos elméletek közül a legelfogadottabb szerint nagyjából 60 millió évvel a Naprendszer kialakulása után egy Mars nagyságú bolygó, a Theia csapódott az ősi Földbe. A folyamat következtében nagy mennyiségű anyag szabadult fel, amelyből aztán megszületett kísérőnk. Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján a becsapódott égitest nyomai még ma is jelen lehetnek a Földben – írja a The Conversationön David Rothery, a The Open University geológusa.

Qian Yuan, az Arizonai Állami Egyetem munkatársa és kollégái úgy vélik, az idegen eredetű anyag két nagy csomóban található meg a mélyben. Ez a két csomó adhatja a földköpeny térfogatának mintegy 8 százalékát.

A kutatók szerint az egykori bolygó ütközése nem hozott létre olyan forróságot, amely elég lett volna a teljes köpeny megolvasztásához. Ez segített a Theia maradványainak megőrződésében.

Felfedezték a Föld pulzusát

Egy friss tanulmányban a szakértők a Föld „pulzusát” vizsgálják – írja az IFLScience. A szakértők az elmúlt 260 millió év 89 nagy geológiai eseményét elemezték, köztük tömeges kihalásokat, tengerszint-ingadozásokat és a tektonikus lemezek változásait.

A kutatók abban bíztak, hogy ciklikusságot mutathatnak ki. A csapat a Fourier-analízis nevű matematikai módszert használva felismerte, hogy a jelenségek tíz időpont körül csoportosultak.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden 27,5 millió évben egy jelentős geológiai esemény következik be, ez tekinthető bolygónk pulzusának.

A Föld „lüktetése” okozhat természeti katasztrófákat

Az elmúlt öt évtizedben a kutatók egyre inkább hangot adtak azon feltételezésüknek, miszerint bolygónk meghatározó geológiai eseményei ciklikusan zajlanak. Ezt sokáig nem tudták alátámasztani, ám a technológia fejlődésével sikerült bebizonyítani, hogy a Földnek geológiai értelemben pár millió évenként „megdobban a szíve” – írja az IFLScience.

A New York-i Egyetem és a Carnegie Institution for Science kutatói az elmúlt 260 millió év során bekövetkezett 89 jelentős geológiai eseményt vizsgáltak annak érdekében, hogy valami rendszert fedezzenek fel. Az események között tömeges tengeri és szárazföldi kihalási események, tengerszint-ingadozások és tektonikus lemezváltozások is voltak.

A Fourier-analízisnek nevezett matematikai módszer segítségével sikerült felfedezniük, hogy az események a 260 millió éves időszak 10 különböző időpontjában csoportosultak.

Víz alatt található a világ legnagyobb vízesése

A Föld legnagyobb vízesése hatalmas, közel 3,5 kilométeres nagyságú, és meglepő módon a felszín alatt található. A Grönland és Izland közötti Dánia-szorosban található vízesés közel háromszor nagyobb, mint az Angel Falls, a világ legmagasabb felszíni nevezetessége – írja az IFLScience.

A dánul Danmarksstrædetnek nevezett területen a víz a Grönlandi-tengerből több mint 3 kilométer hosszan zuhan az Irminger-tengerbe, ami több mint háromszor olyan magas, mint a venezuelai Angels Fall, ami 979 méteres. A vízesés elképesztően széles, 160 kilométeres, ami másodpercenként mintegy 5 millió köbméter vizet zúdít a mélybe. Ez csúcsidőszakban majdnem 2000 Niagarának felel meg.

Az óceán felszíne alatt húzódó vízesést 1989-ben fedezték fel.

Miért látszott a sarki fény Magyarországról?

Vasárnap este naplemente után gyönyörű égi látvány tárult elénk: egész Magyarországról, még a déli országrészből is látható volt a sarki fény. A jelenség a sarkkör közelében megszokott, hazánkból csak ritkán észlelhető, az pedig még ritkább, hogy délen is feltűnjön – itt írtunk róla részletesebben.

Mi a sarki fény, mi befolyásolja a színét, és minek köszönhető, hogy országszerte „feltűnt” az égbolton? Dr. Varga József csillagászt, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársát kérdeztük.

Varga József

Válasz Online: Tiborcz alakja sejlik fel a Budapestre tervezett titkos kormányprojekt földjei mögött

Tiborcz Istvánt fedezte fel a Soroksárra tervezett állami projekt mögött a Válasz Online oknyomozása. A cikk szerint „soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi határozata: Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint.”

Azt ugyan egyelőre nem tudni hivatalosan, milyen projekt van előkészülőben, az viszont biztos – írja a portál -, hogy „az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek.” A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte (ez több mint 650 hektárt jelent), és arra jutott, hogy a főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet – utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.

A Válasz Online azt is írja, hogy a „fejlesztési terület 173 hektárja Földber Kft.-é, ezt a Válasz Online információja szerint tavaly nagyjából 900 millióért vette meg a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapos csapat. Emellett a Válasz Online szerint a területen „az Ángyán József-féle földprivatizációs jelentésekben feltűnő, jó CBA-s kapcsolatokkal rendelkező” Horváth Mihály és családja, valamint két régi üzleti partnere – Pintér Gyula Ferenc, Tajti Imre – is jelen van.

Évmilliárdokig nem volt tűz a Földön

A Föld jelenleg az egyetlen általunk ismert bolygó, ahol valaha is tűz alakult ki. Bár a Naprendszer legforróbb bolygójának, a Vénusznak a felszínén is vannak vulkánok, amelyek forró magmát lövelnek ki, ott még soha nem volt tűz. Hasonlóképp a Merkúron, a Jupiteren, vagy bármely más, minket körülvevő bolygón – írja az IFLScience.

A kutatók szerint persze a Földön sem volt mindig tűz, több milliárd évbe telt, mire annak feltételei kialakultak. Bár a vulkánok tűzszökőkutakat produkáltak, ez nem volt tényleges tűznek tekinthető.

Nagyjából 2,4 milliárd évvel ezelőtt a Föld légköre egy metánból álló sűrű köd volt, ami a bolygón kialakult bakteriális élet eredménye. Ezt követően jött a nagy oxidációs esemény, amikor az ősi cianobaktériumok elkezdtek energiát termelni a napfényből, oxigént bocsátva a légkörbe. Itt kezdett először molekuláris oxigén felhalmozódni a légkörben, ugyanakkor még mindig nem elegendő koncentrációban ahhoz, hogy égés történjen.